Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-121
A nemzetgyűlés 121. ülése 192, tan, szabadon azok az eszmék és gondolatok, amelyeknek kicsiszolódásából és kölcsönös súrlódásából születhetik meg talán egy jobb jövője ennek az országnak. Ma-holnap egy esztendeje lesz, hogy összeült a nemzetgyűlés és hogy idebenn vagyunk. Én ugy képzeltem el, hogy itt lehet majd eszmei harcot folytatni, ez alatt az idő alatt azonban azt kell tapasztalnom, hogy ennek ideje még nem érkezett el . . . Kószó István : Nem rajtunk múlt ! Vanczák János : . . . nem érkezett el azért, mert sokkal közelebb vagyunk azokhoz a zavaros évekhez és hónapokhoz, amelyek 1914 óta mögöttünk lezajlottak. Ez a kiforratlan helyzet egyelőre lehetetlenné teszi még a tiszta eszmei harcot, meg vagyok azonban győződve róla, hogy el fog ennek is érkezni az ideje, ha akármilyen soká is . .. Kószó István : Önöktől függ ! Rupert Rezső: Itt van Kószó! Peidl Gyula: Végre megszólalt! Propper Sándor: Titkos rendeletekkel kormányoznak ! Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot állandóan zavarni. Vanczák János : Meg vagyok győződve arról, hogy ha sokára is, de el fog érkezni ez az idő. mert hiszen nekünk, magyar munkásoknak, szocialistáknak, ott kint az életben is igy kellett nevelgetni a hatóságokat, a fórumokat és mindenféle közigazgatási és kormányinstanciákat arra, hogy megértsék azt, hogy a szocializmusnak mindenütt létjogosultsága van, ahol hiveket talál és a szocializmus mindenütt otthon van, ahol a gazdasági viszonyok, az osztályellentétek és a kapitalisztikus gazdasági rendszer megkivánják. Ha ezt el tudtuk érni ott, ugy hiszem és meg vagyok róla győződve, hogy el fogjuk érni a mi nevelő munkánkkal itt ebben a parlamentben is. Peidl Gyula : Nehezen megy ugyan, de végül mégis sikerülni fog! Urbanics Kálmán : Egyre kifogásolják a szolgabirákat és most kisül, hogy maguk nevelték! Erdélyi Aladár: Először magukat neveljék! Peidl Gyula: Azon már túl vagyunk. Barthos Andor: Az már igaz, hogy nagyon szerények! (Zaj.) Urbanics Kálmán: Nem tudom, melyikükben tiszteljem majd a nevelő apát! (Zaj.) Vanczák János: A t. túloldalról nagyon sokszor szállt felénk az a figyelmeztetés . . . (Állandó zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök : Csendet kérek. Különösen azokat a képviselő urakat, akik a szónok mellett ülnek, kérem, hogy ne méltóztassanak állandóan zavarni a szónokot! (Zaj jóbbfelol.) Csendet kérek ezen az oldalon is! Vanczák János : Nagyon sokszor szállt felénk az a figyelmeztetés, hogy mondjunk le az osztályharcról és illeszkedjünk be a nemzeti küzdelem kereteibe ; lökjük el magunktól az internacionális NAPLÓ XI, ?. évi április hó 18-án; szerdán. 309 világnézetet és legyünk abban az értelemben magyarok, ahogyan azt az igen t. többség a maga részéről elképzeli. Erdélyi Aladár : Azt csak egyféleképen lehet ! Farkas István : Nem ugy, mint ön képzeli ! Peidl Gyula: Mi nem csak a népet szeretjük, hanem a földet is! Propper Sándor : Mi jobb magvarok vagyunk! Peidl Gyula.: Őszintébbek! Önzetlenebbek! Vanczák János : A magyar szakszervezetekről és az egész magyar szervezett szocialista munkásságról kénytelen vagyok megállapitani és kifejezésre juttatni, hogy mi mindnyájan magyaroknak érezzük, tudjuk és valjuk magunkat és nincs egyetlen gondolatunk, egyetlen tettünk, amellyel nem ennek az országnak, a magyar népnek akarnánk használni. De nem vagyunk hajlandók... Eőri-Szabó Dezső: Világ proletárjai... Esztergályos János: Világkapitalizmus is van ! Vanczák János : ... egyes társadalmi osztályokat, rétegeket vagy kormányzati rendszereket azonosnak tekinteni a magyar nemzettel. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) Propper Sándor: Tótok és svábok mint fajmagyarok ! Vanczák János : A magyar nemzet az itt lakó népességnek összessége és baj az, hogy ez kezdettől fogva nem igy, hanem abban az átérzésben jutott kifejezésre, ahogyan azt ma is értelmezni akarják, abban a sovén nacionalista felfogásban, amely elidegenítette innét a végeknek, a leszakadt területeknek nemzetiségeit és elősegítette az ellenség dolgát. (Zaj és helyeslés a szélsobalóldalon. Ellenmondások jobb felöl.) Hedry Lőrinc : Sohase voltak azok idegenek ! Rupert Rezső : Magyarokat is el akarnak idegeníteni ma is! (Zaj.) Drozdy Győző : Négy millió magyar a külföldről nem akar hazajönni ! Vanczák János : Nem szabad elfelejteni azt, hogy ez a nacionalizmus, amit most tőlünk követelnek és ránk akarnak oktrojálni, termelte ki magából a pánszlávizmust és ez termelte ki odalenn Oláhország nemzetiségi mozgalmát. (Zaj.) Rupert Rezső: Történelmi megállapítás! Platthy György: Ezt mondja Scotus-Viator! Vanczák János : Ezt nemcsak Scotus Viator mondja, de mindenkinek mondania kell, aki érezte, aki látta, hogj itt mi történt. Rupert Rezső : Érezzük a saját bőrünkön, amióta az oláh és a tót rendszert ide helyezték át! Mióta rajtunk tipornak! Pikler Emil : Magyarokat üldöznek, mert nincs más üldözni való! Vanczák János: Ha tőlünk ezt kívánják, ezt ugyan nem tudjuk megtenni, de ez nem jelenti azt, hogy nem vagyunk magyarok, sőt nem jelenti azt sem, hogy nem vagyunk jobb magyarok, mint azok, akik tőlünk sovinizmust kivannak a helyett, hogy engednék érvényesülni 45