Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-114
A nemzetgyűlés ÍM. ülése 1923. urnák és nincs igaza Farkas t. képviselőtársamnak, mert ez nem kirakattörvényjavaslat. Ezt a javaslatot a t. kormány aligha teheti kirakatba, mert ha ezt kissé szemügyre vesszük és alaposabban megvizsgáljuk, látjuk, hogy olyan ez, mint a lexikonbeli ló, amelynek minden egyes porcikáján ujabb és ujabb betegséget demonstrálnak. Kuna P. András: Ugyan, ugyan! Drozdy Győző : Az egész törvényjavaslat megszerkesztése és egész felépitése hibás. Már maga a stilus is olyan abszurditásokra vetemedik és oly hallatlan dolgokat követ el, hogy erre az egész magyar törvénykönyvben példa nincs. Ha felütjük a Corpus Jurist, bizonyos, hogy nem találunk benne még egy olyan paragrafust, mint amilyen ennek a törvényjavaslatnak 1. §-a, amely tizenöt hosszú soron keresztül egy mondatból áll. Ha ez helyes, akkor én nem tudok magyarul. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem csoda, hiszen tiz törvényre kellett benne hivatkozni. Az igazságügyministerium is tud annyit, mint Drozdy képviselő ur. Drozdy Győző: Ha az igen t. földmivelésügyi minister ur, aki tősgyökeres magyar ember és aki ugy felszólalásában, mint Írásaiban mindenkor szem előtt tartja a magyar nyelv szabályait, átolvasta volna ennek az 1. §-nak első mondatát, egészen bizonyos, hogy más véleményen lenne. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Talán még el sem olvastam ! Drozdy Győző : Hogy meggyőződjenek róla t. képviselőtársaim, hogy nem ok nélkül való belekapaszkodás, hanem nagyon is szükséges kritika a felszólalásom, felolvasom a törvényjavaslat 1. §-ának első mondatát. (Olvassa) : »A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898 : II., a vizimunkálatoknál, az ut- és vasútépítésnél alkalmazott munkásokról szóló 1899 : XLL, a gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról szóló 1899 : XLII., az erdőmunkásokról szóló 1900 : XXVIII., a dohánytermelők és a dohánykertészek közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1900: XXIX., végül a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907 : XLI te. hatálya alá eső gazdasági munkaadó és munkavállaló között kötött magánjogi szolgálati (munka) szerződésből felmerülő azokban a vitás ügyekben, amelyeknek elbirálása a törvényes jogszabályok értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, ideértve az egyénenként tízezer (10.000) koronát meg nem haladó kártérítés iránti ügyeket is, az 1907: XLL te. 62. §-ában megjelölt első- és másodfokú hatóság, az eljárásra illetékes hatósági személy (tanácselnök) elnöklete alatt, a munkaadók és munkavállalók sorából a 2. §-ban megjelölt módon meghívott két-két ülnökkel kiegészítve, tanácsban tárgyal, ós határoz.« évi március M 21-én, szerdán. 57 Pintér László : Jó lenne jegyzőnek, ugy olvas ! Drozdy Győző: Ez borzasztó. Méltóztassanak elhinni, hogy én elég nagy kapacitású tüdővel rendelkezem, de ennek a mondatnak elolvasása fáradtságomba kerül. (Zaj.) Tessék nekem megmondani, hogyha kezébe veszi ezt a törvényt valamelyik földmunkás, aki ki akar okosodni jogai és kötelességei felől : vájjon van-e Magyarországon olyan földmunkás, aki ezt a paragrafust akár tizszeri elolvasás után is meg tudja érteni? (Zaj a jobboldalon.) Nem az én hiányos intelligenciámról tanúskodik ez, és azokat a célzásokat, amiket ebben a tárgyban felém irányítottak, egyenesen visszautasítom, mert minden magyar ember nyelvérzéke kell, hogy tiltakozzék az ilyen botrányos mondatszörnyetegek ellen, tiltakozzék az ellen, hogy a magyar törvénykönyvet stilisztikailag igy megnyomorítsák és ennyire tönkretegyék, hogy ilyen brutálisan nekimenjenek a magyar nyelvnek, és ilyen 15 soros hosszú mondatokkal jöjjenek a magyar nemzetgyűlés elé a törvényalkotásoknál. Kuna P. András: Nagyszerű magyarázat! (Zaj.) Drozdy Győző : De nemcsak a stílusban fedeztem fel az egész munkának slendriánságát, hanem mindenben. Halász Móric: Hát ez magyaros? Drozdy Győző: Még a könyvkötő-technikának is olyan óriási botlásával kaptuk kézhez ezt a javaslatot, hogy amidőn azt a kezembe vettem és a paragrafusok szörnyűségei között kerestem az indokolást, hogy vájjon mivel indokolják az azokban kifejezett lehetetlen álláspontot, az indokolásban olyan abszurd dolgokat olvastam, amelyek egyáltalán nem passzoltak a javaslat paragrafusaihoz. -Nagy észmarcangolás és^ hosszú kutatás után jöttem csak rá arra,... (Elénk derültség jobbfelöl.) Halász Móric : Nagy észmarcangolás ? Ez magyarul van ám ! Drozdy Győző: ... határozottan szörnyű észmarcangolás után lehetett csak rájönni arra a hibára, hogy tulajdouképen egészen más törvényjavaslatnak indokolását fűzték hozzá és ezt osztották szét közöttünk. Nagyon csodálkozom azokon a képviselőtársaimon, akik a túlsó oldalról eddig felszólaltak, mert azt kell feltételeznem róluk, hogy vagy nem olvasták el az indokolást, vagy ha elolvasták, kénytelenek voltak ezt a dolgot lenyelni. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Erdélyi Aladár: Mi az észmarcangolás helyett láttuk, hogy itt egy kis tévedés van ! Drozdy Győző: Meg kell kérnem az igen t. kormányt, — vagy nem tudom, ez talán a házelnökséghez tartozik, — méltóztassanak máskor jobban utánnanézni. hogy ilyen hibák, amilyenek a könyvkötőtechnikánál előfordulhatnak, ne adjanak nekünk olyan feladatokat, amelyeknek megoldása nehezen megy.
