Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-138

244 A nemzetgyűlés 138. ülése 1923. indemnitási javaslat során elmondott beszédét és látni fogják, mennyi megoldásra váró feladat, mennyi javaslat van abban felsorolva. Ezzel szemben méltóztassanak megnézni, hogy az ott emiitett javaslatok közül mennyi került ide a nemzetgyűlés elé. Yan egy pár javaslat, amelyet előterjesztettek ugyan, amelyek ki is vannak nyomtatva, amelyeknek tárgyalása azonban a mai időben nemzeti szempontból, feltétlenül veszedelmes volna. Emellett a nemzetgyűlés tárgyalásainak folytonos elnapolását, elodázását látjuk. A kormányelnök ur még annak a kijegecesedett alkotmányos elvnek sem hódolt, hogy ministereit — a szaktárcákat kivéve — a többség képviselőtagjaiból választotta volna meg. Ebben a tekintetben az első fehér holló a mai napon bejelentett igazságügyministeri kinevezés. Régebbi időben ez másképen volt. Maga a parlamentáris elv is azt kívánja, hogy olyanok kerüljenek a kormányzat élére, akik a maguk igazgatási ágát a parlamentben megfelelően képviselni is tudják. Azonkívül azt látjuk, hogy hiába adnak be a mi igen t. ellenzéki képviselőtársaink különféle indítványokat, azoknak tárgyalása mellőztetik. (TJgy van! half elöl.) Nem tudom megérteni és veszedelmesnek tartom azt a merev szükkeblüséget, amellyel a t. többségi párt nem engedi meg pl. azt, hogy a munkások nyomorúságára vonatkozó indítvány a nemzetgyűlésen legalább megindokolható legyen, különösen akkor, amikor nyilvánvalóan dokumentáljuk, hogy a parlamentnek egyéb megfelelő tárgyalási anyaga ugv sincsen. Szilágyi Lajos: A szocialisták malmára hajtják a vizet! Propper Sándor: Azzal nem törődnek! A munkások dögöljenek éhen ! (Zaj és felkiáltások jobb felöl : Dolgozzanak ! Zaj a szélsobaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Mayer János: Kinek az álláspontja? Peidl Gyula: Az önöké! Még indokolni sem engedik! (Nagy zaj és felkiáltások a szélsobaloldalon : Miért nem engedik megindokolni Farkas javaslatát? Ez fáj ugy-e? Zaj.) Mayer János: Kicsit több komolyságot! Dénes István : Tessék a novellával jönni ! Hegymegi-Kiss Pál : Szomorú és a házszabályokkal össze nem egyeztethető az is, hogy a nemzetgyűlés képviselői által előterjesztett interpellációkra a minister urak egyáltalában nem válaszolnak. Elnök (csenget); A képviselő ur eddig a házszabályokhoz alkalmazkodva, szorosan a tárgyhoz beszélt, most azonban eltért a tárgytól. Kénytelen vagyok tehát a házszabályok értelmében figyelmeztetni, hogy beszéde további során szíveskedjék szigorúan a tárgynál maradni, mert, amennyiben ezen elnöki felszólításomnak ismételten nem méltóztatnék eleget tenni, meg kellene vonnom a szót a képviselő úrtól. (Helyeslés jobbfelöl és a középen. Zaj a baloldalon,) évi június hó lé-én, csütörtökön. Pikler Emil : Minek mentette ki a kormányt a slamasztikából ? Kár itt beszélni ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Hegymegi-Kiss Pál: Az elnöki figyelmeztetést tisztelettel tudomásul veszem. Amit e kérdésben akartam mondani, azt elmondottam. Azt óhajtottam megokolni, hogy a minister ur ezt a javaslatot is abba a miliőbe állította be, amely a kormányzat irányát jellemzi, mert a minister ur mellőzte a közlekedési véleményező szerv tagjainak megválasztásánál a nemzetgyűlést, holott a koalíció óta egy demokratikus irányzat fejlődött ki, amely a parlament szakértő tagjaínak részvételét biztosította az ilyen véleményező szervekben. Ezzel eléretett, hogy a parlamentben esetleg található kiváló szakférfiak működése az ilyen szervekből nem volt kizárható, sőt azok jelenléte biztosíttatott, ami bizonyos kapcsolatot teremtett a végrehajtó hatalom és a parlament között. Ez azonban máskép nem érhető el, mint így, mert hiszen az összeférne tlenség elve kizárja azt, hogy parlamenti férfiak a kormánytól kinevezést fogadjanak el. Méltóztassék megnézni az 1901 : XXIV. tc.-et, az összeférhetlenségi törvényt, amelyben ki van mondva, hogy kivételképen a parlament tagjai az országos közoktatásügyi tanácsnak, mely akkor már meg volt szervezve és a közegészségügyi tanácsnak tagjai lehetnek, mert másként a végrehajtó hatalom melletti ilyen véleményező szervben a parlamenti tag helyet nem foglalhat. À parlamenti tagok bevonásába vonatkozó intézkedést kár megnyirbálni. Nem fogadhatom el azt az indokolást, mely szerint a minister ur arra számit, hogy a parlament tagjait kinevezés utján amúgy is bevonhatja. Ez nem lehet, mert az 1901 : XXIV. te. alapján ezt a kinevezést el nem fogadhatják. Mándy Sámuel : Ha fizetésük van, nem ! Hegymegi- Kiss Pál : A javaslat indokolásában azt mondja a minister ur, hogy mivel az 1907. évi XXXVI. tc.-ben ide vonatkozólag nincsen indokolás, nem tudja megértem, miért is vonták be abban az időben a parlament tagjait az ilyen véleményező szervekbe. Erre azt a magyarázatot adhatom, hogy ennek az oka az volt, hogy a parlament tagjainak ezen véleményező szervekbe való bevonása abban az időben alkotmánybiztosit ék volt. Ezt a tanácsot a koalíciós kormány létesítette a darabontkorszak után. A törvény 6. §-ában kimondotta, hogy a beválasztott parlamenti férfiak mindaddig tagja maradnak a tanácsnak, házfeloszlatás esetén is, amig az uj parlament össze nem ül. A cél tehát az volt, hogy mivel a parlament saját tagjaiban megbízott, ezek biztosítsák ott az alkotmányosságot. Én erre ma is súlyt helyezek, ennélfogva helyesnek vélném a nemzetgyűlés tagjainak választás utján való beküldését, ha csekélyebb számban is. Más az álláspontom a javaslattal szemben a tagok működésének időtartamára nézve is. Az helyes, hogy a javaslat az 1907 ; XXXVI. tc-kel