Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-118

; 210 À nemzetgyűlés 118. ülése 1923. A munkabérek megállapításának alapja pl. a 2. és 3. §-ban jut kifejezésre és itt mindjárt a 2. §-ban azt mondja, hogy az 1923. és 1924. években a minister átmenetileg elrendelheti az időnként fizetendő legkisebb napszámbérek meg­állapítását. Az 1923. gazdasági esztendő a szer­ződések szempontjából körülbelül már el is telt, mire ebből törvény lesz, mire azokat a munka­bérmegállapitó bizottságokat megszervezik és üzembe helyezik, nagyon félek, hogy addigra az 1924. esztendő is el fog telni és mire rákerül a sor, hogy a törvényt a gyakorlatban kipró­bálják, már a hatályossága is lejárt. Nem tudom megállapitani, miért kellett ezt kötött határidőre megvalósítani. Legfeljebb ab­ban kapok egy kis támpontot, hogy valamelyik képviselő ur a túlsó oldalról közbeszólt, hogy : még ezt is nagyon nehezen tudtuk kiverekedni. Hogy kiktől és miktől, nem tudom, de itt látom a magyarázatát annak, hogy a 2. § tulajdonké­' pen kompromisszum dolga és két esztendőre csinálták. Akik ilyen kompromisszum alapján hozzájárultak ahhoz, azt mondták, jól van, pró­báljuk meg, de csak erre a két esztendőre, és tették ezt azzal a mellékgondolattal, hogy az egészből amúgy sem lesz semmi, mert mire va­lami lenne belőle, már letelik a törvényben kontemplált két esztendő. Azt mondja a munkabér megállapítására vonatkozólag ez a szakasz, hogy a bizottság a legkisebb munkabérnek mórtékét állapítja meg, amit a munka teljesítése idején és helyén vagy annak legközelebbi vidékén hasonló munkáért a napszámos részére rendszerint fizetnek. Ha én véletlenül ilyen bizottságba kerülnék, életem legnehezebb feladata volna megállapitani azt, hogy minő alapon kell ítélnem, mit vegyek alap­elvül akkor, amikor a panaszosnak meg akarom állapítani a munkabérét. Azt mondja a javaslat, hogy: amit a munka teljesítése idején a leg­közelebbi vidéken űzetnek. De hátha a legköze­lebbi vidéken is nagyon rossz munkabéreket fizetnek! Hát ha az egész országban nagyon rossz munkabéreket fizetnek! Akkor mit veszek alapul? Hogyan segit a munkabérmegállapitó bizottság azon a szerencsétlen emberen, aki oda megy panaszával, hogy védelmezzék meg a ki­zsákmányoló tőke ellen?! Felvetném a kérdést, bár a másik paragrafusban van valami igen halvány kis utalás arra... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem is halvány, elég világos! Dénes István : Nincs arról említés téve, hogy a drágasághoz és a megélhetéshez kell viszo­nyítani! Propper Sándor : Konkrétum, szubstrátum nincs benne, csak az van benne, hogy a kör­nyéken fizetett munkabér. Ha tehát az érintett területen, mondjuk egy ilyen kikerekített műkö­dési terület határain belül rosszak a munkabérek, akkor egyáltalában nincs mit megállapitani. Igaza van tehát annak a képviselőtársamnak, évi április hó 12-én, csütörtökön. — gondolom, Dénes István t. képviselőtársam volt — aki azt mondotta, hogy a munkabéreket országosan kell megállapitani (Ügy van! a szélső­baloldalon.) Itt csak egy koncesszió tehető, az, amit az ipari munkabérek megállapításánál az érdekeltek maguk fogadtak el : hogy az országot nagy bérterületekké osztották fel. Ha vannak tehát divergálások, akkor az országot fel kell osztani ilyen nagy bérterületekké, hogy legyen magva a dolognak, hogy legyen mibe belekapasz­kodnia a megállapitó-bizottságnak, amikor igaz­ságot kell tenni. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Miért nem tartotta szükségesnek a föld­mivelésügyi minister ur, hogy itt valami támasz­tékot nyújtson? Én majd a részleteknél leszek bátor javasolni megfelelő támpontot, és pedig azt, hogy tessék a búzát venni alapul. Nincs más. Kuna P. András: Nálunk már búzában fizetnek ! Propper Sándor : Szomjas Gusztáv képviselő ur már az előbb közbeszólott, hogy búzában fizetnek. Ez csak részben történik és igen nagy területen fizetik készpénzben a járandóságot. Erre vonatkozólag ebbe a törvényjavaslatba — ha csak némi komolyságot akar adni a nemzetgyűlés vagy a kormány ennek a javas­latnak — bele kell foglalni azt, hogy a munka­bérek megállapításának alapja pedig a buza­valuta, a hazaérték. Ez valami, ezt meg lehet fogni ; ez támpont, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) amibe bele lehet kapaszkodni, ami ellen aztán egyetlen érdekelt félnek sem lehet kifogása. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A tegnapi vita folyamán, amikor valaki szóvá tette, hogy nemcsak Trianon okozta Magyarország munkásnépének szerencsétlenségét, egy közbeszólás alakjában bátor voltam meg­kérdezni, hogy : hát a 22.000 koronás búzát mi okozta tulajdonképen? Kuna P. András: A spekuláció! Propper Sándor: Mert hiszen az áruérték, a termelt áruk értéke és a munkabérek között igen bizonyos aequiparitásnak kellene lennie, ( Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) ezt mindig aequi­parálni kell, ez nem lehet egymástól eltérő. Azért vetettem fel a kérdést, hogy a 22.000 koronás búzát mi okozta. Erre igen nagy gau­diummal azt a tömegválaszt kaptam odaátról, hogy : a zsidók. Én ezt nem vagyok hajlandó akceptálni ; én magam is elitélem a spekulációt s erre két válaszom van : az egyik az, hogy a hatalom odaát van, ha tehát önök azt látják, hogy a spekuláció túlteng,... Dénes István : Tessék letörni ! Propper Sándor : . . . hogy ez káros az or­szágra, a birtokosokra, a munkásokra, hát akkor : miért nem tetszik megrendszabályozni? Szomjas Gusztáv: Külföldön miért nem teszik meg?

Next

/
Oldalképek
Tartalom