Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-124

418 A nemzetgyűlés 124. ülése 1923. évi április hó 24-én, kedden. összetűzés keresésének szimptomájaként voltak megítélhetők, annyival is inkább, mert a fegyverkezésekre vonatkozó panaszok az ittlevő katonai entente-missziók által megvizsgáltatván, azok alaptalansága megállapittatott és az ellenkező részről, a kisentente részéről még a velünk szövetséges nagyhatalmak katonai bizottságainak vizsgálatát és annak eredményét sem fogadták el perdöntőül, hanem ezzel szemben is fent ártották vádaskodásaikat. En azt az egész helyzetet akkor terjedelmesen szóvá akartam tenni, de elálltam attól azért, mert felszólalásomnak napján hozták a lapok a cseh külügyministernek egy nyilatkozatát, amely engesztel ékeny húrokat pengetett, amely azt a benyomást tette, hogy azon az oldalon is le akarnak térni a provokációknak és a bele kötéseknek útjáról és azt a normális viszonyt akarják létesíteni, amire a magyar kormány a szomszéd államokkal szemben törekszik. Ma azonban, t. Nemzetgyűlés, ismét oly jelenségekkel állunk szemben, amelyek olyan benyomást tesznek, mint hogy ha az az atmoszféra, mellyel január végén csak igen futólag foglalkoztam, csak egy időre párolgott volna el és ismét hasonló aktivitásnak engedné át a teret. Ismeretes az a határszéli incidens, mely a cseh-szlovák magyar határon előfordult és amelynek mibenlétéről, részleteiről, lefolyásáról a magyar kormánynak a magyar, a cseh kormánynak a cseh közegek ellenkező tartalmú jelentéseket tettek. Az t ény, hogy egy cseh határrendőr ezen ese menyek során meghalt, —ez emberi szempontból igen fájdalmas — de a felelősség megállapításánál nem ez a perdöntő, mert hiszen ha egyszer össze veszés és verekedés támad, akkor tisztán a véletlen kérdése, melyik oldalon fordul elő sebesülés, vagy halálozás, a kérdés mindig az, hogy kinek a törvényellenes cselekményéből származott az összeütközés, (ügy van ! ügy van ! a Ház minden oldalán.) Miután ennek a körülménynek tisztázása tekintetében mindkét kormányhoz saját közegei részéről ellentétes jelentések tétettek és minden kormány természetszerűleg a maga közegei jelentésének ad hitelt, a magyar kormány egészen helyesen a hasonló esetekben egyedül loyalis eljárás útjára akarta terelni a dolgot, hogy az ügy, a tényállás egy pártatlan vizsgálat által derittessék fel, még pedig vagy a két érdekelt állam által ki küldendő vegyes vizsgálóbizottság, vagy pedig egy más, pártatlan nemzetközi fórum által. Ez a javaslat annyira természetszerű, annyira megfelel az egymással békében élni kivánó nemzetek állandó praxisának és — amint később még kifejteni bátor leszek — annyira folyik a Nemzetek Szövetsége pakturnának pozitiv határozataiból, hogy szinte lehetetlennek látszott, hogy ez a javaslat el utasíttass ék. Amennyire én értesülve vagyok, eddig erre a javaslatra sem elutasító, sem elfogadó válasz nem érkezett a cseh-szlovák kormánytól. De történt valami, ami a választ magában tartalmazza : a cseh-szlovák kormány be nem várva a pártatlan vizsgálatot, ignorálva az erre nézve tett pro pozíciót, egyoldalú megtorló intézkedésekhez folyamodott, még pedig a határ elzárásához, ez pozitive megállapított tény, nem pozitive megállapított tény, de hírlik, és ezzel a fent art ássál közlöm : a cseh-szlovák területen lakó magyar állampolgárok kiutasításához. Ha e tényeknek csak az elseje felel meg a valóságnak, nem szükséges bővebben fejtegetnem, gy ez már egy ellenséges cselekedet jellegével bir . . . (ügy van ! ügy van ! a Ház minden oldalán.) Szilágyi Lajos : Ártatlanokat utasítanak ki ! Gr. Apponyi Albert : . . . mert az általa érdekeltekre esetleg igen súlyos anyagi károkat is háríthat (Igaz ! ügy van !), hiszen a mai körülmények között arrafelé mulatságból édeskevesén utaznak, ajak pedig arra utaznak, azoknak arra igen komoly vagy erkölcsi jellegű, vagy súlyos anyagi érdekekkel kapcsolatos érdekük van. Tehát vagy erkölcsi, vagy anyagi érdekeknek súlyos megsértésével jár ez az önkényszerü rendszabály, és az Önsegélynek jellegével bir egy vitás kérdésben, amely vitás kérdésben a másik oldalról, Magyarország oldaláról a pártatlan vizsgálatnak egyedül helytálló, egyedül loyalis indítványa tétetett. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) T. Nemzetgyűlés Î Már rámutattam arra, hogy ha nem léteznék paktum a Nemzetek Szövetsége részéről, ez az eljárás mindenesetre ellentétben állana azzal, ami az egymással békében élő és békében élni akaró államok természetszerű, állandó szokásának megfelel. Egy olyan incidens, amelynek semmiféle politikai háttere a dolog természete szerint nincs vagy legalább nem kellene hogy legyen, amely tisztán helyi okokból támadt, ahol arról van szó, hogy melyik fél tartozik a másiknak elégtétellel, ez az- egymással békében élni akaró államok között nem lehet oka összeveszésnek, hanem csak pártatlan vizsgálatnak, mert mindegyik érdekelt fél, ha a békés szándék megvan, alá,veti magát annak, amit a pártatlan vizsfj gálát mint tényállást megállapít, és levonja azokat a konzekvenciákat, amelyek a nemzetközi jog szerint ebből folynak. Ezzel szemben a cseh-szlovák kormány nem is válaszolva a pártatlan vizsgálatról szóló indítványra, egyoldalúan saját közegei jelentésének tartalmát szentírásnak, a másik fél által is elfogadandónak nyilvánítván, megtorló intézkedésekhez folyamodott. Már pedig nem tekintve azt, amit a dolog természetéből és az állandó nemzetközi szokásból levontam, a Nemzetek Szövetségének, melynek mi is, a cseh-szlovák állam is tagja vagyunk, 12. §-a ezt mondja (olvassa) : »E szövetség összes tagjai megállapodnak abban, hogy a közöttük esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amelyek szakadáshoz vezetnek, vagy választott bíróság vagy a Tanács vizsgálata alá bocsátják; Megegyeznek továbbá abban, .hogy semmi esetre