Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-122

350 A nemzetgyűlés 122. ülése 1923. darca megint csak a kisgazdapárt számlájára iródik. MeskÓ Zoltán : Majd letörlik alkalomadtán a számláról ! Szilágyi Lajos : Ugy látom, hogy a mezőgazda­sági érdekképviseletről szóló törvény is kudarccal járt és a minister ur is valószinüleg ezen a vélemé­nyen van, mert különben nem kreált volna ujabb bizottságokat a munkabér megállapításánál való beavatkozásra. A minister urnák azt mondhatnám, ha meg nem sérteném, hogy tájékozatlanságra vall pl. a törvényjavaslat 2. §-a. A minister ur feltéte­lezi, hogy csak némely vidéken szükséges a munka­bérviszonyokra beavatkozni. Én nem hiszem, hogy volna Magyarországon olyan vidék, ahol a munka­bérek szégyenletesen alacsonyak és csekélyek ne volnának (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Dénes István : Igaza van ! Szilágyi LajOS : Én a minister úrral és törvény­javaslatával szemben azt vitatom, hogy igenis az egész ország területe ma olyan, hogy a munka­bérviszonyokba be kell avatkozni. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi mi­nister : Lehetővé teszi a törvény ! Dénes István : Kötelezővé kellett volna tenni 1 Drozdy Győző : A kenyér ára mindenütt egy­forma, tehát egységes munkabért lehet megállapi­tani ! Szilágyi LajOS: A t. minister ur ennél a tör­vényjavaslatnál eredményesen felhasználhatta volna az úgynevezett Horthy-akció tapasztalatait. Utóvégre mi volt az a Hort hy-akció? Strausz István : Halljuk ! Ez érdekes ! Szilágyi LajOS : A Horthy-akció azt célozta, hogy a tél folyamán azok a munkások, akik dol­gozni akarnak, munkát kapjanak. Ez volt a célja ; tehát minden kiló búza és minden korona, amelyet erre a célra adományoztak az adományozók, egye­dül és kizárólag erre a célra lett volna fordítandó. (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szüsőbaloldalon.) Esztergályos János : Nem ministeri jutalmazá­sokra ! Nem azt a célt szolgálta ! Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi mi­nister : Ministeri jutalmazás ? Drozdy GyŐZŐ : Ugy érti, hogy a minister ju­talmaz ! Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi mi­nister : A ministerek nem szoktak jutalmat kapni ! Peidl Gyula : Arra is volt eset ! Szilágyi Lajos : At. kormány rendelkezhetik az adóbevételei fölött tetszése szerint, illetve nekünk tartozó elszámolás szerint, de az ilyen ado­mány felett, mint a Horthy-akció, nem rendelkez­hetik a t. kormány tetszése szerint, mert az ado­mányozók abban a biztos tudatban adományoztak, hogy adományuk kizárólag arra lesz fordítva, hogy munkaalkalmakat teremtsenek és munkát bizto­sítsanak a tél folyamán azoknak, akik az inség­akció segítségére jelentkeznek. Mit láttunk azonban ezen akció végrehajtásánál, —és ezt szoros kapcso­latban látom a jelenlegi törvényjavaslattal? évi áprüis hó 19-én, csütörtöhön. Farkas István : Munkaalkalmakat nem terem­tettek. Szilágyi Lajos : Ennek az akciónak a tapasz­talatait fel kellett volna használnia az igen t. mi­nister urnák. Már a kivetésnél súlyos igazságtalan­ságokat és erőszakosságokat láttunk. Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi mi­nister : Nem a fóldmivelésügyi minister csinálja ! Szilágyi Lajos: Nem akarom a t. Nemzet­gyűlést hosszasan untatni vele, hogy milyen zsar­noki módon, igazságtalanul jártak el mindazokkal szemben, akikre ilyen adományokat kivetettek. Még igazságtalanabbal jártak azonban el a végre­hajtásnál, amelyre semmi joguk a világon nem volt. Nincs olyan törvény Magyarországon, mely­nek alapján arra kényszerithetne engem valaki, hogy adakozzam, nincs olyan törvény, mely sze­rint akár egyesek, akár bizottságok reám ilyen adót kivethetnének, és nincs olyan törvény, mely­nek alapján lakásomon megjelenhetnék a végre­hajtó és engem formálisan végrehajthatna, minden törvényes alap nélkül. Ez az egész eljárási mód a jelenlegi kormánynak egyik szégyenteljes mun­kája volt. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a parlamenti jellemzésnél maradni és ilyen kifeje­zéstől tartózkodni. Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi mi­nister : Miért nekem mondja ezt a képviselő ur? Szilágyi LajOS : Mi nem ok nélkül követeljük a Horthy-akció elszámolását ; mi bele akarunk tekinteni és meg akarjuk tudni, hová fordittatott az adományozott búza és pénz. ösak azon a vidéken, ahol épen az ünnepek alatt jártam, észleltem magam, hogy például volt olyan község, ahol az összes adományok még érin­tetlenek voltak, mert a községi elöljáróság azon az állásponton volt, hogy nem lehetett dolgoztatni, mert esett az eső, ők pedig árkot akartak ásatni, még pedig olyan helyen, ahová nem lehetett jutni a sok esőzés folytán. Egy másik községben meg azt láttam, hogy csak 12 ember kapott munkát a Horthy-akcióból, mert olyan munkát találtak ki, — szintén árokásásról volt szó — ahol csak 12 ember dolgozhatott egyszerre, a tizenharma­dikat tehát elutasították. Amikor ilyen példákat látok, amikor azt hallom, hogy nem is lett kellően publikálva, hogy az emberek munkára jelentkezzenek, amikor azt látom, hogy a megmaradt adományokra némely helyen a főszolgabíró rátette a kezét, és gyengéden figyelmeztette az elöljáróságokat, hogy tartogas­sák a pénzt, mert az majd be lesz szedve, és be lesz olvasztva egy központi adományba, amelyből a főméltóságu kormányzó ur nevéről elnevezett valamiféle alapot akarnak létesíteni, teljes erővel tiltakozom minden ilyen szándék ellen. Elnök : Kérem, képviselő ur, méltóztassék a napirenden levő tárgyról beszélni. Dénes István : Ez a mezőgazdasági munkás­ságot érdeklő fontos dolog ! Érettük gyűjtötték azt a pénzt !

Next

/
Oldalképek
Tartalom