Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-114

56 A nemzetgyűlés 114, ülése 192 Halász Móric: Azért, mert 30 kilométerről nem lehet behívni az ülnököket! Perlaki György," A megyei mezőgazdasági bizottság olyan messzelakó egyéneket is jelölhet ki, akinek behivása roppant nagy nehézséggel és költséggel jár . . . Halász Móric : Húsz koronás perekben ! Perlaki György:... akiket sürgős esetekben nem lehet a kellő időre előkeríteni és igy sürgős esetben nem tudnak intézkedni. Csik József : Ha felváltva hívják be őket, igy is rájuk kerülhet a sor! Perlaki György: Más érvre is rá akarok azonban mutatni. Azt hiszem ugyanis, hogy sokkal nagyobb megnyugvást kelt a munkásság körében, ha nem mindig ugyanazok Ítélkeznek mint ülnökök és ha^ az ő választott emberei felváltva kerülnek be a bíróságba. Igy nem lehet majd azt állítani, hogy a főszolgabíró mindezeket lekenyerezte, vagy pedig hogy a nagybirtokossal mindegyik — mondjuk — érdekközösségben van és ez az érdekközösség vezeti az ülnököket. Az ítéletek sokkal nagyobb megnyugvást fognak kelteni, ha azokat különböző, vagyis felváltott ülnökök fogják támogatni és ilyenek fognak szerepelni ezeknél a bizottságoknál. Rá akarok mutatni ezenkívül ennek a törvényjavaslatnak 7. §-ára, amely szerintem igen fontos és igen szükséges intézkedést tartalmaz. Ez a szakasz kimondja azt, hogy mindazokat a szerződéseket, amelyeket régebben, vagyis hónapokkal azelőtt kötöttek, meg lehet változtatni a pénz elértéktelenedése miatt. Erre eddig nem volt meg a törvényes alap. Ha tehát januárban megkötik a szerződést a tavaszi vagy őszi munkálatokra és pénzben állapítják meg a járandóságokat, úgyhogy a pénz elértéktelenedése következtében pedig a kérdéses időben a munka teljesítése lehetetlenné válik, akkor a felek avval a kéréssel fordulhatnak] a bizottsághoz, hogy állapítsa meg a pénz elértéktelenedésének megfelelő ujabb járandóságot, vagyis a régi értéknek megfelelő összeget. E szakasz alapján erre mód és alkalom kínálkozik, tehát ezzel igen fontos szociális kérdést óhajtunk elintézni. En a földmivelésügyi minister ur e törvényjavaslatát szociális téren nem gyenge vagy félénk lépésnek tekintem, hanem határozottan azt állítom, hogy ez férfias és erős lépés és abban az esetben, ha ugyanazokkal az intenciókkal fogják végrehajtani, amelyekkel ez a törvényjavaslat megszületett, feltétlenül meghozza azt az áldást, amelyet tőle várunk, feltétlenül meghozza azt a szociális lépést, amelyre szükségünk van, a munkást és munkáltatót egymáshoz közelebb hozza, a gyakori érintkezés következtében a félreértések kiegyenlítődnek, azok az ékek, amelyek a munkások és munkaadók között jelenleg vannak, letompulhatnak, tehát az együttműködés sokkal erősebb lehet, mint amilyen az a jelenlegi viszonyok között. Azért, mert a törvényjavaslat tulajdonképen ezt 3. évi március hó 21-én, szerdán. célozza, a javaslatot örömmel üdvözlöm és elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Drozdy Győző! Drozdy Győző : T. Nemzetgyűlés ! Osztozom Dénes István képviselőtársamnak abban a felfogásában, hogy ez a nemzetgyűlés elsősorban nagy alkotmányjogi problémák megoldására hivatott és az ilyen apró toldozásokra-foldozásokra talán csak az országgyűlésen kellene majd sort keríteni. Perlaki György : Addig a munkáskérdéseket ne intézzük el! Drozdy Győző: Ha a munkáskérdéseket és az összes szociális jogalkotási kérdéseket idehozzuk a nemzetgyűlés elé, akkor ezt olyan formában tegyük, amely forma gyökeresen kiirt egy-egy betegséget, amely forma gyökeresen megváltoztatja az eddigi szomorú állapotokat. Azonban olyan javaslatot, mely a bajokon lényegesen nem segít, amely csak toldozásnak-foldozásnak mutatkozik, egyelőre nem kellene a nemzetgyűlés elé hozni, hanem meg kellene várni, amíg ebből a nemzetgyűlésből — ha ugyan a kormánynak eredeti szándékában változás még nem állott elő — országgyűlés lesz, hogy ilyesmivel foglalkozhassak. A szociális jogalkotást elsősorban mi követeljük. Mi követeljük azt, hogy a szószátyárság parlamentjót váltsa fel a munka parlamentje. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Mi követeljük elsősorban, hogy itt ne olyan törvényjavaslatokat tárgyaljunk, amelyek nem érdeklik a nép széles rétegeit, hanem mindig olyan javaslatokat, amelyek a magyar nemzet létfentartóinak, a nagy tömegeknek, a nagy néprétegeknek érdekeit vannak hivatva elsősorban szolgálni. Pintér László : A földmunkás egyike a legnagyobb nemzetfentartó tömegnek. (Zaj Kurta P. András közbeszól) Drozdy Győző : T képviselőtársam, Kuna P. András, . . . Kuna P. András: Hallom! Drozdy Győző:. ..ön, mint földmunkás, illetve m nt aki földmunkásból lett nagyságos ur . . . (Mozgás a jobboldalon) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem kell gúnyolódni! Hát te miből lettél? Drozdy Győző: ...viseltethetnék kímélettel azzal szemben, aki a földmunkásság érdekeit óhajtja ebben a-felszólalásában megvédeni. Önnek is inkább fel kellene szólalnia és e törvényjavaslat hibáit meg kellene mondania; ez felelne meg leginkább az ön múltjának. Mayer János: Már megtette észrevételeit. (Zaj.) ' Drozdy Győző: Azonban mégis igazat adok az előttem szóló Perlaki t. képviselőtársamnak, amidőn hibáztatta Parkas képviselőtársamat, aki ezt a törvényjavaslatot kirakattörvényjavaslatnak nevez-e. Igaza van Perlaki t. képviselő.-