Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-121

300 A nemzetgyűlés 121. ülése 1923. évi április hó 18-án, szerdán. tele és igy megszületett.a mai túlprodukció. Sőt akad olyan orvos is, aki ezekre a síkföldi szőlőkre a halálos szentenciát kívánta kimondani. f Én azt hiszem, — habár egyáltalában nem érzem a síkföldi szőlőkkel szemben elfogultnak magamat, hiszen hegyvidéken lakom — hogy helytelen gazdasági politika volna az, amely meglévő értékeket, vagyonokat akarna elpusztítani. A helyes gazdasági politika, ugy vélem, az, amely ezt a meglévő vagyont valamilyen módon hasznosítani kívánja. Ajánlották órvosszerül — legalább a jövő érdekében — azt is, hogy a törvényhozás tiltsa el a síkföldi területeknek, amelyek természetszerűleg más gazdasági mivelésre is alkalmasak, hatósági engedély nélkül szőlővel való beültetését. Tudomásom szerint a földmivelésügyi ministeriumban már el is készült egy ilyszellemü törvényjavaslat. Ha a szőlőnek nem lesz jövője, illuzoriussá válik ez a törvényjavaslat, mert ha a bor nem helyezhető el, úgysem fog senki szőlőt ültetni. Ha azonban valamelyes módon biztosítani tudjuk a bor jövőjét, — és én hiszem, hogy tudni fogjuk — akkor szükséges volna a hegyi szőlőknek ilyetén módon való meg védelmezése, úgyhogy arra kérem a földmivelésügyi minister urat, szíveskedjék ezt a törvényjavaslatot is mielőbb a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Szükségesnek látnám végezetül a hegyi szőlők védelmére, de az osztó igazság nevében és államfinanciális szempontból is, hogy a síkvidéki szőlők nagyobb állami terhet viseljenek. A helyzet ugyanis az, t. Nemzetgyűlés, hogy a hegyi szőlők megművelése sokkal fáradságosabb és sokkal drágább, mint a síkvidéki szőlőké, s viszonzásul a hegyi szőlők átlag sokkal kevesebbet teremnek, mint a síkvidékiek. Ismerek olyan síkvidéki szőlőterületet, szőlőgazdaságot, amelyen katasztrális holdanként volt már átlag 120 métermázsa termés is, mig a hegyi szőlőknél azt hiszem, sokat mondok, ha az átlagot 15—20 mázsára teszem. Nem volna azért méltányos, ha a hegyi szőlők egyformán viselnék a terhet a síkvidéki szőlőkké]. Kérem ezért a minister urat, hogy ebben a tekintetben is igyekezzék a kormánynál valamelyes megoldást találni. Ezzel, mélyen t. Nemzetgyűlés, be is végeztem interpellációmat, amelyet a szőlőtermelés válsága ügyében a földmivelésügyi minister úrhoz intézni bátorkodtam. Legyen szabad azonban egy pillanatra még a t. Nemzetgyűlés szives figyelmét igénybevennem és a szőlősgazdák százezreihez, akik a kormányt és a nemzetgyűlést is okolják mai válságos helyzetükért, egy rövid szót intéznem. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Azt hiszem, elmondhatom azt, hogy a magyar nemzetgyűlésnek minden tagja különbség nélkül szomorú szívvel érzi át azt a súlyos válságot és azt a nagy nehézséget, amellyel a szőlősgazdák küzdenek. (Ugy van! jobbfélol.j A nemzetgyűlés a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy bajaikban segítségükre lehessen. De viszont kérjük a szőlősgazdák százezreit arra, hogy a bajok között se veszítsék el se lelkinyugalmukat, se munkakedvüket. Mert amint az éjt hajnal, a zivatart mosolygó napsugár szokta követni, épen ugy a gazdasági válságokat is gazdasági fejlődés szokta követni; a válság az energiát nem ernyeszti el, hanem azt fokozott cselekvésre lelkesíti. (Egy hang jobbfelöl: Csak ki tudjuk várni!) A szőlősgazdák kitartásától, munkakedvétől és eddig is előnyösen ismert intelligenciájától függ elsősorban az én szerény véleményem szerint az, hogy milyen lesz a magyar bortermelés jövője. Ezek után legyen szabad felolvasnom interpellációm szövegét. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa :) »Mit tett eddig a t. kormány a borkivitel emelése érdekében és hajlandó-e még áldozatok árán is megkönnyíteni a magyar boroknak a külföldi piacra való jutását? Hajlandó-e a t. kormány a szőlősgazdáknak juttatott kölcsönt már a közeljövőben a szükséghez képest felemelni s a borkereskedelmet is megfelelő biztosíték mellett kölcsönnel megsegíteni? Hajlandó-e továbbá a t. minister úr a bortörvény módosításáról a legsürgősebben benyújtani oly törvényjavaslatot, amely megengedi a mustnak főzési eljárással való részleges elpárologtatását, hogy az igy nyert cukordúsabb must a természetes szőlőlével összekeverve kiforrás útján magasabb alkoholfoku, és igy a külföldön versenyképes bort adjon? Továbbá, minthogy a kis szőlőtermelők mai megszorult helyzetükben ily mustpároló gyárakat pusztán a maguk erejéből az őszi szüretre berendezni nem tudnak, hajlandó-e a t. kormány az ily gyárak létesítésére alakuló szövetkezeteket messzemenő állami támogatással, de leginkább kedvezményes kölcsönnel megsegíteni s erre már a fenti törvényjavaslat tárgyalásakor ígéretet tenni? Végezetül hajlandó-e a t. kormány sürgősen benyújtani oly törvényjavaslatokat, amelyek a hegyiszőlők védelmére a müvelés könnyebbségének és a termés nagyságának arányában a síkföldi szőlőkre nagyobb állami kötelezettségeket raknak, másrészt a más mezőgazdasági művelésre alkalmas területeken a szőlőültetést a termelés összhangja és a túltermelés megakadályozása végett korlátok közé szorítják?« (Mérik helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az interpelláló képviselő urnák a következőkben vagyok bátor válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Hogy a bortermelés válságos helyzetben van, azt mindenki tudja. Az az általános s&okás, hogy minden