Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-122

À nemzetgyűlés 122. ülése 1923. Elnök : Dénes képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. Rothenstein Mór : Annyira fáj ez ? Szilágyi LajOS : Az egész Horthy-akciót azért vonom mai felszólalásom keretébe, mert igenis, itt a munkát búzával kellett volna fizetni, én pedig nem láttam sem a munkát, sem nem láttam a fize­tést mindenütt végrehajtva. Ez tehát a munka­bérek megállapításáról szóló törvényjavaslattal a legszorosabb összefüggésben van. De szóvá teszem ezt azért is, mert épen az elmúlt napokban a »Nép« című napilapban olvas­tam egy cikket, amely azt irója, hogy a kormányzó ur négy és fél milliót adott a diáknyomor enyhíté­sére, és pedig a cikk szerint az országos inség­enyhitő akció vagyonából. (Mozgás a szélsőbal­oldalon.) Olvastam ezenkivül az ifjúság vezéreinek nyilatkozatait, melyek példaképen hozzák fel a főméit óságu kormányzó urnák ezt a nagyszerű cselekedetét, és súlyos szemrehányást tesznek azok­nak a birtokosoknak, akik nem tették meg köte­lességüket a diáksággal szemben. Bocsánatot kérek, kik adták össze az inségenyhitő akcióra egybegyűlt búzát és pénzt ? Akik azt adományozták, nem ér­demlik meg azt, hogy adományaikat olyan célra használják fel . . . Huszár Elemér; Más célra! Szilágyi LajOS : . . . amely célra azokat fel­használni nem lehet. Senkinek a világon nincs joga azt felhasználni a diáknyomor enyhítésére, mint­hogy egészen más célra adományozták. A diák­nyomor enyhítése igenis becsületbeli kötelessége, elsőrangú feladata a kormánynak, de nem az or­szágos inségenyhitő akcióból. Senkinek sincs joga arra, hogy abból ilyen ado­mányokat tegyen. Még nagyobb hiba azonban, sőt azt mondhatnám : vastag hálátlanság és Ízléstelen­ség az ifjúság vezéreitől az, hogy ugyanakkor szem­rehányásokkal illetik azokat, akiktől ezek a buza­és pénzadományok befolytak. Farkas István : így készül a szerenád S Szilágyi LajOS : Ez közönséges izgatás, ez az izgatásnak minden kritériumát felöleli, és nagyon csodálom, hogy a Mr. ügyésznek ez a cikk nem akadt a kezébe és nem járt el ez ellen a lap ellen. Rothenstein Mór : Én nem csodálkozom ! Szilágyi LajOS : Egyszerűen megdöbbentő, hogy ez a törvényjavaslat a munkabér megállapí­tását csak a munkások teljesítőképességére, ne­mére, korára és a teljesítendő munka minőségére kívánja arányosítani. Tisztelettel kérdem a t. földmivelésügyi minister úrtól, hol van még a többi mérlegelendő körülmény? Hol van pl. a pénz mai vásárló erejének mérlegelése .. ; Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Már megszavaztuk. Az előbbeni törvényben benne van ! Szilágyi LajOS : . . . hol van a mai ára a búzá­nak, a lisztnek, a kenyérnek, vagy mivel falusi minist érrel állok szemközt, kérdem a t. minister urat, mint a falu ministerét, hol van a napszámos mindennapi táplálékának, a kenyérnek és a sza­évi április kő 19-én, csütörtökön. 351 lonnának mai ára? Ehhez méltóztassék arányosí­tani a mnnkabéreket. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : A törvényt szalonnával kezdjem? (De­rültség.) Drozdy GyŐZ§ : A létminimummal lehetett volna kezdeni ! Dénes István : A család megélhetéséhez kell viszonyítani ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Benne van a 2. §-ban. Dénes István : Ide is be kellett volna venni. (Zaj.) Szilágyi LajOS : Kérem, t. minister ur, ne méltóztassék engem félreérteni, nem vagyok oly komolytalan, hogy bevétetni kívánnám ide a szalonnát, mint szót a törvényjavaslatba. Tankovics János : Cérnát ! Szilágyi LajOS : Nem azt értem én, hogy méltóztassék belevenni ezt a szót, hogy szalonna, hanem azt, hogy a legszükségesebb élelmicikkek­nek piaci árát mérlegelnie kell a munkabérmeg­állapitó bizottságnak, mikor megállapítja a munka­bért. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Az természetes, de nem lehet előre meg­határozni, amikor minden nap változnak az árak ! Ki határozza meg ? Szilágyi Lajos : Ez a törvényjavaslat valóban nem számol a mindennapi élettel, a falusi élettel. Semmi nyoma nincs rajta annak, hogy ez egy vér­beli kisgazdaminister tollából ered. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Majd azt én magyarázom meg. Szilágyi Lajos : Ettől a törvényjavaslattól semmi üdvös hatást nem várok, illuzóriusnak, sőt nagyon sok tekintetben munkásellenesnek tar­tom az egészet. Drozdy GyŐZŐ : Vonja vissza a minister ur ! EŐri-Szabó Dezső : Szóval ne legyen semmi ! Szilágyi Lajos : A törvényjavaslatnak ama részeinél, ahol kezdeményezésről, a bizottságok összeállításáról és tárgyalásáról, valamint a tör­vény ellen vétkezőknek megbüntetéséről van szó, majd a részletes tárgyalás alkalmával fogok módo­sító javaslatokat előterjeszteni, úgyhogy ezekkel a kérdésekkel most tovább foglalkozni nem kívá­nok. Mondanivalóimat röviden azzal fejezem be, hogy én ugy hiszem, a nemzetgyűlésnek mindig azokból az évekből kellene kiindulnia, amelyek mögöttünk vannak : az elmúlt esztendők tapasz­talataiból, a hosszú világháború és a két forrada­lom viszontagságaiból és abból, hogy csonka Magyarországon vagyunk, ahol olyan állapotokat kell teremteni, hogy a tőlünk elszakadt részek és ott is a túlnyomó földmives-lakosság ide vissza­kívánkozzék, mi pedig mágneses erővel vonzzuk őket ide vissza. Ha ezt a törvényjavaslatot ebből a szempontból tekintem, akkor azt nem fogad­hatom el, mert mai formájában céltévesztettnek tartom. Ebből kfolyólag a törvényjavaslatot még

Next

/
Oldalképek
Tartalom