Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

A nemzetgyűlés 137. ülése 1923. úrhoz benyújtsunk egy feljelentést és a minister" urnák —ha jól elolvassa a szabályokat — kötelessége lesz arra határozatot hozni. Jogunk van ugyanis azt a határozatot a fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében is a közigazgatási birósághoz megpanaszolni. Tessék elolvasni ide vonatkozólag az 1918: XVII. te. 160. §-át. Mondom, itt a közérdekből kellett volna ezeket a kérdéseket megvizsgálni, és az ilyen jeleneteket, amilyenek itt a nemzetgyűlésbe a is támadnak ezáltal kiküszöbölni, mert ilyenek állanak majd elő az egyes városokban, az összes közületekben is mindenütt. Ha a kormány beletekint ebbe a jogfosztásokba és megvizsgálja ezeket az eseteket, úgyis tudnia kell, hogy a köz érdekében jár el és határozata folytán folyamatba tett eljárás kérdésében végeredményben a közigazgatási biróság dönt, tehát egy független, pártatlan biróság. Az meg fogja azután tudni mondani, meg fogja tudni határozni azt, hogy tényleg jóhiszeműen jártak-e el ezek a szervek, vagy pedig itt bűnös mulasztások történtek és rosszindulatról van-e szó. Ennélfogva én a minister ur azt a magatartását, hogy ettől elzárkózik, nem helyeslem. Az az indok sem áll helyt, hogy nincs a minister urnák jogköre arra, hogy ilyen kérdésekben a fegyelmi eljárást elrendelje. Ismételten ajánlom, méltóztassék elolvasni ezt a szakaszt. Eszerint a minister ur az egyik, eljárást elrendelő hatóságnak van beállítva, amelynek határozatát — akár megtagadót, akár pedig elrendelőt — a közigazgatási birósághoz meg lehet panaszolni. A minister ur álláspontja szerint az következnék, hogy minden olyan ügyben, amelyben a kérdés érdemi részében a közigazgatási biróság dönt, bármiféle hibát el lehet követni, mert a ministerek ilyen kérdésben a hatóságokat szabályellenes magatartásuk miatt felelősségre nem vonhatják. Ez nem igy van. A felügyeleti jogot, vagy közigazgatási biróság jogkörét olyképen értelmezni nézetem szerint nem lehet, hogy a ministernek a mulasztások miatt eljárás elrendelésére nem volna joga. Ha ez igy volna, akkor nem is lett volna a felelősségre vonás joga beállitva ebbe a választói rendeletbe, nem is lett volna beállitva az 1918 : XVII. tcikkbe sem. Beszéljünk őszintén ! Akarja-e a minister ur, hogy ennek a kérdésnek a méregfoga kihuzassék, vagy nem akarja? Ha nem akarja, akkor ez a folyamat tovább fog folyni, a központi választmányok ezen, most balkezüen megmagyarázott uj pótrendelet alapján tovább folytatják a maguk jogfosztó eljárásukat, a közigazgatási birósághoz küldik ezeket a kihagyott választópolgárokat, a közigazgatási biróság pedig nem fog tudni mit csinálni, mert ilyen nagyszámú, nagyarányú jogfosztás jogorvoslására egyáltalában nincs berendezve. Én tehát csak azt látom, hogy a belügyminister ur ebben a kérdésben nem helyezkedik arra az álláspontra, amelyet a mi meggyőződésünk szerint az erkölcs diktál, ennélfogva én a minister ur válaszát nem veszem tudomásul. (Helyeslés a bál- és a szélsőbaloldalon.) évi június hó 13-án, szerdán. 211 Elnök: Farkas képviselő urat illeti a szó Î (Zaj.) Csendet kérek ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! A belügy minister ur felszólalása csak megerősit abban a hitemben, hogy a választói névjegyzékeket nem is akarják komolyan reparálni. Megerősit pedig azért, mert elismeri a minister ur, hogy abban a rendeletben vannak hézagok és mégsem hajlandó arra, hogy ezeket a hézagokat pótolja, ezzel tehát módot ad arra, hogy az a hamisitás, az a csalás, amely ott történt, érvényben maradjon. Azt mondotta a minister ur, hogy ő érdemben nem akar a kérdésbe beleavatkozni és mégis beleavatkozik, mert azért hagyja a hézagokat — és itt viszi be a politikát a minister ur — hogy az a csalás, amelyet itt elkövettek, az a jogsérelem érvényben maradhasson. Semmiért másért nem. Ez a politika ! Mert a t. minister ur jóban akar lenni a jobboldali irányzattal és békét akar Gömbössel, azért 100.000 polgárt megfosztanak választójogától (Nagy zaj.) Rassay Károly : Nem tud elszakadni régi szerelmétől ! Farkas István : ... azért engedik meg a csalást érvényesülni, mert jóban akarnak lenni testvérpártjukkal a különböző irányban. (Nagy zaj.) Rassay Károly : Titkos szerelem ! Elnök : A képviselő urat figyelmeztetem és ezért, a belügyminister ur eljárását gyanusitó kifejezésért rendreutasitom. (Nagy zaj és felMáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Miért ? Helyeslés a közepett.) Elnök : Csendet kérek ! Vázsonyi Vilmos : Hiába kér csendet, nincs igaza ! Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék csendben lenni. A képviselő ur azt mondotta, hogy a belügyminister ur hivatalos hatalmát azért és olyan irányban használja fel, hogy valakinek ezáltal valami politikai előnyt juttasson. (Nagy zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon,) Rothenstein Mór : Jogosan mondhatta ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Méltóztassék folytatni ! Farkas István : Állitom és bizonyitom, hogy a belügyminister ur ebbe az -egész kérdésbe politikát visz be. Politikát visz be pedig Wolffék, Gömbösek és a csalást elkövetők javára. Politikát. visz be azért, mert ha nem vinne be, első feladata az lett volna, hogy az 1918 : XVII. te. 166. §-a szerint a fegyelmi eljárást megindítsa, (Ugy van! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) mert a törvényszakasz kifejezetten utasitja a belügyministert, hogy ha visszaélés forog fenn, a fegyelmi eljárást elrendelni kötelessége. Rothenstein MÓr : Akkor saját maga ellen kellett volna ! Elnök : Rothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Farkas István : Maga a belügyminister ur is megállapította, hogy szabálytalanságok fordultak 82*