Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-113

30 A nemzetgyűlés 713. ütése 192t Rupert Rezső : Most pedig hazafiságot prédikál. (Zaj.) Ahogy a szél fuj, ugy fordul. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbahldalon,) Elnök : Kérem Rupert képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Csilléry András : Én csak azt mondom, sajnálom, hogy ezek az események megtörténtek, sajnálom, hogy ilyen események a főváros területén előfordultak, sajnálom azt, hogy a mi véreink, — mert én épen ugy magyar fajtának tartom az ifjúságot, mint a rendőrséget, a rendőrlegénységet, — mondom, sajnálom, hogy magyar ember magyar emberrel szemben állott és sajnálok minden csepp magyar vért, amely indokolatlanul öntözte Budapest utcáit. Rupert Rezső : Maguk az okai ! Csilléry András : És én azt mondom, hogy ha jó volt az ifjúság arra, hogy a világháborúban a hátát tartsa és védje az országot és nemzetet mindenkoron, ha jó volt az az ifjúság arra, hogy a román megszállás alatt a betűszedő-szekrények mellett a nemzeti irányzat védelmezői legyen, hogy újságot jelentethessen meg, ha jó volt ez az ifjúság arra, hogy az idegen megszáUás után, mikor itt a sötétben bujkáló elemek felbukkantak, feldugták a fejüket, mint karhatalom támogatni tudja a kormányt és a rendőrséget, ha jó volt ez az ifjúság arra, amikor Nyugat-Magyarország megszállásával szemben harcoljon, hogy a soproni népszavazás sikerét eldöntse, (Felkiáltások a szélsöbahldalon : Budaörs ! Budaörs !) és a kormányok hatalmát nagy mértékben alátámassza, akkor én természetszerűleg a magam részéről szükségesnek tartom azt is, hogy vele szemben olyan eljárás tanusittassék, amely az ő működését minden tekintetben honorálja. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Szilágyi Lajos : Jó volt a király ellen ! (Zaj.) Csilléry András : Nem akarok disszonáns hangokat keltem, azt szeretném, hogy a viszály ebben a kérdésben tökéletesen elsimuljon. Kívánatosnak tartom azt is. hogy az ifjúság ebben a kérdésben érezze azt, hogy becsületes és tiszta ügye van, hogy az jó kezekben van lefektetve, mert én tudom azt, hogy a mélyén t. belügyminister ur ebben a kérdésben szigorú vizsgálatot fog lefolytatni, és én tudom azt és remélem azt, hogy ez a vizsgálat a kedvező eredményt meg fogja hozni és világosságot fog deriteni azokra a tényekre, amelyek még nem állapittattak meg minden kétséget kizárólag. Nekünk, az országnak szüksége van a bajtársi szövetségekben tömörült húszezer magyar férfikarra, nekünk szükségünk van a magyar rendőr kemény és acélos karjára, szükségünk van nekünk ebben az országban minden férfira, hogy amikor szükségesebb lesz a magyar vért áldozni, akkor az áldozatot meghozhassuk. Én tehát arra kérek, mindenkit, hogy ebben a kérdésben legyünk egyek. Szilágyi Lajos : Tegyék lehetővé, hogy egyek legyünk ! >. évi március hó 20-án, kedden. Csilléry András : Azt tesszük ! Érezzük mindnyájan és* gondolkozzunk ugy, hogy a márciusi ifjúságnak ebben a kérdésben felesleges és bizonyos mértékig talán indokolatlan vérontása kellő reparációt nyerjen. Ebben az értelemben intézem én az összkormányhoz a következő interpellációt (Halljuk ! Halljuk ! — Olvassa) : »1. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy Budapest székesfőváros falain belül a márciusi nagy napok idusán, a magyar fajiság és a nemzeti gondolat jegyében lefolyt ünnepségek kapcsán a hazafias érzelmű magyar ifjúság, a magyar jövendő szembekerült ugyanezen tényezők hivatott védelmezőivel, a m. kir. államrendőrséggel, és annak magatartása folytán magyar vér öntötte Budapest utcáit. És ami a legnagyobb mértékben felháborító, a hazafias ünnepnap véres eseményei alig 24 óra multán újból és teljesen megokolatlan módon megismétlődtek, és a fegyvertelen egyetemi hallgatóknak zárt sorokban haladó, imponálóan fegyelmezett menete az államrendőrség által fegyveresen szétveretett, amely alkalommal a rendőrség fegyverhasználata következtében az egyetemi polgárok közül néhányan súlyos, többen pedig könnyebb testi sérülést szenvedtek. 2. Hajlandó-e a kormány a március 15-iki és 16-iki véres események alkalmával a magyar ifjúságot ért sérelmek tárgyában a legszigorúbb és legpartatlanabb vizsgálat lefolytatását elrendelni s ezen vizsgálat kapcsán az egyetemi hallgatók bajtársi szövetségeinek a legteljesebb elégtételt szolgáltatni. A pártatlan vizsgálat objektivitásának biztosítására azonban nem lévén kellő garancia, abban az esetben, ha a vizsgálatot a rendőrség — maga az eseményekben résztvevő egyik fél — folytatja le, mert a bajtársi viszony könnyen egyoldalú megítélésre befolyásolhatja a vizsgálat vezetőit, hajlandó-e a kormány intézkedni aziránt, hogy a vizsgálatot az ifjúsági szervezetek tanárvezetőinek bevonásával olyan egyének vezetése alatt álló bizottság folytassa le, (Felkiáltások a szélsöbahldalon : Parlamenti bizottságot kérünk !) akiknek tárgyilagossága minden vitán felül áll. Amennyiben ezen vizsgálat kapcsán az derülne ki, hogy a rendőrség a véres események előidézésében akár a parancsnokság eljárásának ügyetlensége folytán, akár egyénileg is hibás, . . .« Pikler Emil : Volt-e felvonulásra engedély, az a kérdés. (Zaj.) Csilléry András : ».. .ugyhajlandó-e a kormány a bűnösöket a legszigorúbban megbüntetni és az illetőket a m. kir. államrendőrség testületéből késedelem nélkül eltávolítani ? 3. Hajlandó-e a kormány a magyar királyi államrendőrség tekintélyének biztositása és hivatásából eredő köz szellemének helyreállítása érdekében sürgősen intézkedni aziránt, hogy a keresztény nemzeti szempontból kifogás alá eső egyének ezen testületből haladéktalanul eltávolittássanak, hogy a nemzetromboló sajtóorgánumok terjesztése a testületben megakadályoztassék s azok olvasása rendeletileg eltiltassék, « (Derültség a szélsohahUa-