Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-137
A nemzetgyűlés 137. ülése 1923. évi június hó 13-án, szerdán. 207 Elnök: Fábián Béla, Propper Sándor, Esztergályos János és Reisinger Ferenc képviselő urakat rendreutasítom, és kérem, tartózkodjanak ezektől a parlament tekintélyét mélyen sértő kifejezésektől. Peyer Károly : A nemzet tekintélyét sem szabad megsérteni. Esztergályos János: Az ország tekintélye elsősorban ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek Esztergályos képviselő ur! Fábián Béla : Csalók és hamisítók ! (Zaj.) Elnök : Fábián Béla képviselő urat újból rendreutasítom. Esztergályos János* képviselő urat szintén rendreutasítom. Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy önöknek épugy kötelességük a parlament nyugodt tanácskozását biztosítani, mint az elnöknek. Méltóztassanak indulataikon és szenvedélyeiken uralkodni és a nyugodt tárgyalást lehetővé tenni. (Felkiáltások a szélsÖbaloldalon: Nagyon nehéz! Zaj.) Fábián Béla: Hivatalból kell üldözni! Elnök : Fábián Béla képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. Rakovszky Iván belügyminister : Ezeknek a kötelezettségeknek a megállapításával a központi választmányoknak és egyáltalában a hivatalos szervezetnek bizonyos munkatöbbletét fokozzuk. De hiszen arról volt szó, hogy akkor, amikor a közönség . . . Propper Sándor: Mondjon le a központi választmány ezek után ! Rakovszky Iván belügyminister:... az érdekelt közönség... (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget); Csendet kérek! Rakovszky Iván belügyminister: ... a kihagyások tömeges volta miatt... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Reisinger Ferenc: Fogházba velük! Elnök : Kérem Keisinger Ferenc képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Rakovszky Iván belügyminister: . csak nagyobb akadályok leküzdésével képes a maga jogorvoslatát megszerezni, hogy ez esetben inkább a hivatalos közegeknek, az arra hivatott hatóságoknak nagyobb mérvű fáradozásával és munkájával keressük az igazságot, mintsem hogy ezt tisztára a közönség vállára hárítsuk. Propper Sándor : Jó helyen keresi Wolffnál az igazságot! Rakovszky Iván belügyminister: A magam részéről mindenesetre megteszem a szükséges adminisztratív intézkedéseket abban az érdekben, hogy az igy megszaporodott nagyobb szabású munka mentől tökéletesebben legyen elvégezhető. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki viseli a költségeket?) Pikler Emil: Wolffék fizessék! Rakovszky Iván belügyminister : Az ujabb tárgyalások folyamán meggyőződtem róla, hogy a, főváros vezetőségének is az a célja, hogy ez a választói névjegyzék az igazságnak megfelelően mentől tökéletesebben állíttassák össze. Peyer Károly: Nem hiszi komolyan a belügyminister ur! Rakovszky Iván belügyminister : A magam részéről kérem, ugy a nagyközönséget, mint azoknak a csoportoknak vagy pártoknak vezetőit, akik a maguk sérelmét látják a jelenlegi kiigazítás folyamán történtekben, hogy maguk is járuljanak minden eszközzel ahhoz, hogy ez a névjegyzék végre is ugy igazíttassák ki, hogy valóban a választói jogosultsággal biroknak hiteles katasztere legyen. (Helyeslés jobb felöl. Mozgás a szélsÖbaloldalon.) Rassay Károly: Nem a mi sérelmünk, de a közönségé. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Most még két kérdésre szeretnék kitérni.., Pikler Emil : Kár volt a csalókkal szóba állani ! Rakovszky Iván belügyminister: ... a fegyelmi, illetőleg a büntetőjogi felelősség kérdésére. Mint válaszom elején is bátor voltam emliteni, a választói összeírás szempontjából megteendő intézkedések két, egymástól erős cezúrával elválasztott csoportra oszlanak. Az egyik csoportba a konkrét ügyekre, az egyesek választójogára vonatkozó intézkedések tartoznak, amelyekre csak az erre a célra kijelölt és megszervezett autonóm testületeknek és a közigazgatási bíróságnak van hatáskörük ; a másik csoport pedig adminisztratív intézkedések, a külső formák betartása, amelyeknek ellenőrzése az én hatáskörömbe tartozik. Ugyanígy bifurkál nemcsak a rendelet, de minden választójogi törvény mindenütt, fegyelmi jogot adván a közigazgatási felügyeleti hatóságok kezébe, ellenben természetesen csak abban a jogkörben, amire nézve általában az illető felettes hatóságoknak jogköre van, másrészt pedig büntetőjogi felelősségeket állapit meg, amelyek a független bíróság elé tartoznak. A jelen esetben tehát arról van szó, hogy akkor, amikor az egyesek választójogát érintő kérdésekben az igen t. ellenzéki képviselő urak felfogása szerint súlyos visszaélések történtek, vájjon ezeknek a visszaéléseknek kérdésében a felettes közigazgatási hatóság, vagy pedig a bíróság hivatott-e intézkedni. Nézetem szerint. kizárólag a bíróság, mert nagyon veszedelmes precedenst teremtenének akkor, ha a kormányzat, vagy esetleg a helyi hatóságok a konkrét esetben való intézkedések kérdésében fegyelmi jogkört arrogálnának maguknak, mert hiszen ezzel a fegyelmi jogkörrel és annak gyakorlásával erősen befolyásolhatnák az összeírás, illetőleg a kiigazítás lényegét is. Most pedig ez a büntető eljárás publica actio, amelynek megindítására minden honpolgárnak joga van. Rassay Károly: A kormánynak kötelessége !
