Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-121

310 A nemzetgyűlés 121. ülése 1923. évi április hó 18-án, szerdán. azt a tiszta, becsületes érzést, amely minden magyar munkást áthat akkor, amikor a szüle­tésétől kezdve élete végéig itt, ennek az ország­nak dolgozik. (Ugy van! Ugy van! a szélső­baloldalon.) Ebben különbözik a mi hazafisá­gunk és nemzeti érzésünk politikai ellenfeleinkétől ; azért mondom, mégsem fogadhatjuk el intelmei­ket s ezért állunk szembe azzal a harccal, küz­delemmel, amelyet ellenünk folytatnak ; mi nem provokálunk harcot, de ha ránk erőszakolják, nem is térünk ki előle. Másképen áll azonban a helyzet a túlsó oldalon és másképen a kormány körül s itt érek el interpellációm tulajdonképeni tárgyához. A nemzetgyűlés húsvéti szünetének első napján a postán levél érkezett címemre Nógrád vármegyéből. A levélben Nógrád vármegye alispánjának 30/923. számú bizalmas kör­levele volt, amelyben az alispán ur a leg­szigorúbb alkalmazkodás végett rendeletet adott ki az összes járási főszolgabiráknak, 1923 már­cius 13-iki kelettel. Ez az alispáni körrendelet szóról-szóra közli a főszolgabirákkal a belügy ­minister urnák bizalmas rendeletét. (Felkiáltások balfelöl : Titkos rendeletét !) A rendelet a kö­vetkezőképen hangzik (olvassa) : »Másolat. M. kir. belügyminister. Szám 18-18-1923/7. Res. bizalmas. Tárgy ; nemzetellenes irányú szerve­zetek gyűléseinek ellenőrzése. Propper Sándor : Fel is bontottuk saját­kezüleg ! Vanczák János (olvassa): Valamennyi vár­megye alispánjának. A leérkezett jelentésekből azt állapítom meg, hogy a szociáldemokratapárt befolyása alatt álló gazdasági célú munkás­egyesületek működésükben túlcsapnak az alap­szabályokban megállapított kereteken. A szociál­demokratapárt szervezetek gyűlései pedig oly szélsőséges irányban fejlődnek, amely amellett, hogy nemzeti szempontból aggályos, a közbiz­tonságra is veszélyes. Különösen feltűnő az, hogy mig egyfelől a munkásegyesületek gazdasági célú taggyűlésein többnyire a központokból kiküldött egyének mindig bátrabban izgatják nyiltan vagy bur­koltan a munkásságot, másfelől a politikai jel­legű gyűléseken nem ritkán oly kijelentések is elhangzanak, amelyek a büntető eljárás megin­dítására is alapot nyújtanak. A rendőrhatósá­gok, illetve az ezek ellenőrzésre kiküldöttek ré­széről sok esetben nélkülözöm az erélyes meg­előző és megtorló intézkedést.« (Felkiáltások a szélsobáloldalon : Hallatlan !) »így a hozzám ér­kezett jelentések szerint folyó évi február hó 3-án a könyvkötők egyik helyi csoportjának gyűlésén az egyik szónok beszédében azt állí­totta, hogy a munkásoknak Ausztriában is jobb sorsuk van, mint Magyarországon...« (Derült­ség a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Ez igaz!) Rakovszky Iván belügyminister: Hallgassák meg, kérem, a mondat végét Î Erdélyi Aladár." Ne izguljanak! Halász Móric : Menjenek Ausztriába, ha ott jobban tetszik önöknek! Farkas István: Menjenek maguk! Mi aka­runk itt rendet teremteni, de maguktól nem lehet! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Propper Sándor: Még lélekzetet is vett a szónok : az nincs benne ! Azért is meg kell rendszabályozni ! Rakovszky Iván belügyminister: Nagyon szellemes ! Elnök : Propper képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni ! Vanczák János: Máskor is elküldték már a magyar munkásokat és hozattak helyettük oláhokat. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ugy van! Meg cseheket, tótokat!) Farkas István: A magyarságot kell ki­irtani : ez a birtokosok politikája ! (Ellentmon­dások jobbfelől. Egy hang jobbfelől : Ne zavar' ják a saját szónokukat !) Halász Móric: Ne törődjék Farkas kép­viselőtársam mivelünk, birtokosokkal! Rothenstein Mór: Ne törődjön vele! (De­rültség és felkiáltások jobbfelől : Móric !) Vanczák János (olvassa): »...és hogy Budapesten oly nagy az elkeseredés a munka­bérek miatt, hogy ha e tekintetben a tárgyalá­sok során eredményt nem tudnak elérni, akkor más fegyverekhez fognak nyúlni.« Peidl Gyula : Sztrájkolni fognak. r Rakovszky Iván belügyminister: Édes bará­tom, ön tudja, mit jelent ez ! Ne hipokritás­kodjék ! Rupert Rezső : A Kansz.-szal törődjenek, az megüzente nyiltan a háborút és proklamálta a forradalmat ! Pedig azoknak segélyük is van, de a szegény munkásnak nincs ! (Nagy zaj a szél­sobáloldalon s jobb felöl) Elnök : Kénytelen vagyok a képviselő ura­kat figyelmeztetni, hogy ha nem hallgatnak arra a felszólításra, hogy maradjanak csendben, én minden körülmények között kénytelen leszek a szólásszabadságot biztosítani ! Nagy Ernő: Mi hallgatunk, ott nem hall­gatnak ! (Derültség jobb felöl.) Elnök: Mind a két oldalhoz egyformán in­tézem a kérelmet! Vanczák János (olvassa): »A szociáldemo­krata pártnak 1923. évi február hó 4-én tartott egyik gyűlésén az egyik szónok a rendtörvény­javaslat ismertetése közben azt a kijelentést is meg merte kockáztatni, hogy ilyen rendtörvény­nyel"csupán a bolseviki Oroszországban kormá­nyoznak, . . .« (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Igaz !) Propper Sándor: Orosz módszer! Cseka! (Ellenmondások jobbfelől.) Rakovszky Iván belügyminister: Nem szé­gyenli magát! Hogyan lehet felnőtt embernek ilyent állítani?!

Next

/
Oldalképek
Tartalom