Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-122

360 A nemzetgyűlés 122. ülése 1923. dul az ország népességére, hogy ezt nem birja el. Mi, szociáldemokrata párt a magunk részéről már többször rámutattunk erre itt a Házban és komolyan kértük azt, hogy a kormány tegyen intézkedéseket mert látjuk, hogyha igy mennek a dolgok tovább, ebből nagy bajok származhatnak, mert nem tudja a dolgozó népesség elviselni a nagy drágaság okozta nyomorúságot, amely ebből reá háramlik. Ezeket a kívánságainkat mindig elütötték. Az első részletes javaslatot 1922. július 4-ikén terjesztettük elő, amelyben a kivitel korlátozását és egyéb közélelmezési politikai intézkedéseket követeltünk. Erre akkor azt mondta a pénzügyminister ur, hogy ő ezt nem fogadhatja el, mert hiszen a szociáldemokrata pártnak a programmja. Ugyancsak a múlt esztendei október hó 29-ikén beterjesztettünk egy részletes határozati javaslatot, amelyben követeltük, hogy az emberi táplálkozásra alkalmas kenyérmagvaknak állatok etetésére való felhasználását súlyos büntetés terhe alatt tiltsa meg a kormány. Sürgősen rendelje el az élelmiszerek, liszt, élőállat, feldolgozott hus, zsir, tojás, kiviteli tilalmát.« Szomjas Gusztáv: Nagy bölcseség! Farkas István (továbbolvassa) : »Az emberi táplálkozásra alkalmas kenyérmagvaknak állatok etetéséül való felhasználását súlyos büntetés terhe mellett tiltsa meg. A burgonya, árpa, kukorica és rozs ipari célokra való feldolgozását tiltsa el.« Szomjas Gusztáv : Szóval csak annyit termeljünk, amennyit itthon megesznek ! Nagy bölcseség! Farkas István (továbbolvassa) : »Biztosítsa a városok megfelelő tejellátását. Korlátozza a vajgyártást, a tej ipari felhasználását ós feldolgozását. Szigoru büntetéssel sújtsa a bankok árufelhalmozását és áruuzsoráját. Az uzsorabiróságot szervezze át, alkalmazzon ügynököket a fogyasztók köréből. Szüntesse meg a terménytőzsde működését.« Szomjas Gusztáv: A papirtőzsdét szüntesse meg ! Farkas István (tovább olvassa): »A forgalmi adó alól mentesítse az elsőrendű, az életfentartáshoz szükséges cikkeket. Az élelmiszerek szállítási díjtételeit szállítsa le. Szüntesse meg az állami támogatással létesített monopóliumos vállalkozásokai«. Szomjas Gusztáv : A papirtőzsdét kell megszüntetni! Farkas István : A kormány maga is elismerte, hogy a drágaság növekszik, s maga a ministerelnök jelentette ki, hogy a drágaság növekedéséből katasztrófa származhatik. Mi történt azonban? A kormány nemhogy ez ellen intézkedett volna, hanem a maga működése keretében is olyan intézkedéseket hajtott végre, amelyek állandóan fokozzák a drágaságot, évi április hó 19-én, csütörtökön. Propper Sándor: A kormány a legfőbb árdrágító ! Farkas István: Hogy egyebet ne említsek, itt van a vasúti szállítási díjak felemelése, amely lényegesen növeli és állandósítja a megindult drágasági folyamatot, mert hiszen minden üzletember és minden üzletág arra törekszik, hogy a maga kiadásait áthárítsa a fogyasztókra, s igy a tarifaemelést is áthárítja a fogyasztóközönségre, úgyhogy azt végső sorban mindenki fizeti, s legnagyobb mértékben fizeti természetesen az a dolgozóosztály, amely kicsinyben kénytelen vásárolni, amely tehát a közvetítőkereskedelmen keresztül szerzi be szükségleteit. Ugyanilyen drágasági hullámot indított meg és állandósít a lakbérrendelet is, amelyről azt mondották annak idején, hogy azért szükséges, mert a lakbérek nagyon elmaradtak. Ezt én készséggel koncedálom. De nem arról van szó ennél a kormányzati intézkedésnél, hanem arról, hogy a kormányzat valamilyen téren elfelejtett befolyást gyakorolni, s azt helyre akarja hozni, s most gyors tempóban egyszerre pótolja az általa mulasztottakat, és olyan lakbéreket és boltbéreket állapit meg, amelyeket megint áthárítanak a fogyasztóközönségre, úgyhogy minden iparcikkben, minden közszükségleti cikkben, minden legszükségesebb élelmiszerben meg kell fizetnünk az állam intézkedésével igen nagymértékben megdrágult bolt-és lakásbéreket. A drágaság a bizonytalan gazdaságpolitika és a helytelen fináncpolitika, valamint ezeknek a kormányzati intézkedéseknek következtében nagy arányokat ölt, amit néhány számadattal akarnék itt a nemzetgyűlésnek bemutatni. Január 1-től április 6-ig a búza ára 11.400 koronáról 21.000 koronára, tehát 79%-kal emelkedett. Peidl Gyula : Hol vagyunk ma már ettől ! Farkas István : Ma már 23.000 korona ! A főzőliszt ára 164 koronáról 284 koronára, tehát 73*1 %-kal, a kenyérliszt ára 158 koronáról 274 koronára, vagyis 73"4%-kal emelkedett. A félbarna kenyér ára 120 koronáról 216 koronára, te-hát 80%-kal emelkedett, a marhahús ára 470 koronáról 1600 koronára, tehát 240%-kal, a sertéshús ára 690 koronáról 1700 koronára, tehát 146 \%-kal emelkedett. A füstölt szalonna ára 800 koronáról 2200 koronára, tehát 175%-kal, a zsir ára 800 koronáról 2400 koronára, tehát 200%-kal emelkedett. A cukor ára 405 koronáról 1060 koronára, tehát 161%-kal, a szappan ára 500 koronáról 1800 koronára, tehát 260%-kal, a szén métermázsájának ára 700 koronáról 1350 koronára, tehát 92%-kal, a tűzifa ára 1200 koronáról 2400 koronára, tehát 100%-kal emelkedett. Az áraK ilyen nagyarányú emelkedésével szemr ben a munkabérek nem emelkedtek és ebből Keletkezik a válság : az árak drágulása, a közszükségleti cikkek drágulása és a munkabérek alacsonysága miatt. Egy öttagú munkáscsalád szükségletének drágulása 1922. március I-étól 1923, március 3J-í