Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

212 A nemzetgyűlés 137. ülése 1923. évi június hó 13-án, szerdán. elő. Ha pedig szabálytalanságok fordultak elő az ő megállapítása szerint is, neki mint a rendelet végre­hajtó őrének kötelessége ezeket a szabálytalansá­gokat megtorolni és meginditani a fegyelmi el­járást. Ha psdig nem indította meg, ezt csak poli­tikábóltette, mert nem merte meginditani, mert az őket támogató párt tagjai követtékel ezt a csalást. Itt van tehát a politika, t. beliigyminister ur. Elnök : A képviselő urat ezért a kifejezésért rendre utasítom. Nincs joga ilyen kijelentéseket hangoztatni és egy párt tagjait igy meggyanúsí­tani. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Drozdy GyŐZŐ : Hogy hívják másképen a csalást ? Elnök : Kérem Drozdy képviselő urat, méltóz­tassék csendben maradni ! (Zaj.) Tessék a ház­szabályokhoz alkalmazkodni ! Farkas István : 120.000 embert nem hagynak ki véletlenül a névjegyzékből, (ügy van ! half elől.) A központi választmány utasítást adott az összeíró küldöttségnek, t. elnök ur és tessék ezt megállapí­tani és tudomásul venni ! (Zaj a baloldalon.) Elnök : A képviselő urat felkérem, szíveskedj ék az elnök személyének kritizál ásat ól tartózkodni. (Helyeslés jobb felől. Zaj a baloldalon.) Peyer Károly : Az elnök se avatkozzon bele ! (Egy hang a baloldalon : Az összeíró küldöttség elnökére értette !) Elnök : Ugy értettem, hogy a képviselő ur a nemzetgyűlés elnökére vonatkozólag jelentette ezt ki. Reisinger Ferenc : Az összeíró küldöttségre ! Elnök : Ha a képviselő ur arra értette, akkor méltóztassék félreértésemet tudomásul venni. Azt hittem, hogy a képviselő ur a nemzetgyűlés elnö­kével polemizál. (Zaj.) Méltóztassék ezek után felhívásomat tárgytalannak tekinteni. Farkas István : A központi választmány utasí­tást adott az összeíró küldöttségeknek, amelyek el voltak lát va, fel voltak szerelve, ki lettek okt at va, hogy kit és hány embert kell kihagyni a választói névjegyzékből. Ezt nyilvánvalóan meg lehet álla­pítani. Platthy György : Valótlan ! Farkas István : Megmutathatom at. képviselő urnák a városházán a névjegyzékben a különböző betűknél a jegyzéseket, amelyekből meglehet álla­pitani, hogy a különböző betűk mit jelentettek. Fábián Béla : Utasítást kaptak a hamisításra ! (Nagy zaj.) Farkas István : Ugy kapták az utasítást, hogy tessék ezekkel megjelölni és eszerint egyeseket ki­hagyni. És akiket ki nem hagyott az összeíró kül­döttség, kihagyta a központi választmány és igy állították össze a névjegyzéket. (Folytonos zaj half elől.) Peyer Károly : Rosszul sikerült csalás ! Farkas István : Bocsánatot kérek, t. belügy­miníster ur, ha a jogsértésnek, visszaélésnek ilyen mérve forog fenn, ha elnézi ezt a kormány, ahol tehát a törvény formai betartása, ilyen nyilvános megsértése forog fenn és ezt a kormány nem torolja meg, nem indítja meg a fegyelmi eljárást, sőt egy rendeletet ad ki, amely magyaráz, amely hézagokat hagy, hogy ezek a csalások, svindlik továbbra is fennálljanak, — bocsánatot kérek —ez a kormány csak politikai szempontból követheti ezt el, mert ha volnának alkotmányjogi skrupulusai, ha ragasz­kodnék az alkotmányossághoz, akkor, t. belügy­minister ur, önöknek, mikor legelőször erről a kér­désről tárgyaltunk, ezt az összeírást meg kellett volna semmisiteniök és el kellett volna rendelniök, hogy amíg az uj összeírás meg nem történik, a régi névjegyzék marad érvényben. (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) Ez lett volna az egyetlen becsületes alkotmányos eljárás, mikor ilyen jogsérelmek for­dultak elő, nem pedig az, hogy olyan pót rendelettel magyarázzuk, amely alkalmas arra, hogy ezek továbbra is fenmaradjanak. Sok akta került a kezünkbe, kellett tehát a főváros ügyeivel foglalkoznunk. Abban az ad­minisztrációban, amely a fővárosnál van, s abban a központi választmányban, amely utasítást adott ilyen összeírásra, bizhatom-e én egy percig is és a polgárság is bizhat-e abban, hogyha a jogokat így elkobozza, azt egy rendelet kapcsán vissza fogja adni ? Pikler Emil : Bízhatunk mi Wolffékban egy­általán ? (Zaj jobbfelől.) Farkas István : Bizhat-e ebben az ország és az a 120.000 választópolgára ennek a városnak ? Bizhat-e ezek után bennük a nép ? Lehet-e erre alkotmányosságot építeni ? Amikor a minister ur azt mondja, hogy a jóhiszeműségről meg van győződve, ez is politika, mert Budapest népe erről nincsen meggyőződve, hanem inkább a köz­ponti választmány rosszhiszeműségéről van meg­győződve. (Ugy van! balfelől.) Ahol az adminisz­tráció olyan, mint itt, amikor November Jenő, aki kiskunfélegyházai ember, ott született és ki­hagyják a névjegyzékből, azért, mert születését nem igazolta . . . (Derültség a baloldalon.) ahol a fő intézés olyan kezekben van, mint a városnál, ott nem lehet bizni az alkotmányosságban, (Ugy van ! balfelöl.) csak ugy lehet bizni, ha a rende­letet szorosan végrehajtják és ha az ellenzéknek is helyet biztosítanak a központi választmányban. Más garanciája nincs az összeírásnak. Miután én arról győződtem meg, hogy a minister ur ezt reparálni nem akarja, hanem segí­teni akarja azt, hogy érvényesüljön az, amit Wolffék elkövettek, hogy Budapest népét kisem­mizzék, megfosszák választójogától, mert ez felel meg a kormány politikájának, a belügyminister ur válaszát nem veszem tudomásul. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök : A belügyminister ur kíván szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Egészen röviden akarok válaszolni arra a gyanúsításra, hogy engemet akkor, amikor ilyen fontos, közérdekű ügyeket intézek el, politikai nézőpontok vezetnek. Végtelenül sajnálom, hogy mindazt, amit a képviselő ur kivánt, nem tudtam megtenni, ele

Next

/
Oldalképek
Tartalom