Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-114

58 J nemzetgyűlés 114. ülése 192 Viczián István: A bizottsági ülésen el lett intézve! Nem méltóztatott jelen lenni! Drozdy Győző : Én nem vagyok tagja annak a bizottságnak, engem abból a bizottságból ki méltóztattak buktatni és helyettem a nagy­birtokosok képviselőjét választották be, s igy nem kaptam oda meghívót és nem vettem részt a bizottság tárgyalásain. (Az (-Írnoki szélcet Almásy László foglalja el.) E helyett a módosító, toldozó-foldozó tör­vényjavaslat helyett, — mert, amint az 1. § első bekezdéséből nagynehezen megállapítható, ez a törvényjavaslat tulajdonkópen körülbelül négy-öt törvénynek a módosítása, — sokkal helyesebb lett volna, ha az igen t. földmivelés­ügyi minister ur a kérdés egész komplexumát felölelő, teljes törvényjavaslattal jött volna elérik, amely a munkásviszonyokat egymagában szabá­lyozta volna. Ne tessék azt képzelni, hogy min­den földmunkásnak, minden munkásnak olyan jogászi rutinja és képessége van, hogyha ő meg akar valamit tudni a mai a életviszonyaira nézve, akkor tizenöt törvényt is végig tud böngészni és keresni, amig ráakad arra a pontra, amely az ő esetére vonatkozik. Igenis, kellett volna olyan egységes törvényről gondoskodnia a minis­ter urnák. .. Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Azt majd én ítélem meg! Drozdy Győző : . . . amely a két évtizeden keresztül ekkor-akkor hozott törvényeket egybe­foglalja, mind egyesíti, hogy végre minden egyes munkás számára lett volna egy kis kódex, melyből megtudta volna, hogy mi a joga és mi a kötelessége. Halász Móric: Mindegyiknek van cseléd­könyve, és abban benne van ! Drozdy Győző : Nincs mindegyiknek munka­vagy cselédkönyve. (Felkiáltások jobb felöl: A törvény előírja !) Nagyon jól tudjuk, hogy a zsellérembereknek nincs munkák* nyvük. (Fel­kiáltások jobbfelöl : Nem zsellérekre vonatkozik !) Nagy Ernő: Munkás! Drozdy Győző : De, igenis, vonatkozik, mert a magyar nyelvben »zsellér« szó azt a föld­munkást jelenti, aki nincs állandó szolgai alkal­mazásban a földesuraságnál, hanem annál időn­kint vállal napszámosmunkát. Tehát ez ezekre is vonatkozik. Halász Móric : A zsellér birtokosember, háza van. Drozdy Győző : Lehet házacskája, földecs­kéje is, de ha a nagybirtoknál munkát vállal, az ilyen embert hívják zsellérnek. Pintér László: Rossz definíció! Drozdy Győző : Miután tehát én ezt a tör­vényjavaslatot ugy kodifikálás szempontjából, mint egyáltalában stilisztikai tekintetben a tár­gyalásra alkalmatlannak találom, a következő indítványt terjesztem be. (Halljuk! jobbfelöl. ', évi március hó 21-én, szerdán. Olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a földmive­iésügyi minister urat, hogy a gazdasági munka­viszony-eljárás szabályozásáról szóló törvény­javaslatot vonja vissza (Felkiáltások jobbfelől: Hogyne !) stilisztikailag dolgoztassa át, hiányait pótoltassa és 14 nap múlva az albizottság mel­lőzésével újra terjessze a nemzetgyűlés elé.« Ha pedig ezt az indítványomat nem fogadják el, (Félkiáltások jobbfelől : Egészen biztos ! Derült­ség.) amint arról a többség tagjai előre máris biztosítanak, kénytelen vagyok e javaslat hiányai­val továbbra is foglalkozni. (Egy hang jobb­felöl : Akkor nem lesz idő az interpellációkra I) Az 1. § további részében a következő mondatot olvasom (olvassa) : »A földmiveiésügyi minister ezeknek a vitás ügyeknek harmadfokú elbírálására a ministerium kebelében is, egyenlő arányban a munkaadó és a munkavállaló érde­keltségek képviselőinek bevonásával tanácsot alakithat.« Ha már most megvizsgáljuk, hogy egy ilyen differencia, amely a munkavállalók és a munkaadók között felmerül, milyen fórumokon megy keresztül, akkor látjuk, hogy az 1907. évi XLV. te. 62. §-a értelmében (olvassa) : . »Első­fokban: 1. Kis- és nagyközségekben a főszolga­bíró, illetve szolgabíró. 2. Rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, illetőleg helyettese, ennek akadályoztatása esetén a tanács által e részben megbízott tisztviselő. 3. A székesfővárosban a kerületi előljáró. — Másodfokban: 1. Kis- és nagyközségekben és rendezett tanácsú városok­ban az alispán. 2. Törvényhatósági városokban a tanács által megbízott tisztviselő. 3. A székes­fővárosban a tanács. — Harmadfokban a föld­miveiésügyi minister dönt.« Természetes, hogy az aUófokú íteletek nem mind kerülnek a földmiveiésügyi minister elé, és az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy talán 3 és 10% köpött ingadozik azon ítéletek száma, amelyek felkerülnek a harmadik fokra is. Halász Móric: Ez azért történik, mert két egybehangzó Ítélettel szemben nincs fellebbezés! Drozdy Győző : Egészen bizonyos, hogy csak a leglényegesebb, a legkardinálisabb, a leg­markánsabb ügyek kerülnek a földmiveiésügyi ministerhez. Ha a törvény gondoskodni akar arról, hogy a ministeriumban ne maga az ügy­osztály, hanem ugy a munkaadóknak, mint a munkavállalóknak érdekeltsége is szerepelhes­sen, hogy igy azok paritásos alapon dönthesse­nek harmadfokon is a kérdéses ügyről, akkor azt kérdezem a földmiveiésügyi minister úrtól, hogy miért csak feltételes módban szerkesztet­ték meg ezt a mondatot, hogy t. i. alakithat­nak a ministeriumban tanácsot? Vagy ez is csak stilus-hiba, és elhatározott, komoly szán­déka a minister urnák, hogy a földmiveiésügyi ministerium kebelében is fog alakítani ilyen tanácsot? Schandl Károly : Ha szükséges lesz !

Next

/
Oldalképek
Tartalom