Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

200 A nemzetgyűlés 137. ülése '. évi június kő 13-án, szerdán. félretette ezt a rendeletet. Ezért ragaszkodom ma is ahhoz az eredeti álláspontomhoz, (Hall­juk! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) hogy ez az összeírás törvénytelen, hogy az egész összeírást meg kell semmisiteni, mert csak így lehet a polgárság választójogának érvényt szerezni. Az emiitett rendelkezés nincs betartva és nyilván­valóan megállapítható, hogy ha a kormány ezt elnézi, akkor alkotmányellenesen jár el, olyan jogsértést követ el, annyira kinullázza a szava­zókat választójogukból, hogy magát az alkot­mányosságot megszegi, mert ennek az alapját, a választójogot nem veszi semmibe. Szilágyi Lajos: Destruál! Farkas István : így azt igazolja, hogy ez a kormányzati rendszer nem adja meg az igazi alkotmányos jogot. Szeder Ferenc : Központi utasításra csinál­ják az egészet! (Zaj.) Farkas István : Ha ezt meg akarná adni, akkor a kormánynak, amikor ezek az adatok rendelkezésére állottak, elsősorban azt kellett volna megcsinálnia, hogy az egész összeírás újból kezdését rendelje el, mert az még sokkal kisebb veszély, mintha igy rábizonyitható okmánysze­rűen a magyar államra, hogy a választójogi rendeletben kontemplált intézkedésekkel szemben egyenesen nem veszik fel a választójogi név­jegyzékbe a választókat, nem veszik figyelembe a régi törvények büntető rendelkezéseit, hanem kidobják a névjegyzékből azokat, akik nekik nem tetszenek, akikről azt vélelmezik, hogy azok nem az ő szavazóik. (Zaj. Egy hang a szélsö­balóldalról: Fájdalmas az elmúlás gondolata!) Azt hallottuk itt a főváros magisztrátusa részé­ről, amelynek nincs tehetsége ahhoz, hogy a főváros érdekében valamit tegyen, amely ugy elhanyagolta és lerongyolódtatta ezt a szeren­csétlen Budapestet, hogy az utolsó falu külön­ben néz ki, mint a főváros, amely olyan siral­mas, hogy porban és piszokban van az egész város, ahol nincs viz ahol nem lehet egy üdülő­helyet találni, amely városvezetés tönkretette ezt a várost és lesülyesztette egy falu nivójára, mondom, ez a központi választmány, amely ezt csinálta, azt mondja, hogy az előző névjegyzék­ben voltak felvéve olyan emberek is, akik nem voltak jogosultak arra, hogy felvétessenek a név­jegyzékbe. Kérem, belügyminister ur, akkor tessék becsukatni ugyanazt a központi választmányt, ugyanazt a közigazgatást, amely ezt végrehaj­totta. Tessék megállapitani, hogy igaz-e ez, mert ha igaz, akkor megint ők csaltak az előző összeirásnál. (Mozgás jobb felöl.) Mert hiszen ki végezte az összeírást? Ugyanez a fővárosi gépe­zet, ugyanez a közigazgatás, amely most végezte. Drozdy Győző: Akkor maguk ellen csi­nálták ! Farkas István : Dehát nem igy van a dolog, hanem ugy van, hogy ők azt hitték, hogy a nép majd megy azok után a frázisok után, nagymihályi születésű Borsod megye és ez a község csonka Magyarország területén van. Nekünk statisztikánk is van erről, melyet a magunk utján állítottunk össze a névjegyzé­kekből. Budapesten kihagytak (Halljuk! Hall­juk a szélsöbaloldalon) az iskolai képzettség nem igazolása címén 38.783 választót, honosság hiánya címén 30.959 választót, a régi jogon jogosultak közül 1627-et, egyéb címen 16.571-et, elköltözés címén 6.754-et, összesen 94.674 vá­lasztót. Fábián Béla: És azonkívül? Farkas István : Ez csak a kihagyottak jegy­zéke, akikről megállapítható, hogy milyen címen hagyták ki, mert van még 20.000, akikről egy­általán nem lehetett megállapitani, hogy milyen címen hagyták ki. Létai Ernő: Ujakat nem vettek fel? Fábián Béla: Ujakat? 18 éveseket! Farkas István : Itt tehát nyilvánvaló, hogy a rendeleteket nem hajtották végre és a név­jegyzékek összeállítása nem a rendeletnek meg­felelően történt. A 2.200. számú rendeletnek 34. §-a, amelynek alapján a választók névjegyzékét most kiigazítják, az összeirásra vonatkozóan a következőképen intézkedik (olvassa) : »Az össze­iró-küldöttség a névjegyzék kiigazítása alkalmá­val a névjegyzékbe felvettek közül kihagyja azt, aki akár hivatalból rendelkezésre álló, akár hi­vatalból kinyomozott, vagy egyébként tudomá­sára jutott adat szerint a választójogát elvesz­tette, vagy tévesen volt a névjegyzékbe felvéve, vagy elköltözött más szavazókörbe vagy községbe, vagy meghalt.« Ez a rendelkezés tehát világo­san intézkedik, hogy az adatokat hivatalból kell beszerezni és hivatalból keli megállapitani azt (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon), hogy az illető kihagyandó a névjegyzékből, vagy sem. Rassay Károly: Aki pedig adat nélkül csi­nálja, az okirathamisitó ! Farkas István : Akinél pedig az ilyen adat nem merül fel, annál vélelmezni kell a választó­jogot. Annak idején az első összeírás alkalmá­val is ugy történt, hogy a népszámlálási ivet összehasonlították a választói jogosultság meg­állapítása céljából kiadott számlálólappal, és ha a kettőben nem voltak ellenkező adatok, akkor vélelmezni kellett az adatok helyességét. Igy intézkedik a rendelet is, amely a kiigazí­tásra nézve kifejezetten megmondja, hogy hiva­talból kell az ellenkezőt bizonyítani és ha hivatalból az összeíró küldöttség vagy központi választmány nem tudja az ellenkezőt bizonyí­tani, mint ami a bevallási ivben van, akkor az illető e jogszabályok szerint nem hagyható ki a választói névjegyzékből. Itt azonban nyilván­való, hogy kihagyták a választókat, nyilván­való, hogy hivatalból nem szereztek be adato­kat, nyilvánvaló az . . . Rassay Károly: Hogy hamisítottak ! Farkas István : ... hogy a központi vá­lasztmány különösen Budapesten egyenesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom