Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-117
'Á nemzetgyűlés 117. ülése 1923. évi április hó 10-én, kedden. 16*? mukra mindennap biztosítva, mert hiszen ünnepnapokon egyáltalában nem lehet dolgozni. Dénes István : Ezzel nem törődik a kormányzópárt ! Teljesen üresek a padok ! Hol van az egységes párt? Cserti József : A nemzet egy hatalmas rétegének, több mint a fele munka nélkül áll és nem keres annyit sem, hogy maga és családja részére a mindennapi kenyeret biztosítani tudja. Dénes István : Csak a buzakivitelről volna szó, mindjárt itt lennének! Cserti József: Minthogy az ország egyes helyein 500 koronás napszámok is vannak, ezt vettem alapul számításaimnál Méltóztassanak csak megnézni, mit kapott a mezőgazdasági munkás háborü előtt. Nagyon jól tudjuk, hogy háború előtt sem tudott a mezőgazdasági munkás olyan tőkét biztosítani magának, hogy ahhoz öreg napjaira hozzá tudott volna nyúlni, nagyon jól tudjuk, hogy akkor is csak máról-holnapra élt és nyomorúságban és szegénységben hagyta hátra családját. {TJgy van! TJgy van!) Békében a gazda tiz napszámért adott a mezőgazdasági munkásnak egy" métermázsa búzát, ma pedig negyven napszámért ad ennyit. A búza mótermázsája ma 20.000 korona, a napszámot tehát 500 koronával számítom, holott legtöbb helyen csak 400 korona a napszám. Csontos Imre: Nincs búzája a gazdának! Cserti József: Hiszen búzát termel a nagybirtokos ; hogyan lehetne molnár t. képviselőtársam, hogyan tudna őröltetni, ha a gazdának nem volna búzája. Van bizony^ csak az a baj, hogy egy kézben van és akinek legjobban kellene, annak ninCs búzája. Dénes István : Hol vannak a nagybirtokosok ? Ilyenkor eltűnnek ! Cserti József: Akkor, amikor búzát termel az a földmunkás, igenis a búzával kell mérni az ő szolgáltatását, már pedig ismétlem békében 10 napszámért adott a földbirtokos egy métermázsa búzát, ma pedig 40 napszámért. Ez az igazság. Pedig három dologra okvetlen szüksége van a munkásnak ; kenyérre, zsirra és néha egy kis húsra, mert különben nem tud dolgozni és ha a munkások nem dolgoznak, akkor tényleg nem lesz búza. Egy kiló zsírért a múltban egy napig kellett dolgoznia, ma pedig négy napig. Egy kiló húst békében megkeresett fél nap alatt, ma pedig három napig kell érte dolgoznia. Békében megkeresett egy nap alatt tiz kilogramm kenyeret, ma pedig csak két kilogramm kenyeret. (Felkiáltások bal felöl: Még annyit sem! Másfelet!) Csontos Imre : A börzére menjen, ott a baj ! Cserti József: Nem erről van most szó. Mondottam, hogy a zsidó nagytőke époly kapzsi, mint a keresztény, ez az igazság! Nemcsak a zsidó nagytőkével van bajunk ? hanem a J keresztény nagytőkével is. A keresztény nagybirtokos épugy kiuzsorázza a mezőgazdasági munkást, mint a zsidó. Dénes István : A keresztény nagybirtokos adja zsidónak bérbe a földet. Szilágyi Lajos: A káptalanok! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Dénes István: Tessék levonni a konzekvenciákat és ezt tessék sürgősen megszüntetni. (TJgy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Mit mondanak ehhez a « karcagi munkások !) Csontos Imre: Én ismerem jobban mint ti mindnyájan. Rupert Rezső: Nem törődik velük. Elmúlt a választás! Ha összehasonlítom a békebeli keresményeket a mostanival, ugy azt látjuk, hogy békében is a munkáscsalád megette azt, ami keveset természetbeni ellátás címén meg tudott szerezni. De itt aztán látjuk, hogy minő óriási eltérések vannak. Az eltérés azonban még szomorúbb lesz, ha azt vesszük, hogy a munkásnak nemcsak enni, hanem ruházkodni is kell, mert abból a katonaruhából, amellyel megvédte annakidején a nagybirtokot, végre is kikopott ; elszakadt az a katonaruha és annyira rongyos lett, hogy már foldozni sem lehet. Nem járhat többé ebben a ruhában a rongyok miatt. Odajutott végre, hogy ujat kell szereznie. Ez pedig a mai napibér ós napszám mellett teljes lehetetlenség. A békében egy mezőgazdasági munkás egy pár csizmát meg tudott keresni hét nap alatt, ma pedig negyven nap kell hozzá. Egy pár csizma ára 20.000 korona, és ennyit csak negyven nap alatt tud megkeresni, míg békében a csizma árát hét nap alatt kereste meg. Drozdy Győző: Nem is kap csizmát húszezer koronáért ! Cserti József : Én munkáscsizmát és napi 500 koronát vettem alapul ! De végre elszakad annak a munkásnak kalapja is. Ezt régebben meg tudta szerezni egy napi keresetével, ma pedig tizenhét napot kell dolgoznia egy kalapért. Forgács Miklós: Be kell hozni a kalapreformot, mint a földreformot. (Zaj balfelöl.) Rupert Rezső : A kisember a kisember ellen ! Szilágyi Lajos: Szabad képviselőnek igy beszélni ? Rupert Rezső : Amikor direktóriumi elnök volt, akkor is igy beszélt? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Dénes István : Ha bunkóval jönnének az éhesek, nem beszélne igy ! Szégyen ! (Állandó zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Rupert Rezső : A grófok nem beszélnek ellene, csak a kisbirtokosok! Dénes István : A magyar nemzet életkérdésének ügye ez. Elnök : Dénes képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni,
