Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-119
A nemzetgyűlés 119. ülése 1923. évi április hő 13-án, pénteken. 249 gazdasági munkásság nagy része megjárta a harctereket, azután uj, modern felfogás telíti meg a levegőt és ez elől az uj, modern felfogás elől, amely a nagyobb társadalmi igazság felé tendál, elzárkózni egy kormányzatnak sem lehet, mert ha elzárkózik, ha strucc-politikát folytat, ha homokba dugja a fejét, a szél a homokot rá fogja teríteni és el fog pusztulni. Tanulnunk kell a múltból. Annak a munkásnak legalább azt a megélhetési lehetőséget kell biztosítani, amelyet a régi időben, normális gazdasági viszonyok között kapott. A nagybirtokosok még nem fizetnek annyi adót, hogy ezt az életlehetőséget ne tudnák megadni a munkásnak amelyet normális gazdasági viszonyok között megadtak. Mándy Sámuel (közbeszól). Csik József : Mélyen t. Mándy képviselőtársam, én nem veszem rossz néven, ha velem nincs egy véleményen . . . Erdélyi Aladár : Csak reméli, hogy egyen lesznek ! Csik József : . . . mert hiszen társadalmi és gazdasági helyzete egészen más felfogásra készteti, mint amilyen az enyém. Mándy Sámuel : Az igazságot szolgálom. Csik József: Nincs azonban joga szavaim igazságát kétségbevonni. Méltóztassék megjegyezni, hogy ebben a nemzetgyűlésben én még egy mondatot sem mondottam, amelyet megbántam volna. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mindig a lelkiismeretem, tudásom szerint beszélek Nekem ez a meggyőződésem. Szomjas Gusztáv: Tévedni tévedhet! Pikler Emil : Mandy Sámuel, mint fajvédő. Horváth Zoltán: Patenfcirozott fajvédő! Csik József: Méltóztassék nekem elhinni, reám semmiféle különösebb előnnyel nem jár, ha a munkásosztály érdekeit védem, de megteszem ezt mint keresztény ember és mint ennek a hazának olyan polgára, aki a hazáért, ha kell vérét is adja, mert tudom, hogyha a munkásjóléti intézményeket nem valósítjuk meg, ha a munkásság jogos igényeit nem elégítjük ki, ezzel a nemzet létét sodorjuk veszélybe. (Ugy van! a baloldalon) A nép érdeke ma az ország érdeke, tehát nem a szenvedélyesség hangján kell ezeket a problémákat tárgyalni, hanem kölcsönös megértéssel és egymás felfogását mindig respektálni és tisztelni kell. (Helyeslés jobb- és balfelölj Nagy Ernő." Ellenfelek lehetünk, de nem ellenségek. Rassay Károly: Ellenségek csak egy párton belül vannak. (Zaj.) Csik József : Azt hiszem, a t. földmivelésügyi minister ur sem fogja azt a felfogásomat kétségbevonni, hogy ma az a tendencia nyilvánul meg, hogy lehetőleg rosszabb viszonyok között szerződtessék a munkásokat, mint annak idején a normális viszonyok között szerződtették, Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Azért hoztam ide ezt a törvényjavaslatot. Dénes István : Ezen szeretne segíteni, de nem engedik a nagybirtokosok. Elnök : Kérem Dénes képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Szabó József : A javaslat is ezt bizonyítja, mert épen ezért hozták azt ide. Csik József : Ez a törvényjavaslat eklatáns bizonyíték amellett, hogy igazam van, hiszen a földmivelési kormányzat átlátta ennek az állitásnak igazságát és iparkodott törvényjavaslat formájában a nemzetgyűlés elé hozni ezt a kérdést. Ebből kifolyólag viseltetem szimpátiával a törvényjavaslat iránt, bár azokat az igényeket, amelyeket hozzáfűztem, nem elegiti ki. A nagybirtokosoknak és általában a munkaadóknak nem szabad arra a rideg elutasító álláspontra helyezkedniük, amelyre — tisztelet a kivételnek — igen sokan helyezkednek. A megélhetés lehetőségét meg kell adni a munkásságnak. Nem vonom kétségbe, hogy a földmivelésügyi minister ur átlátja e problémák fontosságát, hiszen ad ki rendeleteket, amelyek a kiuzsorázás lehetőségének akarják elejét venni. Ezt a célt szolgálta az a rendelet is, amelyben a minister ur felhívta a munkaadókat, hogy elsősorban helyi munkásokat alkalmazzanak ; ezt a célt szolgálja az a rendelet is, . . . Szilágyi Lajos : Nem tartják be ezt a rendeletet ! Létay Ernő : Nincs szankciója ennek a rendeletnek. Csik József : . . . amely az aratógépek használatát eltiltja. Nagyon szép és helyes rendeletek ezek, és igazán a földmivelésügyi minister ur szociális érzékére vallanak, csak az a baj, hogy ezek a gyakorlati életben irott malasztok maradnak, mert nincsenek büntető szankcióval ellátva. Nagyon sok példát tudnék felhozni arra, hogy egyes munkaadók nem hederitenek erre a rendeletre, hogy idegen munkást hoznak vagy aratógépekkel végzik az aratást. B. Podmaniczky Endre : Azt már sehogy sem csinálják ! Csik József : Ha nem igy volna, akkor nem létező bajok ellen a földmivelésügyi minister ur sem folytatna harcot, nem adott volna ki rendeletet olyasmi ellen, ami nem létezik. Épen az a körülmény, hogy rendeletet adott ki a minister ur, eklatáns bizonyítéka annak, hogy ez igy van. Egyébként annak, aki nem ad nekem igazat, szívesen rendelkezésére bocsátok egy csomó levelet, amelyből az tűnik ki, hogy sokkal kedvezői lenebb feltételek mellett szerződtetik legújabban a munkásokat, mint tavaly vagy az azelőtü gazdasági években, nem számítva természetesen a kommunizmus korszakát, s amely után a munkaadók nem igazodhatnak. Hogy egy aratási szerződést is említsek, —a birtokost nem nevezem meg, mert valószínűleg az intéző csinálta a szerződést ugy, hogy a tulajdonos 36*
