Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-113

i-' A nemzetgyűlés 113.' ülése 1923. évi március hó 20-án, Tcedden. látom azt, hogy azokból a szerződésekből folyó« lag, amelyek nem ott létesíttettek, nem lehet sem a munkaadónak, sem pedig a munkásnak kereshetési joga. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) De igenis van. A t. képviselőtársam épen olyan jól tudja, mint én, hiszen járt a földmivelésügyi ministeriumban az úgynevezett jogvédő irodánál, amely mindig a ministerium egész tekintélyével állott a munkások mellé a jogviták eseteiben. Dénes István : No ezt nem tapasztaltuk ! Szabó Sándor előadó : Én tapasztaltam, t. képviselőtársam és módomban van bejelenteni azt, hogy a jogvédő iroda tovább fejlesztetik, mert igenis, amint a földmivelésügyi minister ur kijelentette, járásonként fognak a mezőgazdasági munkások védelmére jogvédő irodákat felállítani. Ne méltóztassanak lekicsinyelni ennek a jelentőségét ; én eljártam ott és annak idején igenis kaptam jogorvoslatot a hatóságtól, jogi tanács, eljárás és hatósági beavatkozás utján. Klárik Ferenc : Tessék őket szervezkedni engedni, majd csinálnak ők jogvédő irodát ! Dénes István : Adjanak nekik szabadságot ! A szabadság ennek az útja. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Szabó Sándor előadó : T. képviselőtársam, nem a szervezkedés ennek az útja. hanem az államhatalomnak igenis mindig bele kell szólnia a jogviták elintézésébe és bele is fog szólni, még pedig mindig az igazság érdekében. Csik József : Minden embernek a legelemibb joga a szervezkedési szabadság ! Szabó Sándor előadó : A szervezkedés már most is túlságos mérveket öltött Magyarországon. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Hol ?) Szeder Ferenc : A gazdák között ? (Egy hang a szélsőbaloldalon : Hogy lehet ilyent mondani ? Szabó Sándor előadó : Mindjárt meg fogom magyarázni. Azt látom, hogy az érdekeltségek már-már késhegyig menő harcra kelnek egymás után, pedig ilyen esetekben mindenkinek engednie kellene a maga érdekéből valamit. Szeder Ferenc (közbeszól. Zaj.) Elnök : Szeder képviselő urat kérem, méltóztassék csendben meghallgatni az előadó urat. Szabó Sándor : Én azt látom, hogy nemcsak a munkásság, hanem a tisztviselők, a gyárosok, a földbirtokosok és mindenki de mindenki a legélesebb szervezkedési erővel mennek neki érdekeik képviseletében a küzdelemnek. És mi következik ebbői ? Az, hogy annál nagyobb lesz az ellentét ebben a kis Magyarországban a társadalmi rétegek között és annál nehezebben lehet majd Magyarországon nyugvópontra hozni és kiegyenlíteni az egyes társadalmi érdekek közötti ellentéteket. Ezért mondom én, hogy nem szabad késhegyig menő harcot vívnunk. De visszatérek a törvényjavaslat ismertetésére. Azt hiszem, hogy az e felett való vitára fogunk majd más alkalmat találni. Én rendelkezésre állok. Kijelentem és leszögezem, hogy sem ez a kormány, sem pedig a kormánypártÍLOZ tartozó képviselők nem félnek ám a szociális gondolatoktól, közel merik azokat engedni magukhoz, meg is vizsgálják azokat s ami jó, ami az egész ország érdekében való, azt meg is valósítják. Példája ennek a napirenden lévő törvényjavaslat. Saly Endre : Ami a gazdák érdekében jó, azt megcsinálják ! Szabó Sándor: A törvényjavaslat*1. §-a felsorolja azokat az eseteket, amelyekre nézve a hatósági eljárást szabályozni kívánja és kimondja, hogy az 1907 : XLV. t.-c-ben megállapított hatóságok mellé ezután ülnökök fognak behivatni, akik részt vesznek a jogviták eldöntésében és ezek tanácsban fognak határozni. (Zaj a szélsőbaloldalon. ) Saly Endre : Birót tessék kiküldeni ! Szabó Sándor : Amikor a földbirtokreformról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk, bíróságot kértek, amely majd igazságot fog szolgáltatni, most pedig azt mondják, hogy nem elegendő a bíróság igazságtétele. Klárik Ferenc : A szolgabíró nem bíró ! Szeder Ferenc : Nem is voltunk itt akkor ! Szabó Sándor : A törvényjavaslat 1. §-a kimondja, hogy a jogvitáknak harmadfokon való elbírálására nézve a földmivelésügyi minister elrendelheti a vitás kérdésnek egy tanácsban való elbírálását a munkaadó és a munkavállaló érdekeltségek képviselőinek bevonásával amely tanács tehát a jogviták eldöntésénél az érdekképviseletek is szerephez jutnának. Ugyancsak az 1. § rendeli azt is, hogy minden egyes esetben meg kell kísérelnie az eljáró hatóságnak az egyeztetési eljárást ; hiszen tapasztalati tény, hogy a munkaadók és a munkások közti jogviták elbírálásánál óriási jelentősége és szerepe van az egyeztetési eljárásnak. Látjuk ezt a külföldi törvényhozásokban, így Angliában és Franciaországban, ahol a jogviták legnagyobb része nem kerül bírói eldöntés alá, mert az egyeztetési eljárás során a legtöbb jogvita már elintézést nyer. Dénes István : Hol vagyunk mi Angliától ! (Egy hang a szélsőbaloldalon : Pláne, ha a szolgabíró egyeztet !) Szabó Sándor : Ott is az érdekeltek részt vesznek a jogviták eldöntésénél. Praxisból tudom, hogy a főszolgabíró, aki cseléd- és munkásügyfekben döntött, ha a mérleg ingadozott, mindig inkább a cseléd mellé állt. Saly Endre : Azt ki is dobták akkor az állásából ! Dénes István : Egy kis túlzás van ebben ! Szabó Sándor : Én azt tapasztaltam, ha a képviselő ur mást tapasztalt, nem vonom kétségbe. Csik József : Ismertesse a törvényjavaslatot, az a feladata ! Szabó Sándor : A törvényjavaslat 2. §-a megállapítja azokat a személyeket, akik ülnökökként behívatnak. Ez nein az illető hatóság tetszésétől függ, hanem a mezőgazdasági érdekképviseletről . szóló törvényben megvannak karározva azok a tényezők, amelyeknek tagjaiból ezeket az ülnököket felváltva egymásután behívják, és pedig ugjh