Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-135

Á nemzetgyűlés í'35. ülése 1923. évi június hé 8-án,, pénteken. 35Ô Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szeiint következik a magyar szent korona országai egyesitett címerének és az ország külön címerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról szóló 1883. évi XVIII. tokel megállapított engedélydíj ujabb felemeléséről szóló törvényjavaslat általános tár­gyalása. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A magyar szent korona országai egyesitett címe­rének és az ország külön címerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról szóló 1883. évi XVIII. tőikkel megállapított engedélydíj ujabb feleme­léséről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag is­mertetéseimet a következőkben leszek bátor elő­adni. Az 1883 : XVIII. tcikket az akkori törvény­hozás azért hozta meg, azzal a szándékkal alkotta meg, hogy a magyar címer használatában rejlő erkölcsi erőt csak azokra ruházza rá, akik arra tényleg méltán rá is szolgáltak. A magyar címer használatát egyes kereskedőknek, iparosoknak vagy magánosoknak azért engedték meg, hogy a köz­gazdasági téren elért eredményeiket dokumentál­ják, illetőleg csak azok ruháztassanak fel a címer használatának jogosultságával, akik iparcikkeiket olyan minőségbeli állítják elő, amellyel kereske­delmi téren s a közgazdasági életben olyan szol­gálatokat tettek, hogy kiérdemelték azt, hogy Magyarország címerét használhassák. Igen természetes, hogy a magyar címer hasz­nálatával nemcsak erkölcsi erőt nyer az az illető cég, hanem ebből bizonyos tekintetben anyagi haszna is van. Ez vezette az akkori törvényhozást arra, hogy midőn 1883-ban meghozta a XVIII. tcikket, bizonyes tekintélyesnek látszó összeget rójj on ki arra, aki a magyar címer használatát igénybe akarja venni. Az 1883 : XVIII. te. ezt a tekintélyes összeget az akkori viszonyoknak megfelelőleg 50 forintban, 100 koronában állapi­totta meg. Ez annak idején talán megfelelt az akkori viszonyoknak, a későbbi valutaromlás kö­vetkeztében azonban belátta a törvényhozás, illető­leg a későbbi nemzetgyűlés, hogy ez az összeg a megváltozott viszonyokhoz mérten már elenyé­szően csekély ; ezért tehát az 1921 : XXXVIII. tcikkel ezt a 100 korona engedélyezési díjat 5000 koronára emelte fel. Beláthatjuk azonban, t. Nem­zetgyűlés, hogy a mostani viszonyokhoz képest már ez a felemelt 5000 koronányi összeg is vég­telenül csekély; ennélfogva a nemzetgyűlés elé azért terjesztetett ez a törvényjavaslat, hogy újó­lag legalább a mostani viszonyoknak megfelelő összegre emeltessék ez a díj. Ez a törvényjavaslat egyszersmind felhatalma­zást kér a ministerelnök és a pénzügyminister urak ! részére, hogy a mindenkori viszonyoknak meg­felelően később rendeleti utón állapítsák meg azokat a díjakat, amelyeket a magyar címer használatáért az engedélyesektől az államkincstár részére kíván­nak. A törvényjavaslat azonban azzal a kikötéssel hatalmazza fel erre a ministerelnök urat, hogy ezen rendeletileg megállapított összeg nagyságát min­denkor köteles legyen a nemzetgyűlésnek bejelen­teni. Ezt az összeget a törvényjavaslat most száz­ezer koronában kívánja megállapítani. Megemlítem végül, hogy a jelen törvényjavas­lat az 1883 : XVIII. törvénycikkel szemben egy módosítást is tartalmaz, amennyiben kimondja, hogy altruista vagy jótékonycélu és közérdekű vállalatokat bizonyos kedvezményekben lehet ré­szesíteni, vagy az engedélyezési díjat az ilyen inté­zeteknek el is lehet engedni. Ezek a törvényjavaslat lényegesebb részei, amelyek előrebocsátásával tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Kérem a határozatképesség megállapítását. Elnök : Kérem a jegyző urat, méltóztassék a jelenlevőket megszámlálni. Héjj Imre jegyző (megszámlálja a jelenlevőket). ElnÖk: Miután nincs megfelelő számú kép­viselő jelen, az ülést öt percre újból felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t« Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a magyar Szent Korona országai egyesitett címerének és az ország külön címerének magánosok és magánjellegű tes­tületek, vállalatok és intézetek által való használ­hatásáról szóló 1883 : XVIII. tcikkel megállapított engedély-díj ujabb felemeléséről szóló törvény­javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavasla­tot elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Meg­történik.) Többség. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel- nélkül elfogadtatik ; olvassa az 1. §4). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1. § második bekezdése szerint az engedélyért annak kiadásakor 100.000 korona díjat kell fizetni, Mivel ez a 100.000 koronás díj az elmúlt év végével az akkori korona állásához volt mérve, a mostani valutaeltolódások következtében méltóztassék meg­engedni, hogy ennek a 100.000 koronás díjnak 200.000 koronára való felemelését javasoljam. (Fel­kiáltások a baloldalon : Ez is idejét multa /) 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom