Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-122
356 À nemzetgyűlés 122. ülése 1923. Ekkor következik elsősorban is a bizottság megválasztása. Össze kell hi^ni mindenekelőtt a mezőgazdasági bizottság munkavállaló osztályát, azután a tiz holdtól száz holdig terjedő munkaadók osztályát, végül a száz holdon felüli munkaadók osztályát. Ezek választani fognak bizottsági tagokat a mezőgazdasági munkabér megállapítására szolgáló bizottságba. Ezután jön, t. Nemzetgyűlés, a mezőgazdasági kamara elnökének megkeresése,. hogy ez hivja össze a megfelelő bizottságokat, hogy ezek jelöljenek ki öt tagot az elnöknek és a helyettes elnöknek megválasztása végett. Ezt azután bizonyára közölni kell a mezőgazdasági bizottság elnökével, aki viszont összehivja a mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottság megválasztott tagjait. Ezeknek kell elnököt választani és szükség esetén a pótválasztást is megejteni, amenynyiben pedig a választás esetleg nem sikerül, a földmivelésügyi ministerhez felterjesztést tenni, hogy jelölje ki az elnököt. Ha sikerül a választás, akkor is fel kell terjeszteni az egész ügyet a minister úrhoz, hogy megerősítse a választás eredményét. Ámde megtörténhetik, hogy a mi- i nister nem erősiti meg a választást, s akkor vissza kell küldeni az iratokat és kezdődik az egész procedura elülről. Ha jól megy a dolog és végül mégis csak megalakul a bizottság, megejtetik a választás és megtörténik a megerősítés is, akkor ki kell küldeni a közigazgatási hatóságnak a bizottság jegyzőjét, azután pedig esküt kell tenni a bizottságnak, hogy végre összeülhessen és hozzáfoghasson a munkabér megállapításához. T. Nemzetgyűlés! Itt ismét nem akarok általánosítani, de ismerni kell az itt szerepet játszó osztályok szolidaritását. Az első kategóriában azonban ez a szolidaritás sokkal jobban ki van fejlődve, mert a munkáltatóknak módjukban volt az összetartás kapcsait megteremteni. A másik kategóriát, a munkavállalókat azonban ettől eltiltják, számukra a szervezkedést lehetetlenné teszik. Kérdem már most, vájjon a munkáltatók szolidaritása nem fog-e egy másik helyen arra vezetni, hogy a bizottság tagjai mindenféle ürügyek alatt amerikázni fognak? Nem fog-e arra vezetni, hogy a bizottság megválasztott elnöke, amikor ülést kellene tartani a hetedik vármegyében vadászaton lesz, vagy esküvőre lesz hivatalos, avagy a cséplésnél saját gazdaságánál lesz elfoglalva? Ilyen és hasonló ürügyek alatt nem lesz-e sokszor elhalasztva az ülés? S addig a mezőgazdasági munkabér megállapítható nem lesz. A munkavállalók pedig, szegények, félni fognak egyenesen a tagságtól! Egyik a másikat fogja kérni, hogy barátaim csak engem ki ne küldjetek abba a bizottságba. T. i. félnek attól, hogy velük is megtörténhetik az ?j ami megtörtént sok esetben a földbirtokreformmal kapcsolatban és a házhelyek igénylésekor is, hogy azokat, akik megindították a Hi április hó 19-én, csütörtökön, mozgalmat, kizárták minden bérletből és amenynyire csak lehetett, igyekeztek megakadályozni, hogy a mozgalom megindítói házhelyhez jussanak. En nem akarom vitatni azt, hogy vannak emelkedett szellemű munkaadók is, akik azt mondják, hogy azért, mert valaki a maga hivatását, mint munkabérmegállapitó bizottsági tag teljesiti, én őt nem üldözöm, de sajnos ilyen esetek előfordulhatnak, s ez a puszta lehetőség elég, hogy a munkavállalók ne nagyon tülekedjenek, ne nagyon igyekezzenek ebben a bizottságban részt venni. Ha azonban mégis összeült a bizottság és megállapította a munkabéreket, akkor jönnek a fellebbezések. Fellebbezési joga van a gazdasági felügyelőnek, fellebbezési joga van két bizottsági tagnak s e fellebbezések felterjesztéséhez és elintézéséhez ismét hónapok kellenek, hosszú hónapok, amelvek alatt a munkások dolgozni fognak azért, amit addig is s a munkabérmegállapitó bizottság nélkül is kaptak. E közben azonban ismételten és sokszor megváltozhatik a pénz értéke. Es hiába állapította meg a mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottság a minimális munkabéreket, mert a megállapítás óta a pénzérték csökkenése ismételten <'s ismételten rácáfol arra a megállapításra, ugy hogy lehet az egész dolgot elölről kezdeni. T. Nemzetgyűlés! Én bármennyire alkotmányos érzésű ember vagyok is és bármennyire szeretem a demokráciát, ebben az esetben e hosszas procedura helyett mégis azt tartottam volna helyesnek és szükségesnek, hogy intézte *olna ezt a kérdést egy olyan faktor, amelynek jobbra és balra van annyi autoritása, hogy se a munkavállalóktól ne kelljen féltenie a maga népszerűségét, se a munkaadók oldaláról semmiféle befolyásolásnak kitéve ne lehessen. Ilyen faktornak tartottam volna én szerény véleményem szerint a földmivelésügyi minister urat, akinek jobb lett volna ebben a törvényjavaslatban — az alapelvek lefektetése mellett — felhatalmazást kérnie, hogy ő maga állapithassa meg a mezőgazdasági munkabéreket. Neki módjában lett volna e bizottságok helyett, amelyeket most ebben a törvényjavaslatban statuálni kivan, egyszerűen bekérni a szükséges adatokat, amelyek a megélhetési és a munkáltatási viszonyokra vonatkoznak ... Szabó István (nagyatáoi) földmivelésügyi minister : Nehéz dolog ! Haller József: . , . bekérni ezeket az adatokat, akár a mezőgazdasági bizottságoktól, akár a gazdasági felügyelőktől. Ezeknek hivatalos rendelettel kiadhatta volna az utasítást, hogy 8 nap alatt tessék az adatokat beszolgáltatni, a másik 8 nap alatt az adatokat az illetékes osztályokban feldolgozni, igy a munkabéreket rövid idő alatt meg lehetett volna állapítani; igy lett volna remény arra, hogy ebből a munkabérmegállapitásból a munkálkodóknak haszna lesz. De igy meg vagyok győződve, hogy mire az első munkabérmegállapításhoz el fogunk jutni,
