Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-122
350 A nemzetgyűlés 122. ülése 1923. darca megint csak a kisgazdapárt számlájára iródik. MeskÓ Zoltán : Majd letörlik alkalomadtán a számláról ! Szilágyi Lajos : Ugy látom, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvény is kudarccal járt és a minister ur is valószinüleg ezen a véleményen van, mert különben nem kreált volna ujabb bizottságokat a munkabér megállapításánál való beavatkozásra. A minister urnák azt mondhatnám, ha meg nem sérteném, hogy tájékozatlanságra vall pl. a törvényjavaslat 2. §-a. A minister ur feltételezi, hogy csak némely vidéken szükséges a munkabérviszonyokra beavatkozni. Én nem hiszem, hogy volna Magyarországon olyan vidék, ahol a munkabérek szégyenletesen alacsonyak és csekélyek ne volnának (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Dénes István : Igaza van ! Szilágyi LajOS : Én a minister úrral és törvényjavaslatával szemben azt vitatom, hogy igenis az egész ország területe ma olyan, hogy a munkabérviszonyokba be kell avatkozni. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi minister : Lehetővé teszi a törvény ! Dénes István : Kötelezővé kellett volna tenni 1 Drozdy Győző : A kenyér ára mindenütt egyforma, tehát egységes munkabért lehet megállapitani ! Szilágyi LajOS: A t. minister ur ennél a törvényjavaslatnál eredményesen felhasználhatta volna az úgynevezett Horthy-akció tapasztalatait. Utóvégre mi volt az a Hort hy-akció? Strausz István : Halljuk ! Ez érdekes ! Szilágyi LajOS : A Horthy-akció azt célozta, hogy a tél folyamán azok a munkások, akik dolgozni akarnak, munkát kapjanak. Ez volt a célja ; tehát minden kiló búza és minden korona, amelyet erre a célra adományoztak az adományozók, egyedül és kizárólag erre a célra lett volna fordítandó. (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szüsőbaloldalon.) Esztergályos János : Nem ministeri jutalmazásokra ! Nem azt a célt szolgálta ! Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi minister : Ministeri jutalmazás ? Drozdy GyŐZŐ : Ugy érti, hogy a minister jutalmaz ! Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi minister : A ministerek nem szoktak jutalmat kapni ! Peidl Gyula : Arra is volt eset ! Szilágyi Lajos : At. kormány rendelkezhetik az adóbevételei fölött tetszése szerint, illetve nekünk tartozó elszámolás szerint, de az ilyen adomány felett, mint a Horthy-akció, nem rendelkezhetik a t. kormány tetszése szerint, mert az adományozók abban a biztos tudatban adományoztak, hogy adományuk kizárólag arra lesz fordítva, hogy munkaalkalmakat teremtsenek és munkát biztosítsanak a tél folyamán azoknak, akik az inségakció segítségére jelentkeznek. Mit láttunk azonban ezen akció végrehajtásánál, —és ezt szoros kapcsolatban látom a jelenlegi törvényjavaslattal? évi áprüis hó 19-én, csütörtöhön. Farkas István : Munkaalkalmakat nem teremtettek. Szilágyi Lajos : Ennek az akciónak a tapasztalatait fel kellett volna használnia az igen t. minister urnák. Már a kivetésnél súlyos igazságtalanságokat és erőszakosságokat láttunk. Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi minister : Nem a fóldmivelésügyi minister csinálja ! Szilágyi Lajos: Nem akarom a t. Nemzetgyűlést hosszasan untatni vele, hogy milyen zsarnoki módon, igazságtalanul jártak el mindazokkal szemben, akikre ilyen adományokat kivetettek. Még igazságtalanabbal jártak azonban el a végrehajtásnál, amelyre semmi joguk a világon nem volt. Nincs olyan törvény Magyarországon, melynek alapján arra kényszerithetne engem valaki, hogy adakozzam, nincs olyan törvény, mely szerint akár egyesek, akár bizottságok reám ilyen adót kivethetnének, és nincs olyan törvény, melynek alapján lakásomon megjelenhetnék a végrehajtó és engem formálisan végrehajthatna, minden törvényes alap nélkül. Ez az egész eljárási mód a jelenlegi kormánynak egyik szégyenteljes munkája volt. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a parlamenti jellemzésnél maradni és ilyen kifejezéstől tartózkodni. Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi minister : Miért nekem mondja ezt a képviselő ur? Szilágyi LajOS : Mi nem ok nélkül követeljük a Horthy-akció elszámolását ; mi bele akarunk tekinteni és meg akarjuk tudni, hová fordittatott az adományozott búza és pénz. ösak azon a vidéken, ahol épen az ünnepek alatt jártam, észleltem magam, hogy például volt olyan község, ahol az összes adományok még érintetlenek voltak, mert a községi elöljáróság azon az állásponton volt, hogy nem lehetett dolgoztatni, mert esett az eső, ők pedig árkot akartak ásatni, még pedig olyan helyen, ahová nem lehetett jutni a sok esőzés folytán. Egy másik községben meg azt láttam, hogy csak 12 ember kapott munkát a Horthy-akcióból, mert olyan munkát találtak ki, — szintén árokásásról volt szó — ahol csak 12 ember dolgozhatott egyszerre, a tizenharmadikat tehát elutasították. Amikor ilyen példákat látok, amikor azt hallom, hogy nem is lett kellően publikálva, hogy az emberek munkára jelentkezzenek, amikor azt látom, hogy a megmaradt adományokra némely helyen a főszolgabíró rátette a kezét, és gyengéden figyelmeztette az elöljáróságokat, hogy tartogassák a pénzt, mert az majd be lesz szedve, és be lesz olvasztva egy központi adományba, amelyből a főméltóságu kormányzó ur nevéről elnevezett valamiféle alapot akarnak létesíteni, teljes erővel tiltakozom minden ilyen szándék ellen. Elnök : Kérem, képviselő ur, méltóztassék a napirenden levő tárgyról beszélni. Dénes István : Ez a mezőgazdasági munkásságot érdeklő fontos dolog ! Érettük gyűjtötték azt a pénzt !