Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-114
A nemzetgyűlés 114. ülése 1923. Rassay Károly: A molnárok jobban gazda- , godnak, mint az ügyvédek, legyen nyugodt! Csontos Imre : Ismerem az ügyvédek tempóját ! Csik József: A javaslat továbbá ugy intézkedik, hogy ugy az első- mint a másodfokon a mezőgazdasági bizottságok tagjaiból kell meghívni az ülnököket, tehát megadja az elnöknek, aki a főszolgabíró és az alispán, azt a -jogot, hogy aki neki tetszik az illető bizottság tagjaiból, azt válassza vagy hivja meg a tárgyalásra. Hasonló intézkedés történt már a földmivelésügyi kormányzat részéről is, nevezetesen a mezőgazdasági egyeztetőbizottságot illetőleg. Ebbe a mezőgazdasági egyeztetőbizottságba a közigazgatás első tisztviselőjének joga volt a tagokat meghívni és azokat hívta meg a közigazgatás első tisztviselője, akikről tudta, hogy a saját felfogásában osztoznak. Az én kerületemben például egy vitás ügy eldöntésénél meghívta az aratógazdát és az aratógazdának a testvérét. Ilyen kiküldöttekkel nem lehet objektíve ítélni, ezek nem mernek nyilatkozni, nem merik a saját felfogásukat érvényre juttatni, mert féltik az állásukat. Hasonló esettel állunk itt is szemben. Itt a főszolgabíró — azt lehet mondani — kinevezi a tagokat. Már most kiket fog kinevezni? Semmi esetre sem olyant, aki neki kellemetlenséget okozhat, vagy aki nem fog az ő felfogásában osztozni. Urbanics Kálmán: A mezőgazdasági bizottság tagjait választják. Csik József: Azt tudom, hogy a mezőgazdasági bizottsági tagokat választják, azonban ezeket az ülnököket nem a mezőgazdasági bizottság tagjai választják, ezeket csak azok közül nevezik ki. Urbanics Kálmán: Sorrend szerint következnek valamennyien és váltakoznak ! Csik József : A mezőgazdasági bizottságban nagyon sok tag van ! Tisztelet, becsület azoknak, akik a helyzet magaslatán teljesitik ebben a bizottságban hivatásukat, azonban meg vagyok győződve arról, hogy vannak a mezőgazdasági bizottságnak olyan tagjai is, akik bizonyos érdekviszonyban vannak munkáslétükre a munkaadókkal, következőleg nem Ítélhetnének, ha akarnának se olyan függetlenül, amilyen függetlenül ^kellene itélniök. Épen ezért ezt a kinevezési rendszert én nem helyeselhetem. Azt látnám helyesebbnek, ha a mezőgazdasági bizottságnak a tagjai, akár a járási, akár a vármegyei mezőgazdasági bizottságot tekintjük, kategóriák szerint választanának időről-időre tagot ebbe a bizottságba. Én igazán nem látom, hogy miért zárkózott el ettől a módszertől a földművelésügyi kormányzat, ha egyszer megbízik a mezőgazdasági bizottságokban, aminthogy minden cselekedetéből ezt látom, mert fontos jogkörrel bizza meg a mezőgazdasági bizottságot és a kamarákat. Akkor miért évi március hó 21-én, szerdán, 53 nem bizik meg abban is, hogy ezek a bizottsági tagok kategóriánként olyan tagokat fognak ülnökökként megválasztani, akiknek egyéni intakságához és befolyásolhatatlanságához sző sem férhet. A javaslat 7. §-a intézkedik arra nézve, hogyha a gazdasági viszonyok következtében a pénzérték változnék, akkor ez a biróság ítélkezhessen olyképen, hogy méltányosan felemelje annak a pénzösszegnek magasságát. Megszabja azt is a törvényjavaslat, hogy mennyi időre terjedhet ezeknek az eseteknek tárgyalása, nevezetesen addig, amig akár első-, akár másodfokon e tekintetben ítélkezés nem történt. Én jobb szerettem volna, hogyha ezt a hatáskört, kiterjesztették volna a múlt gazdasági évre, vagy legalább is az őszi időkben folytatott gazdasági viszonyokra is. Urbanics Kálmán: Konstatáljuk, hogy szociális törvényről van szó és szocialista egy sincs itt. Dénes István : Hol a kormánypárt ! Tessék megnézni ! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Urbanics Kálmán : Konstatáljuk csak! (Zaj. Elnök csenget.) Dénes István : Hatszázból hányan vannak ? ! (Derültség. Felkiáltások jobb felöl: Hatszázból!) Drozdy Győző : Ha itt vannak, se számítanak ! Csik József: Véleményem szerint a kormányzat nagy hibát követett el akkor, amikor az idők változásával kapcsolatban az 1898 ; IL tcikknek ezt a rendelkezését nem módosította. A földmivelésügyi kormányzatnak már régen törvényjavaslattal kellett volna járulnia a nemzetgyűlés elé akkor, amikor ez a kérdés, nagyon aktuális volt, épen az őszi munkálatoknál, és akképen kellett volna intézkednie, hogy az emberek bére, amely pénzösszegben állapíttatott meg, a változott gazdasági viszonyoknak megfelelőieg felemeltessék Még az ősszel egyik interpellációmban több esetet soroltam fel, amikor épen ezen rendelkezés hiánya miatt 15 — 30 napig terjedő fogházzal, elzárással büntettek embereket, földmunkásokat azért, mert a törvény rendelkezései hiányosak voltak. Amikor Sopronban a főszolgabíróval beszéltem, ő azt mondta, hogy belátja, hogy igazságtalanul ítéli el ezeket az embereket, emberi érzéssel nem volna szabad elitélnie, de előtte van az 1898 : II. tcikk, ő csak ahhoz alkalmazkodhatik, a nemzetgyűlés s a kormányzat az oka t hogy nem gondoskodott a törvény kikorrigálásáról. Barthos Andor: Felfüggeszthette volna az Ítéletet ! Csik József : Épen ezen intézkedés elmulasztása miatt tudomásom szerint a földmivelésügyi ministeriumban egész halmaza van a panaszok* nak. Kíváncsi vagyok, hogy milyen alapon intézték el ezeket a panaszokat a földmivelésügyi ministeriumban; hiszen erre nem volt törvényes alapjuk.
