Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-122
À nemzetgyűlés 122. ülése 1923. Elnök : Dénes képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rothenstein Mór : Annyira fáj ez ? Szilágyi LajOS : Az egész Horthy-akciót azért vonom mai felszólalásom keretébe, mert igenis, itt a munkát búzával kellett volna fizetni, én pedig nem láttam sem a munkát, sem nem láttam a fizetést mindenütt végrehajtva. Ez tehát a munkabérek megállapításáról szóló törvényjavaslattal a legszorosabb összefüggésben van. De szóvá teszem ezt azért is, mert épen az elmúlt napokban a »Nép« című napilapban olvastam egy cikket, amely azt irója, hogy a kormányzó ur négy és fél milliót adott a diáknyomor enyhítésére, és pedig a cikk szerint az országos inségenyhitő akció vagyonából. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Olvastam ezenkivül az ifjúság vezéreinek nyilatkozatait, melyek példaképen hozzák fel a főméit óságu kormányzó urnák ezt a nagyszerű cselekedetét, és súlyos szemrehányást tesznek azoknak a birtokosoknak, akik nem tették meg kötelességüket a diáksággal szemben. Bocsánatot kérek, kik adták össze az inségenyhitő akcióra egybegyűlt búzát és pénzt ? Akik azt adományozták, nem érdemlik meg azt, hogy adományaikat olyan célra használják fel . . . Huszár Elemér; Más célra! Szilágyi LajOS : . . . amely célra azokat felhasználni nem lehet. Senkinek a világon nincs joga azt felhasználni a diáknyomor enyhítésére, minthogy egészen más célra adományozták. A diáknyomor enyhítése igenis becsületbeli kötelessége, elsőrangú feladata a kormánynak, de nem az országos inségenyhitő akcióból. Senkinek sincs joga arra, hogy abból ilyen adományokat tegyen. Még nagyobb hiba azonban, sőt azt mondhatnám : vastag hálátlanság és Ízléstelenség az ifjúság vezéreitől az, hogy ugyanakkor szemrehányásokkal illetik azokat, akiktől ezek a buzaés pénzadományok befolytak. Farkas István : így készül a szerenád S Szilágyi LajOS : Ez közönséges izgatás, ez az izgatásnak minden kritériumát felöleli, és nagyon csodálom, hogy a Mr. ügyésznek ez a cikk nem akadt a kezébe és nem járt el ez ellen a lap ellen. Rothenstein Mór : Én nem csodálkozom ! Szilágyi LajOS : Egyszerűen megdöbbentő, hogy ez a törvényjavaslat a munkabér megállapítását csak a munkások teljesítőképességére, nemére, korára és a teljesítendő munka minőségére kívánja arányosítani. Tisztelettel kérdem a t. földmivelésügyi minister úrtól, hol van még a többi mérlegelendő körülmény? Hol van pl. a pénz mai vásárló erejének mérlegelése .. ; Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Már megszavaztuk. Az előbbeni törvényben benne van ! Szilágyi LajOS : . . . hol van a mai ára a búzának, a lisztnek, a kenyérnek, vagy mivel falusi minist érrel állok szemközt, kérdem a t. minister urat, mint a falu ministerét, hol van a napszámos mindennapi táplálékának, a kenyérnek és a szaévi április kő 19-én, csütörtökön. 351 lonnának mai ára? Ehhez méltóztassék arányosítani a mnnkabéreket. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A törvényt szalonnával kezdjem? (Derültség.) Drozdy GyŐZ§ : A létminimummal lehetett volna kezdeni ! Dénes István : A család megélhetéséhez kell viszonyítani ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Benne van a 2. §-ban. Dénes István : Ide is be kellett volna venni. (Zaj.) Szilágyi LajOS : Kérem, t. minister ur, ne méltóztassék engem félreérteni, nem vagyok oly komolytalan, hogy bevétetni kívánnám ide a szalonnát, mint szót a törvényjavaslatba. Tankovics János : Cérnát ! Szilágyi LajOS : Nem azt értem én, hogy méltóztassék belevenni ezt a szót, hogy szalonna, hanem azt, hogy a legszükségesebb élelmicikkeknek piaci árát mérlegelnie kell a munkabérmegállapitó bizottságnak, mikor megállapítja a munkabért. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az természetes, de nem lehet előre meghatározni, amikor minden nap változnak az árak ! Ki határozza meg ? Szilágyi Lajos : Ez a törvényjavaslat valóban nem számol a mindennapi élettel, a falusi élettel. Semmi nyoma nincs rajta annak, hogy ez egy vérbeli kisgazdaminister tollából ered. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Majd azt én magyarázom meg. Szilágyi Lajos : Ettől a törvényjavaslattól semmi üdvös hatást nem várok, illuzóriusnak, sőt nagyon sok tekintetben munkásellenesnek tartom az egészet. Drozdy GyŐZŐ : Vonja vissza a minister ur ! EŐri-Szabó Dezső : Szóval ne legyen semmi ! Szilágyi Lajos : A törvényjavaslatnak ama részeinél, ahol kezdeményezésről, a bizottságok összeállításáról és tárgyalásáról, valamint a törvény ellen vétkezőknek megbüntetéséről van szó, majd a részletes tárgyalás alkalmával fogok módosító javaslatokat előterjeszteni, úgyhogy ezekkel a kérdésekkel most tovább foglalkozni nem kívánok. Mondanivalóimat röviden azzal fejezem be, hogy én ugy hiszem, a nemzetgyűlésnek mindig azokból az évekből kellene kiindulnia, amelyek mögöttünk vannak : az elmúlt esztendők tapasztalataiból, a hosszú világháború és a két forradalom viszontagságaiból és abból, hogy csonka Magyarországon vagyunk, ahol olyan állapotokat kell teremteni, hogy a tőlünk elszakadt részek és ott is a túlnyomó földmives-lakosság ide visszakívánkozzék, mi pedig mágneses erővel vonzzuk őket ide vissza. Ha ezt a törvényjavaslatot ebből a szempontból tekintem, akkor azt nem fogadhatom el, mert mai formájában céltévesztettnek tartom. Ebből kfolyólag a törvényjavaslatot még
