Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-116
"A nemzetgyűlés 116. ülése 1923. gyűlési képviselő ur menteimi jogának felfüggesztését. A megkeresésnél lévő bűnügyi iratokból kitűnik, a felelős szerkesztőnek Breznai Pálnak kihallgatása után, hogy ezt a cikket Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő irta. Ebben a cikkben pedig a következők foglaltatnak. (Halljuk! Halljuk! Olvassa:) »Egy tisztesebb korú hölgy, aki köztudomás szerint magas napidíjak ellenében lelkesedett és korteskedett a Hegyeshalmy-pártért, a nyugdíjak elvesztésével, a rokkantdíjak elvonásával, a kedvezményes ellátás megszüntetésével fenyegette a külvárosok egyszerűbb embereit, ha nem szavaznak a kormány jelöltjére. Volt olyan asszony, akit azzal fenyegetett meg, hogy kidobja az árvaházból a fiát, ha Czirákyra mer szavazni.« E cikket megelőzőleg megjelent még a Vas vármegye című lapban 1922 június hó 4-én illetőleg június hó 7-én szintén két közlemény, »Választási mozaik« címmel ós ezeknek is olyan tartalmuk volt, amely a választásokkal kapcsolatban bizonyos helytelen visszaélésekkel, korteskedésekkel vádolta meg ezt az özv. Mendelényi Jánosnét. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután a »Bünlajstrom« című cikknek a tanúvallomás szerint kétségtelenül megállapítható szerzője Lingauer Albin, a másik két cikkért pedig a felelősséget a kéziratot benyújtó és azért a felelősséget vállaló Biró Pál vállalta utóbb is, s miután csak a másik két cikkben foglaltatik olyan tényállítás, amely a személyt illetőleg teljesen vitánkivüli, ellenben a Lingauer Albinnak tulajdonitható és az általa a szerzőség szempontjából elismert cikkben semmi olyan személyi kitétel, amely kétségtelenné tenné, hogy ennek a cikknek vonatkozó állításai Mendelényiné főmagánvádlóra vonatkoznak, nem foglaltatik, sőt még értelmi összefüggésbe sem -lehet a tárgyi ós személyi összefüggés szempontjából ezt a három cikket hozni, s miután azoknak a cikkeknek, amelyekben Mendelényinéről volt szó, a szerzője nem Lingauer Albin hanem Biró Pál, azokból a cikkekből pedig, amelyeknek Lingauer Albin a szerzője, a főmagánvádló személye nem tűnik ki kétségtelenül, mint érintett fél ; a bizottság tehát nem látja azt, hogy az itt panaszolt bűncselekmény a főmagánvádló ellenében elkövettetett, és itt a választásokra és az abban az időben volt hangulatra való tekintettel is politikai zaklatást lát fenforogni : a mentelmi bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Lingauer Albin képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Senki sem.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tancskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) évi március hó 23-án, pénteken. 145 Kimondom, hogy a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja ós az előadott ügyben Lingauer Albin képviselő ur mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik tiltott politikai népgyűlések tartása által elkövetett kihágás miatt feljelentett Szabó István (nagyatádi) és Perlaki György képviselő urak mentelmi ügye. Kérem, hogy ezt a két ügyet együttesen méltóztassanak tárgyalni. Természetesen a két ügyre vonatkozólag külön fogom a kérdést feltenni. (Helyeslés). Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: Az elnök úrhoz hasonlóan ón is tisztelettel kérem, méltóztassanak megengedni, hogy ezt a két ügyet együtt referáljam, minthogy azoknak anyaga ugy a hely, mint az elkövetési idő és személyek szempontjából teljesen azonos. Őrgróf Pallavicini György, nemzetgyűlési képviselő két rendbeli feljelentést tett, először a tamási-i, azután a dombóvári királyi járásbíróságnál Szabó István (nagyatádi) és Perlaki György nemzetgyűlési képviselők ellen annak a tényállásnak az alapján, hogy bár 1922 május 22-ikétől június hó 13-ikáig, tehát a választások idejében, a választási határidőket közvetlenül megelőzőleg mindennemű politikai gyűlés kormányrendeletileg be volt tiltva, nevezett képviselők mégis 1922 június 2-ikán, 3-ikán és 4-ikén a dombóvári kerület néhány községében megjelentek és ott a feljelentés szerint állítólag népgyűlést tartottak. A feljelentésben foglalt tények, amint az a nyomozati iratokból megállapítható, a valóságnak annyiban felelnek meg, hogy tényleg ezeken a napokon, amelyek a feljelentésben inkriminálva vannak, Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister ur és Perlaki György képviselő ur megjelentek ezekben a községekben, és az egyik községben a gazdakör előtt, a másik községben pedig a községház előtt megállva, ott először egy kisebb csoport, utóbb egy folyton növekedő embertömeg között voltak és beszéltek a néppel, Szabó István (nagyatádi) beszédet is intézett hozzájuk, amely beszéd az iratokból ós a mentelmi bizottság által meghallgatott Szabó István (nagyatádi) képviselőnek meghallgatásából kitünőleg azt tartalmazta, hogy beszédet mondani és gyűlést tartani most nem szabad s azért inti a választóközönséget nyugalomra és rendre, továbbá hogy tartsanak ki elveik mellett, egyébként pedig nyugodtan oszoljanak szét. Szilágyi Lajos: Ugyanezért egy ellenzéki képviselőjelöltet letartóztattak volna! Mikovínyi Jenő előadó: Ez nem állapitható meg az iratokból. (Derültség.) Szilágyi Lajos: Ugyanezért letartóztattak volna bennünket. (Zaj.) Emlékszünk még a választások idejére. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak, .*,'-•
