Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-117

A nemzetgyűlés 117. ülése 1923. évi április hó 10-én, kedden-. 165 des tagjai választják. Biztosíttatik tehát az érdekképviseletek befolyása a bizottság összeállításánál. Ez az, amire előbb hivatkozni bátor voltam, hogy nem államhatalmi szóval, hanem az érdekképviseletek aránya szerint ül össze a bizottság és az elnököt is választási rendszer utján fogják majd kijelölni. Az elnök megerősítése a földmivelésügyi minister hatáskörébe tartozik. Úgyszintén, ha a választás nem sikerülne, ha tehát megegyezni nem tudnának az érdekképviseletek a kijelölésnél, akkor modust kellett találni arra, hogy miképen jelöltessék ki az elnök és ilyenkor a földmivelésügyi minister hivatott dönteni. Az 5. § megállapítja a kvalifikacionáiis feltételeket. A 6. § kimondja, hogy ezek a bizottsági tagok esküt tenni kötelesek. A 7. § megjelöli azokat az eseteket, amelyekben az elnök és a tagok tisztségei megszűnnek. A 8. § biztosítani kívánja az ülések rendjét és működését és ennek során kijelenti, hogy ebben a bizottságban részvételi kötelezettséggel kell megjelennie mindenkinek, aki erre ki van jelölve. Hiszen az állampolgároknak jogaik és kötelezettségeik vannak a tanuzás, a gyámság viselése tekintetében és ez egy ujabb kötelezettséget ró a polgárokra, az ítélkezési kötelezettséget a munkabérek tekintetében, mert hiszen lehet rá eset, hogy egyeseknek bármely okból nehezére esnék a megjelenés, azonban biztosítani kellett a bizottság működését és ezért mondja itt ki ez a törvényhely, hogy mindenki köteles a tisztséget elfogadni és ítélkezni. A £h § biztosítani kívánja azt, hogy a tanácskozás során ne legyen befolyásolható ez a bizottság s ezért kimondja, hogy zárt ülésben köteles határozni. Épen ez a biztositéka annak, hogy egyesek ne legyenek kitéve az. érdekeltek befolyásolásának, talán herce-hureálásának, hogy titokban és zárt ülésben határoznak. Ezáltal az ítélkezésnek tisztább volta remélhető a bizottság részéről. A bizottság megállapításainál tekintettel kell lennie a munkások teljesítőképességére, nemére, korára és a teljesítendő munka minemüségére. Dénes István : Hát a drágaságra és a megélhetési viszonyokra? Szabó Sándor előadó: A 10. § megállapítja a fellebbezési helyet, hogy mi lenne a korrektivuma annak, hogyha ez a bizottság mégis bárminő okból, akár a munkások, akár pedig a munkaadók érdekében nem közelítené meg az igazságot. Ebben az esetben a két tagnak, tehát akár a két munkásnak, akár pedig a két munkaadó tagnak joga van előterjesztéssel élni a földmivelésügyi minister úrhoz. Dénes István : Miért kollektive, miért nem egyénileg^? ! Szabó Sándor: Ugyanennél a §-nál veíődölt fel, hogy itt tulaj donkép egyoldalú a törvény rendelkezése, egyoldalú pedig azért, mert csak a munkavállalókra nézve állapit meg terhes kötelezettséget a munkabér megállapítása esetén és nem gondoskodott a törvény arról, hogy egyidejűleg megszabassék az a legkisebb munkateljesítmény is, amely a legkisebb munkabér megszabása esetén elvégzendő volna. Ezzel szemben a bizottsági tárgyalások során az a gondolat merült fel, hogy módja van a munkaadónak szakmánymunka utján megállapodni, amelyben már a munkateljesítmény is szerepel a szerződési feltételek között és amely szerződési módozat mellett megvédhető a munkavállaló érdeke is. Ennélfogva nem tartotta szükségesnek a bizottság, hogy ebben a tekintetben a törvényjavaslatba külön rendelkezéseket vegyen be. A 11. § szankciója a törvényjavaslatnak, amidőn kimondja, hogy a munkás a legkisebb munkabérszabás alapján a végzett munka teljesítése után 45 napig követelheti az ő munkabérének kifizetését. Meg kellett szabni egy bizonyos határidőben ezt, mert minél tovább húzódik a szerződési feltételek és a munkáltatás! körülmények bizonyítása, annál kétségesebbé válik és a munkásnak megvan a lehetősége, hogy 45 napon belül szakítson magának időt, amely időben bejelentheti az igényét, azt érvényesítheti és az állam jogsegélyét kérheti annak biztosítására: Dénes István : Legalább egy évet kellett volna biztosítani ! Propper Sándor: A magánjogi igény 30 év múlva szűnik meg! . " Szabó Sándor: Ez a törvényszakasz szankciót is foglal magában a rendelkezés ellen vétőkkel szemben, büntetést szab meg 6000 koronában és kihágást állapit meg vele szemben abban az esetben, hogyha cselekménye már a munkabéruzsoráról szóló törvény intézkedéseibe bele nem ütközött volna. Dénes István ; Miért nem internálják ezeket az uzsorásokat ! Szabó Sándor : A 12. § kimondja, hogy a hi- : zottsági tagok közhivatalnoki jelleggel bírnak. . Kellett egy szankció arra nézve, hogy fokozottabb büntetőjogi és törvényes védelemben részesüljenek a bizottsági tagok, mert hiszen különféle támadásoknak: lehetnek kitéve, amely támadásokkal szemben meg kellett védeni a bizottsági tagokat^ A 13. § arról gondoskodik, hogy lehetnek a . bizottság tagjai között vagyontalan egyének; akiknek munkaidő veszteségét, amely annak során áll elő, hogy a bizottsági tárgyalásokban kötelezettségüket ellátják, megtérítsék. Ezáltal kívántuk biztosítani, hogy a munkások érdekképviselete a személyi érdekek sérelme nélkül megtörténhessék ezekben a bizottságokban A 14, szakasz megállapítja, hogy az ezen törvényjavaslatban statuált kihágások esetén nem a belügyminister a harmadfokú fórum, hanem a földmivelésügyi minister. A 15. szakasz a törvény végrehajtásáról intézkedik. . Ezekben "voltam bátor lehetőleg röviden ismertetni a napirenden lévő törvényjavaslat tar-;