Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

1$8 À nemzetgyűlés 137. ülése 19, Én nem vádoktk, de kötelességem ezt őszintén, becsületesen, ahogy az én városomnak demokratikusan érző polgársága látja és érzi, itten feltárni és kérni arra a belügyminister urat (Zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Országos szégyen!), hogy ebben a tekintetben megfelelően intézkedni méltóztassék, A belügyminister urat erre esküje is kötelezi. A belügyminister ur ennek a választójogi rendeletnek, a 117. § értelmében felelős végrehajtója. A választójogi rendeletnek 98. §-a akként rendelkezik, hogy a névjegyzékek elkészitésénél és kiigazitásánál esküt tett minden közeg ha a választási jogszabályokat, vagy ennek alapján tett hatósági rendelkezéseket akár cselekvéssel, akár mulasztással megszegi, vagy kijátssza, az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül a fennálló törvényes rendelkezések, különösen az 1918. évi XVII. te. 160. és 161. §-a értelmében fegyelmi felelősséggel tartozik. Fábián Béla : Folkusházy ellen megindították az eljárást? Hegymegi- Kiss Pál : Az idézett 1918. évi XVII. te. 160. §-a a fegyelmi eljárás elrendelését többek között a belügyministerre is bizza, sőt a belügyminister ezt hivatalból is elrendelheti. Végeredményében nem a belügyminister bíráskodik ezekben a kérdésekben, mert itt a végső fegyelmi bíráskodás joga a közigazgatási biróságot illeti, tehát egy szabályos, pártatlan és a közvélemény előtt súllyal biró eljárás folytatható le. Arra kérem a belügyminister urat, és azt óhajtom, vizsgálja meg ezeket a szabályellenességeket, hiszen maguk a nagy számok beszélnek arról, hogy itt a választójog rendkivül nagy kijátszásáról van szó. (Felkiáltások a baloldalon : Tudatos a kijátszás !) Azt kérem, hogy a belügyminister ur ezt vizsgálja meg és hivatalból, közérdekből rendelje el e miatt a fegyelmi eljárást. Ëpen a hatósági tekintélynek megvédése érdekében, amely hatóság a közvélemény előtt meg van vádolva. Ha bűn van, megtoroltassék, ha pedig jóhiszemű volt az eljárás, akkor a hatóság tekintélye visszaállittassék. A legenyhébb módját kérem a megtorlásnak a belügyminister úrtól, nem a büntető eljárást, hanem a fegyelmi eljárást. Ismétlem, konkrétumokat nem hozok fel, mert a számok e tekintetben beszélnek. A kirivó eseteket minden városban és mindegyik város lapjaiban megtalálhatja a belügyminister ur. Elő kellett ezt terjesztenem. Érvelésemnek, kérésemnek célja a tisztesség és erkölcs uralmának biztosítása, a jogrend helyreállítása volt és ennek ebben a szerencsétlen széthúzó országban felelős sáfárja a kormány, a jelen esetben épen a belügyminister ur. Interpellációm, amelyet a belügyminister úrhoz intézek, a következő (olvassa) : »Hajlandó-e a belügyminister ur a központi választmányok szerveinek a választónévjegyzék kiigazítása körül elkövetett s a közvélemény szerint szabályellenes eljárását közérdekből fegyelmi utón vizsgálat tárgyává tétetni, tehát '. évi június- hó 23-án, szerdán. ott, ahol a szabályellenességek fenforgására joggal lehet következtetni, gondoskodik-e a belügyminister ur a fegyelmi eljárásnak hivatalból való folyamatbatételéről?« Elnök : A belügyminister ur kivan szólam. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy a következő interpelláció ugyanezen tárgyban intéztetik hozzám, kérem, méltóztassék megengedni, hogy a két interpellációra együttesen adjam meg a választ. (Helyeslés.) Elnök: A belügyminister ur a két interpellációra együttesen óhajtja megadni a választ. A Háznak módjában lesz mindkét interpelláció tárgyában külön szavazni. (Helyeslés) Következő interpelláló ? Forgács Miklós jegyző : Farkas István Î Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Az az eljárás, amely a névjegyzékek kiigazítása körül történt, azt hiszem az elmúlt esztendő betetőzését képezi. Nem történt az alkotmányosság szempontjából nagyobb sérelem, mint amilyen sérelem a most lefolyt névjegyzékkiigazitásnál történt. A baj ott kezdődik, hogy a Bethlenkormány nem tudta az előző nemzetgyűlésen törvényhozási utón keresztülvinni, megalkotni a választójogot... Szilágyi Lajos : Nem akarta ! Olyan későn terjesztette be, hogy már nem tudta keresztülvinni! Farkas István: ...nem akarta keresztülvinni, mert hiszen, ha törvényhozásilag szabályozta volna a választójogot, egész bizonyos, hogy nem lett volna nyilt szavazási rendszer, és amennyiben a Bethlen-kormány azt a célt tűzte maga elé, hogy az akkor érvényben lévő választójogot megszorítsa és a választók tízezreit gyakorlott és szerzett joguktól megfossza, azért helyezkedett arra az álláspontra, hogy rendelet utján szabályozza a választójogot. Rendelet utján is szabályozták. Ennek a rendeletnek, a 2200. számú rendeletnek alapján ült össze a nemzetgyűlés. Most a kormány betetőzi ezt a rendeletet, amelyet nem törvényhozás utján alkotott, s amely már jogszabály, hogy azt megkerülve, felrúgva, az ebben a rendeletben kontemplált választójogot is megcsonkítsa. Az az eljárás, amely végbement különösen Budapesten, tisztán és kizárólag azzal a céllal hajtatott végre, hogy a választók, a választásra jogosultak nagy részét kidobják a névjegyzékből. Az összeírás, illetőleg kiigazítás és a központi választmány összetétele már maga is szabályellenes, alkotmányellenes. Erre a kormánynak mindenkor figyelemmel kellene lennie. Ha adunk valamit az alkotmányra, az alkotmányosságra, akkor legelsősorban arra kell adnunk, — és ez az alapja minden alkotmányosságnak, — hogy a választójogot senkitől, akit az megillet, elvonni ne lehessen. A ministerelnök ur külföldön járt és amikor hazajött, akkor arra hivatkozott, hogy a kül-