Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-117
162 A nemzetgyűlés 117. ülése 1923. évi április hó 10-én, kedden. Borsod vármegye közönségének kétrendbeli feliratát a közrend fokozottabb biztosítását célzó törvényjavaslat mielőbbi törvényerőre való emelése és október <i-ának nemzeti gyászünneppé való nyilvánítása tárgyában ; Komárom vármegye közönségének kétrendbeli feliratát a rendtörvény javaslat mielőbbi törvényerőre való emelése és a jóvátételi kérdés elintézése ügyében; Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyék közönségének feliratát a rendtörvóny mielőbbi törvényerőre való emelése tárgyában ; Veszprém vármegye közönségének hétrendbeli feliratát október 6-ának nemzeti gyászünneppé való nyilvánítása, a rendtörvényjavaslat mielőbbi törvényerőre való emelése, a vármegyei számvevőségek és pénztárak visszaállítása, a parlamentben a személyeskedéseknek és botrányoknak megszüntetése, a lakásügy rendezése, a jóvátételi kérdés és a közigazgatás reformja tárgyában ; Budapest székesfőváros közönségének feliratát a lakásügy rendezése tárgyában; Győr város közönségének kétrendbeli feliratát a földadóról szóló 1921. évi XXI. te. 12. §-a és a jóvátételi kérdés tárgyában ; Kecskemét város közönségének kétrendbeli feliratát a lakásügy rendezése és a jóvátételi kérdés ügyében; Szeged város közönségének három rendbeli feliratát a közigazgatási tisztviselőknek a 'beszerzési segélyben való részesítése, a közrendről szóló törvényjavaslat mielőbbi törvényerőre való emelése és a Magyarországtól követelt jóvátétel ügyében ; Székesfehérvár város közönségének feliratát az iránt, hogy a saját használatra történő dohánytermelés 1923. évre is engedélyeztessék. Minthogy a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslat a közigazgatási és pénzügyi bizottságoknál van előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, Abauj-Torna, BácsBodrog, Borsod, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom és Veszprém vármegyék, valamint Szeged város e tárgyra . vonatkozó feliratai kiadatnak e bizottságoknak. Veszprém vármegye, Budapest székesfőváros és Kecskemét város közönségének a lakásügyre vonatkozó feliratai — minthogy a lakásügy rendezéséről szóló törvényjavaslat a közigazgatási és igazságügyi bizottságoknál van előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett — kiadatnak e "bizottságoknak. A többi felirat a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Á ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém egy törvényjavaslatot benyújtani a magyar szent korona országai egyesi tett címének és az ország külön címerének magánosok és magánjellegű . testületek, vállalatok és intézetek által való használásáról szóló 1883. évi XVIII. t.-cikkben megállapított engedélydíjak ujabb felemeléséről. Kérem a törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását s az osztályok mellőzesével a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. Elnök : A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni s az osztályok mellőzésével a pénzügyi bizottságnak fog kiadatni. Napirend szerint következik a gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Mielőtt az előadó urnák a szót megadnám, a házszabályok 214. §-a alapján jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a földmivelésügyi minister ur a gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára ministeri megbizottul Mayer Károly ministeri tanácsos urat jelenti be. Tudomásul vétetik. Az előadó urat illeti • a szó ! Szabó Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! Minden állam önálló gazdasági egységet képezvén az államok egymás között ugy cserélgetik az általuk termelt javakat, mint a magánegyének. A javak termelésének célja a fogyasztás s a fogyasztás egyszersmind jelenti azt a korlátot is, amily mennyiségben termelni lehet és szükséges. Hazánk is önálló gazdasági egység, azonban tökéletlen, csonka egység, amelyet a trianoni határvonalak ebben a csonka mivoltában határoztak meg s épen ezért ezeken a kereteken belül sem az ipari, sem a mezőgazdasági termelésnek ezidőszerint nincsenek meg a nyugodt előfeltételei. Hiszen a magyar közgazdasági élet egy tökéletes gazdasági egységre volt berendezkedve és amidőn ezt erőszakosan megcsonkították, nem voltak meg továbbra is a termelés nyugodt előfeltételei, eltekintve attól, hogy a háborús viszonyok felforgatták a nyugodt termelési viszonyokat és körülményeket. Ha végigtekintünk a világgazdaság történetén, a legrégibb időkben nem találjuk meg a -munka szabadságát, a legrégibb időkben a győző kényszeríti a leGyőzőttet mint rabszolgáját a munka teljesítésére. Amikor az egyén, a személyiség felszabadult, szabaddá lett egyszersmind a munka is s az egyén az ő munkáját szabadon ajándékozta vagy szabadon kötötte le a gazdasági termelés érdekében. Amikor a munkaviszony alapja a szerződés lett, a munkaadó akkor indította meg a gazdasági termelést, amikor a munkának valami gazdasági értéket tudtak tulajdonítani és a termelés csak abban az esetben volt folytatható, ha a munkaadó munkáltatásában megtalálta befektetésének gyümölcsét. A munkavállaló részéről pedig a legkevesebb, a legminimálisabb feltétel az volt, hogy munkabérében megélhetését megtalálja. Már a legrégibb időben, midőn a munkás a rabszolga helyzetében volt, akkor is az volt a minimum, hogy a rabszolga megéljen, abból a termelési többletből, amelyet a termelés során produkált.
