Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-116
Í44 r A nemzetgyűlés 116. ülése 1923. levétessék és uj jelentés készítése végett a bizottságnak visszaadassék ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó ur kivan szólni. Héjj Imre előadó ." T. Nemzetgyűlés ! Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ellen Jókai Ihász Miklós lőrintepusztai lakos rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentést tett a veszprémi kir. járásbíróságnál ós ennek alapján a veszprémi kir. főügyészség kikérte őt a Háztól. Az eset, amely miatt a feljelentés tétetett, a következő : Rupert Rezső a »Dunántúli Hazánk« című lapnak 1920. évi december 10-iki számában felel a Somlóvidéki üj Barázdában megjelent egy cikkre és e válaszoló cikk során a következőket mondja: Csak az inkriminált részt leszek bátor ismertetni. Jókai Ihász Miklósra célozva azt mondja (olvassa) : »Megmondtam neki, hogy nem támogathatom,« — t. i. a képviselőségben — »mert nagyon fiatal. Tudja, hogy mindig annak fogom tartani« . . « »próbálkozik ellenem, azaz valami idegenből ideszakadt bérbevett tollal csak próbálkoztat, mert nagyon jól tudja, hogy magának nem lesz tanácsos velem összeakasztani a tengelyt.« Ez az inkriminált rész. A vizsgálat során Rupert Rezső, aki önként jelentkezett, kihallgattatván, elismerte, hogy ezt mondotta, azzal védekezik azonban, hogy ezzel ő nem akarta Jókai Ihászt becsületében támadni és véleménye szerint nem is támadja ezzel a becsületében. A bizottság meghallgatta Rupert Rezső képviselő urat, azután pedig ugy vélte a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatni, hogy itt tulajdonkópen bűncselekmény fenn nem forog és ennek folytán kéri a Házat, hogy ezen ügyből kifolyólag Rupert Rezső képviselő ur mentelmi jogát ne méltóztassék felfüggeszteni. (Általános helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, akkor a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a menteimi bizottság javaslatát elfogadja és Rupert Rezső képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Klárik Ferenc nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. - Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése alapján Klárik Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogaévi március hő 2S-án, pénteken. nak felfüggesztését kérte, mert ellene valami dr. Kalmár Simon Ernő (Derültség és felkiáltások a szélsobáMáalon : Régi barátunk ! Jó cég!) feljelentést adott be a következő alapon: (Halljuk! a szélsobalóldalon.) A Népszava 1921 július 24-én megjelent számában »Rendszeres támadások a fogyasztási szövetkezet ellen« cím alatt egy cikk jelent meg, amelyben dr. Kalmár Simon Ernő budapesti lakosra vonatkozólag a következők vannak írva (olvassa): »A szövetkezetnek egy alapos ok miatt elbocsátott alkalmazottja, dr. Kalmár Simon Ernő, társulva a hűtlenség miatt elbocsátott Kosztolányi nevű volt ellenőrünkkel és egy lopás miatt elbocsátott raktárnokkal, az Igazság című lapban ujabb aljas ós gyanúsító támadást intézett ellenünk.« Ennek a cikknek, amint később a kihallgatások során megállapittatott, Klárik Ferenc nemzetgyűlési képviselő volt a szerzője. O a cikk szerzőségét elismerte és vállalta érte a felelősséget. Miután pedig a cikkben foglaltak kétséget kizárólag olyan tényállítások arra a bizonyos Kalmár Simon Ernőre nézve, amelyek ha igazak, akkor őt a közmegvetésnek teszik ki, annak elbírálása pedig nem tartozik egyelőre sem a mentelmi bizottság, sem a Ház szine elé, hogy vájjon * ezek tényleg igazak-e vagy nem, mert ezt az egyedül arra hivatott bűnvádi eljárás során lehet kideríteni, — minthogy tehát a cselekmény tényálladékai fenforognak, a személyi összefüggés vitán kivüli, arról pedig jelen esetben nem lehet beszélni, hogy politikai zaklatás esete forogna fenn : a mentelmi bizottság javasolja a t. Háznak, hogy a mentelmi jogot ez esetben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki nem kivan, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést : méltőztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését Klárik Ferenc képviselő ur mentelmi ügyében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kimondom, hogy a Ház a mentelmi bizottság jelentését elfogadja és Klárik Ferenc képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A választások idejében megjelent Szombathelyen a »Vas vármegye« című lapban néhány közlemény, amelyeknek egyike 1922. évi június 17-én jelent meg és »bűnlajstrom« címmel van ellátva. E cikk tartalma miatt özv. Mendelényi Jánosné Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő ellen a szombathelyi kir. törvényszéknél feljelentést tett sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. E feljelentés következtében azután a győri kir. főügyészség kérte Lingauer Albin nemzet-
