Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-114

54 A nemzetgyűlés 111. ülése 1923, Nagy hiba volt tehát az, hogy a földmivelésügyi kormányzat ezt a korrekciót elmulasztotta. Ez a törvényjavaslat van hivatva arra, hogy ezt a hiányt pótolja, de — ismétlem — szerettem volna, ha nagyobb visszamenő hatást biztosítottak volna a törvénynek, mint amennyit a 8. § biztosit. Egyébként mi azon az állásponton vagyunk, hogy a kormánynak minden szociális javaslatát kellő mérlegelés tárgyává kell tennünk, s amennyiben attól bármily kis eredményt is remélhetünk, nem szabad akadályt gördítenünk a törvényjavaslat keresztülmenetele, megszavazása elé. Ez a szempont vezetett bennünket — amint azt a t. túloldal tapasztalhatta — több agrárszociális javaslatnál, és soha nem zárkóztunk el az elől, hogy azokat a a javaslatokat meg ne szavazzuk, ha csak a legkisebb lehetőség is nyillott arra, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése tényleg alkalmas arra, hogy a szegény kisemberek sorsán javitson. Ennél a törvényjavaslatnál is ez a szempont vezet bennünket, ennek ellenére sem szavazhatom azonban meg a törvényjavaslatot, mert az a felfogásom, hogy ez a törvényjavaslat is, épugy, mint a mezőgazdasági egyeztető bizottságok felállítására kiadott rendelet, irott malaszt fog maradni, amely semmivel nem viszi előbbre azt a , szociális gondolatot, amelynek előbbre vitelére hivatva volna. Minthogy ebben a formájában nem remélhetjük tőle a mezőgazdasági kisemberek felemelését és segítését, a javaslatot nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Perlaki György ! Perlaki György : T. Nemzetgyűlés ! Dénes István t. képviselőtársam tegnapi beszédében, azt hiszem, mindennel foglalkozott, csak éppen ezzel a törvényjavaslattal nem. Kuna P. András : Szokása szerint ! Perlaki György : Beszélt a földbirtokreformról, a valutakérdésről stb. Urbanics Kálmán: Megbízható adatok alapján! Perlaki György: Azt hiszem, Dénes t. képviselőtársam pepecselő törvényjavaslatnak nevezte ezt a törvényjavaslatot, Farkas t. képviselőtársam pedig kirakatjavaslatnak címezte, szóval a lehetőséghez képest, lekritizálták ... Dénes István : Meg is indokoltuk ! Perlaki György: ...alaposan azonban egyik se mutatott rá a törvény lényeges rendelkezéseire ; nem mutatott rá arra, hogy törvényjavaslat tulajdonképen egy régi szociális kérdést óhajt megoldani, és akkor óhajtja a törvényjavaslat ezt a szociális kórdóst megoldani, amikor talán az atmoszféra nem igen alkalmas arca, hogy az ilyen kérdésekkel behatóan foglalkozzunk. A törvényjavaslatra igenis szükség van, annak ellenére, hogy Dénes István t. képviselőtársam más törvényjavaslatokat fontusabbnak tart. Dénes István: Remélem, hogy jönnek is most már velük! évi március hó 21-én, szerdán. Perlaki György: Dénes t. képviselőtársam azt hiszi, hogy a földbirtokreform kérdésének megoldásával meg vannak oldva az összes földmunkáskérdesek. Dénes István: Kizárólag! Perlaki György: Ha bármilyen radikálisan hajtjuk is végre a földbirtokreformot, ezzel a földmunkások kérdése még nincs elintézve, mert a földbirtokreformnak bármilyen radikális keresztülvitele mellett a földmunkásoknak még óriási tömege marad vissza, amelyről gondoskodnunk kell. Dénes István : A földbirtokreform után ipar lesz, ahol el fognak helyeződni az emberek. Az iparosítás, ami ma nincs Magyarországon, ez a földbirtokreform jelentősége, nem maga a földmegoszlás. Az ipar után jön a kereskedelem. Elnök : Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék páéhuzamos szónoklatokat tartani. Perlaki György : A földmunkások kérdésével foglalkoznunk kell, és a földmunkások legégetőbb szociális bajait a legsürgősebben meg kell oldanunk. A munkások régi óhaja és vágya az volt, hogy a munkadó és munkás között felmerülő vitás kérdéseket együttesen békéltető bizottságokban intézhessék el. Dénes István : Független birő vezetése alatt! Perlaki György: Erre a törvényjavaslat alkalmat és módot ad. A törvényjavaslat ebben a tekintetben teljesen paritásos alapon áll, amidőn egy bizottságot állapit meg, mely bizottság van hivatva arra, hogy a vitás kérdéseket a lehetőséghez képest először békés utón, egyeztetés alapján oldja meg, és csak a békés egyeztetés után, ha ez nem sikerül, terelődik tulajdonképen az ügy birői útra. Dénes István : Ki az elnöke a bizottságnak ? Ez a kérdések kérdése. Perlaki György: Majd arról is beszélek! Én azt hiszem, hogy ezeket a vitás kérdéseket legalább is 80% erejéig békés utón lehetne elintézni, mert eddig is igen gyakran, sőt mondhatom, 80% erejéig békés utón intézték el azokat a közigazgatási hatóságok is. A vitás ügyeknek békés utón való elintézése feltétlenül jó hatással lesz arra a viszonyra, amely a munkás és munkáltató között jelenleg van, . . . Dénes István: Ebben igaza van! Perlaki György : ... a megértés a munkás és munkáltató között feltétlenül erősödni fog és ezen megértés alapján a munkakedv is emelkedik, így a törvényjavaslat közvetlenül jó hatással lesz az általános szociálpolitikára, az általános jólétre is. A t. képviselő ur az előbb megemlítette a bizottság elnökét és kifogásolta, hogy a bizottság elnöke a közigazgatási hatóság vezetője, a főszolgabíró. Bármilyen rossz véleménnyel is van az igen t. túloldal a közigazgatásról, . . . Drozdy Győző: A lehető legrosszabb véleménnyel ! Csik József : Láttuk a választásnál !