Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

200 A nemzetgyűlés 137. ülése '. évi június kő 13-án, szerdán. félretette ezt a rendeletet. Ezért ragaszkodom ma is ahhoz az eredeti álláspontomhoz, (Halljuk! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) hogy ez az összeírás törvénytelen, hogy az egész összeírást meg kell semmisiteni, mert csak így lehet a polgárság választójogának érvényt szerezni. Az emiitett rendelkezés nincs betartva és nyilvánvalóan megállapítható, hogy ha a kormány ezt elnézi, akkor alkotmányellenesen jár el, olyan jogsértést követ el, annyira kinullázza a szavazókat választójogukból, hogy magát az alkotmányosságot megszegi, mert ennek az alapját, a választójogot nem veszi semmibe. Szilágyi Lajos: Destruál! Farkas István : így azt igazolja, hogy ez a kormányzati rendszer nem adja meg az igazi alkotmányos jogot. Szeder Ferenc : Központi utasításra csinálják az egészet! (Zaj.) Farkas István : Ha ezt meg akarná adni, akkor a kormánynak, amikor ezek az adatok rendelkezésére állottak, elsősorban azt kellett volna megcsinálnia, hogy az egész összeírás újból kezdését rendelje el, mert az még sokkal kisebb veszély, mintha igy rábizonyitható okmányszerűen a magyar államra, hogy a választójogi rendeletben kontemplált intézkedésekkel szemben egyenesen nem veszik fel a választójogi névjegyzékbe a választókat, nem veszik figyelembe a régi törvények büntető rendelkezéseit, hanem kidobják a névjegyzékből azokat, akik nekik nem tetszenek, akikről azt vélelmezik, hogy azok nem az ő szavazóik. (Zaj. Egy hang a szélsöbalóldalról: Fájdalmas az elmúlás gondolata!) Azt hallottuk itt a főváros magisztrátusa részéről, amelynek nincs tehetsége ahhoz, hogy a főváros érdekében valamit tegyen, amely ugy elhanyagolta és lerongyolódtatta ezt a szerencsétlen Budapestet, hogy az utolsó falu különben néz ki, mint a főváros, amely olyan siralmas, hogy porban és piszokban van az egész város, ahol nincs viz ahol nem lehet egy üdülőhelyet találni, amely városvezetés tönkretette ezt a várost és lesülyesztette egy falu nivójára, mondom, ez a központi választmány, amely ezt csinálta, azt mondja, hogy az előző névjegyzékben voltak felvéve olyan emberek is, akik nem voltak jogosultak arra, hogy felvétessenek a névjegyzékbe. Kérem, belügyminister ur, akkor tessék becsukatni ugyanazt a központi választmányt, ugyanazt a közigazgatást, amely ezt végrehajtotta. Tessék megállapitani, hogy igaz-e ez, mert ha igaz, akkor megint ők csaltak az előző összeirásnál. (Mozgás jobb felöl.) Mert hiszen ki végezte az összeírást? Ugyanez a fővárosi gépezet, ugyanez a közigazgatás, amely most végezte. Drozdy Győző: Akkor maguk ellen csinálták ! Farkas István : Dehát nem igy van a dolog, hanem ugy van, hogy ők azt hitték, hogy a nép majd megy azok után a frázisok után, nagymihályi születésű Borsod megye és ez a község csonka Magyarország területén van. Nekünk statisztikánk is van erről, melyet a magunk utján állítottunk össze a névjegyzékekből. Budapesten kihagytak (Halljuk! Halljuk a szélsöbaloldalon) az iskolai képzettség nem igazolása címén 38.783 választót, honosság hiánya címén 30.959 választót, a régi jogon jogosultak közül 1627-et, egyéb címen 16.571-et, elköltözés címén 6.754-et, összesen 94.674 választót. Fábián Béla: És azonkívül? Farkas István : Ez csak a kihagyottak jegyzéke, akikről megállapítható, hogy milyen címen hagyták ki, mert van még 20.000, akikről egyáltalán nem lehetett megállapitani, hogy milyen címen hagyták ki. Létai Ernő: Ujakat nem vettek fel? Fábián Béla: Ujakat? 18 éveseket! Farkas István : Itt tehát nyilvánvaló, hogy a rendeleteket nem hajtották végre és a névjegyzékek összeállítása nem a rendeletnek megfelelően történt. A 2.200. számú rendeletnek 34. §-a, amelynek alapján a választók névjegyzékét most kiigazítják, az összeirásra vonatkozóan a következőképen intézkedik (olvassa) : »Az összeiró-küldöttség a névjegyzék kiigazítása alkalmával a névjegyzékbe felvettek közül kihagyja azt, aki akár hivatalból rendelkezésre álló, akár hivatalból kinyomozott, vagy egyébként tudomására jutott adat szerint a választójogát elvesztette, vagy tévesen volt a névjegyzékbe felvéve, vagy elköltözött más szavazókörbe vagy községbe, vagy meghalt.« Ez a rendelkezés tehát világosan intézkedik, hogy az adatokat hivatalból kell beszerezni és hivatalból keli megállapitani azt (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon), hogy az illető kihagyandó a névjegyzékből, vagy sem. Rassay Károly: Aki pedig adat nélkül csinálja, az okirathamisitó ! Farkas István : Akinél pedig az ilyen adat nem merül fel, annál vélelmezni kell a választójogot. Annak idején az első összeírás alkalmával is ugy történt, hogy a népszámlálási ivet összehasonlították a választói jogosultság megállapítása céljából kiadott számlálólappal, és ha a kettőben nem voltak ellenkező adatok, akkor vélelmezni kellett az adatok helyességét. Igy intézkedik a rendelet is, amely a kiigazításra nézve kifejezetten megmondja, hogy hivatalból kell az ellenkezőt bizonyítani és ha hivatalból az összeíró küldöttség vagy központi választmány nem tudja az ellenkezőt bizonyítani, mint ami a bevallási ivben van, akkor az illető e jogszabályok szerint nem hagyható ki a választói névjegyzékből. Itt azonban nyilvánvaló, hogy kihagyták a választókat, nyilvánvaló, hogy hivatalból nem szereztek be adatokat, nyilvánvaló az . . . Rassay Károly: Hogy hamisítottak ! Farkas István : ... hogy a központi választmány különösen Budapesten egyenesen