Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-124

398 A nemzetgyűlés 124. ülése 192, hogy egyes esetekben hozzám is érkeztek panaszok, hogy egyes hatóságok túlbuzgóságból ezeket a nem kivetett, de önként felajánlott összegeket fenyegetéssel próbálták az illetőkön behajtani. (Felkiáltások half elöl: Be is hajtották!) Minden egyes ilyen esetben, amikor hozzám konkrét panasz érkezett, azonnal megtettem a szükséges intézkedéseket. Több ilyen végrehajtást felfüggesztettem, beszüntettem és nem birom elképzelni, hogy maradt volna olyan eset, amikor az illető felek akarata ellenére ilyen erőszakos behajtás történt volna, mert hiszen, mihelyt valaki kifogást emelt ez ellen, megtörtént az intézkedés; bármilyen kerülő utón juttatták hozzám a panaszt, én azonnal megtettem az intézkedéseket. A képviselő urnák tehát csak addig van igaza, hogy egyes hatóságok talán túlbuzgalomból megkísérelték az erőszakos behajtást ; mihelyt azonban ilyen szimptomák mutatkoztak, rögtön a legcéltudatosabban léptem fel, hogy ezeket megakadályozzam. Ami a második kérdést illeti, hogy ahol fölöslegek maradtak, azokkal mi fog történni, erre nézve felvilágosítom a képviselő urat, hogy ezeket a fölöslegeket nem fogják egyéb célra fordítani, mint csakis arra, amire gyűjtettek és összeadattak. Propper Sándor : A maglódi cipésznek lehetett volna adni valamit. (Zaj és nyugtalanság. Elnök csenget.) Rakovszky íván beliigyminister : A helyzet az, hogy igyekeztünk közmunkákkal is segíteni, és pedig fokozatosan csináltuk a kiírást. Kiirta a község a saját területén és a saját érdekében teljesítendő közmunkákat, kiírták a járások, a vármegyék is, sőt egy pár nagyobb és főleg a földmivelésügyi ministerium vezetése alatt álló közmunkát azért támogattunk és segítettünk kölcsönök nyújtásával, hogy az egész ország területéről igy sok munkáskezet foglalkoztató közmunkáknál kaphassanak a munkások elfoglaltságot és a munkanélküliek kenyeret. Szabó Sándor: Szabolcsban a házi-iparnak adták oda. Rakovszky Iván beliigyminister : Minden öszszeget csakis olyan célra fordítottak és használtak fel, amely, az akciónak evvel az alapelvével megegyezett. Őszintén bevallom, hogy a munkások nem jelentkeztek olyan mértékben, mint vártuk. De a közmunkák mindenütt ki voltak irva. Azt, hogy a kiirt közmunkákra megfelelő számú munkás nem jelentkezett, hogy az összeirt munkanélkülieknek megfelelő számú munkás nem vállalkozott munkára, őszintén megvallva, örvendetes szimptomának tekintem, mert hiszen ez azt igazolja, hogy a nyomor nem volt olyan nagy, mint amilyenre el voltunk készülve, és mint azt általában hittük. Március végével beszüntettük ezeknek a közmunkáknak a folytatását ós pedig azért, '3. évi április hó 24-én, kedden. mert az akció csakis a téli hónapokra volt tervezve. Kivételt csak egy-két esetben tettem, amikor jelentés érkezett hozzám, hogy a télire kitűzött munkák a kellemetlen időjárás miatt vagy más okból befejezhetők nem voltak, vagy ahol olyan munkanélküliek voltak, akik még most, tavasszal sem jutottak munkához, ahol tehát a nyomornak bizonyos veszedelme mutatkozik. Ilyen esetekben egyes vármegyékben, főleg délkeleti Magyarországon, ahol a legtöbb a mezőgazdasági munkás, megengedtem, hogy a munkákat tovább is folytassák. Annak következtében, hogy sokkal kevesebb volt a munkára jelentkező, mint a mennyi munkanélküli egyén össze volt irva, természetesen, mindenütt megtakarítások mutatkoztak. Teljesen téves azonban a képviselő urnák beállítása, hogy ezekre a feleslegekre a főszolgabirák rátennék a kezüket abból a célból, hogy azok Budapesten központosittassanak, hogy egy központi alapba folyjanak be — mint a képviselő ur kifejezte magát — és hogy belőlük a főméltóságu kormányzó ur nevéről elnevezett központi alapot akarnának létesíteni. Lehet, hogy itt-ott a főszolgabíró befolyt ezeknek az alapoknak a kezelésébe, mert hiszen az akció céljaival teljesen ellenkező volna, ha ezeket az igy összegyűlt összegeket, vagy gabonamennyiségeket most elherdálnák, vagy főleg az akció céljaival ellenkezően a községi adminisztráció folyó kiadásaira akarnák felhasználni. Nekem az a tervem — és most történik meg ennek a végrehajtása —, hogy minden adomány ott tartatik, ahol összegyűlt és ma raktáron van, tehát a községi fölösleg a községnél, a vármegyei fölösleg a vármegyénél, vagyis az illető közület birtokában hagyassák meg, azonban olyan formában, hogy ne legyen felhasználható adminisztrációs, vagy egyéb folyó kiadásokra, hanem ott, ahol valóban sürgős közmunkák elvégzése mutatkozik még szükségesnek, ezekre a közmunkákra egy rész felhasználható legyen, a többi rész pedig félre tétessék mint jótékony célú alap, de nem azzal a szigorú megkötöttséggel, hogy csak a kamatokat lehessen felhasználni, hanem tartalékként, hogy egy, a jövőben esetleg beálló szükség esetén ne kelljen ujból gyűjtéshez folyamodni, a közönséget ujból adományok gyűjtésével molesztálni, hanem rendelkezésére álljon annak a községnek, annak a vármegyének egy olyan alap, amelyből a jövőben mutatkozó szükségleteken, nyomoruságokon is segíteni lehet. Gaal Gaston: A községektől beszedték! Be kellett szállítani! Rakovszky Iván beliigyminister : A községektől beszedték, esetleg azért, hogy elraktározzák és hogy megfelelő őrizet alatt álljon, azonban a községek rendelkezése az illető összegek vagy gabona felett nem fog megszűnni és azok a községi alap tulajdonát fogják képezni, esetleges központi iezelés ellenére is. x,: :.JÍ::A