Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-125

 nemzetgyűlés 125. ülése 1923, évi április hó 25-én, szerdán. 435 Propper Sándor: Ez munka! Mit nevetnek & munkán ? Ez munka, amelyre önök nem képesek! (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Kik nem képesek? Propper Sándor : Vagy nincs szivük hozzá ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem kell ugy lenézni a másikat, épen Propper urnák ! Nem lesz diktátor ! Menjen a szocialisták közé, ott diktáljon ! (Zaj. Elnök csenget.) Vanczák János : Ebben a kis füzetben adatok foglaltatnak arra nézve, hogy a magyar földmivesnép mennyire el volt mindig hanyagolva és el volt nyomva, mennyire hátrányban volt a magyar kisgazdatársadalom ezelőtt is mindig a nemzetiségi vidékek gazdatársadalmával szemben. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Propper képviselő urnák mindenki senki, csak ő valami ! (Zaj.) Propper Sándor: Halljuk! Halljuk! Vanczák János : Szól ez a füzet arról, hogy mily egészségtelen és igazságtalan itt a birtokmegoszlás és hogy mennyire hátrányos ez épen a magyar fajra, a magyar faj érvényesülésére. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Szabóky Jenő: Halljuk a fajvédelmet! Vanczák János: Igen, fajvédelem. Csak ezt a piciny kis passzust olvasom fel ebből a füzetből (olvassa) : »Nyilvánvaló, hogy amilyen kedvező tünet, hogy a száz holdon felüli közép-, de főleg nagybirtokosok között a magyarság dominál, és e réven magyar kézen van az ország területének nagyobb része, másrészt megdöbbentő, hogy az ötven holdon aluli kisbirtokosok közt, ahova pedig számszerint az ország földbirtokosainak 96°/o-a tartozik, sokkal kisebb a magyarok arányszáma, de abszolútszáma is, mint a nemzetiségeké. Viszont a nincstelen mezőgazdasági munkások, napszámosok között 59'8 százalék, sőt a gazdasági cselédek között 61'6 százalék a magyar.« E szerint a kimutatás szerint tehát az ezer holdig terjedő birtokok tulajdonosainak száma mindössze-vissza 20.000, mig az 50— 100 holdig és lefelé 5 holdig terjedő birtokok tulajdonosai a gazdatársadalom többségét teszik, akikhez jön még a mezőgazdasági nincstelenek száma. Erdélyi Aladár : Rossz az a statisztika nagyon ! Vanczák János : így jutottunk el oda, hogy a kisbirtokosok és a vagyontalan földmivelő népesség az ország lakosságának egyik nagy tömege, legnagyobb része, mig a másik oldalon itt vagyunk mi, a munkások, a munkásosztály, akiknek szintén nincs egyebük a munkaerőnknél. Ez a két réteg az, amely itt Magyarországon az erőt képviseli, a termelésben és a nemzeti élet íentartásában egyaránt s amikor ez igy van, akkor az urak ide állanak és tagadják a demokrácia szükségességét és lehetőségét? Barthos Andor: Ki tagadja? Vanczák János: És belenyugosznak szépen abba, hogy az az igen vékony legfelsőbb társadalmi réteg legyen itt a vezér, a vezető ebben az országban, annak a pórázán haladjon mindenki. Barthos Andor: A múltkor meg azt mondták, hogy a parasztok vezetnek ! Micsoda logika ez? (Ugy van! jobb felöl és a közében.) Vanczák János : Én meghajlok az előtt a tudás előtt, azok előtt a képességek előtt, amelyeket társadaímunk legfelső rétege magának megszerzett. Századokon keresztül anyagi gondoktól menten tanulhattak, láthattak, átplántálhatták minden tudásukat, minden képességüket az utódaikra, felemelkedhettek az emberi tudás legmagasabb fokára. Ezt elismerem, ez predesztinál. De amint az angol megmondotta, hogy a nemesség kötelez, ugy itt is kell érvényesülnie annak, hogy a nemesség kötelez, legalább anynyira kötelez, hogy megértsék azt, hogy itt van a magyar nép széles nagy rétege, a kisgazdatársadalom, a nincstelen földmunkások osztálya, a munkásosztály : legalább is el kell ismerni ezeknek azt a jogát, hogy beleszólásuk van ennek az országnak életébe, de nemcsak elismerni kell, hanem érvényesülni is kell engedni ezt. Akkor megértjük egymást. Könyves Lajos képviselőtársam azt mondta, hogy majd megkérjük az arisztokráciát és kérjük a szocialistákat, hogy értsük meg egymást. Ezen az alapon ez nem lehetséges. Az élet reálisságát kell elismerni. Hegedüs György : Nem is kell megértés, ebben igaza van ! Vanczák János : A társadalom rétegeződé-. sét kell megérteni és honorálni, azt, hogy mindenki bele legyen fogva az ország szekerébe, a maga erejének megfelelően. így lesz megértés, de osztály ellentéteket eltüntetni ^kéréssel, jóindulattal teljesen kizárt dolog. En azt mondom, egészen komolyan mondom, hogy nem fogjuk megtalálni azt a megértést, amely egyedül lehetséges, nem szívbeli, nem jóakaratbeli megértést, hanem észbeli megértést, amely szükséges ahhoz, hogy ebben az országban uj élet kezdődjék, akkor arra figyelmeztetek, hogy — akármikor fog bekövetkezni, de — amint Franciaországban elsöpörte a demokrácia még az emlékét is az arisztokráciának, ugy el fogja söpörni mindenütt és nálunk is. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nem ilyen törvényjavaslatok kellenek ide. En a földmivelésügyi minister urat igen nagyra becsülöm ; végtelenül sajnálom, hogy épen az ő javaslatával kellett szembe kerülnöm és ilyen hosszan kellett foglalkoznom vele, de én azt, amit elmondottam, lelkemből mondottam és szükségesnek tartottam elmondani annak a népr.étegnek érdekében, azon munkástársaim érdekében, akik szóhoz nem juthatnak ebben az