Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-115

132 'Â nemzetgyűlés 115. ülése 1923. êvi március hó 22-én, csütörtökön. ítélkezéssel, én azt hiszem, hogy ennek a pontnak felvételével mégin csak enyhítünk ennek a javaslatnak az egyoldalúságán. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék javaslatomat elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslatból azért maradt ki, mert a dolog természetéből folyik és mivel minden bíráskodásnál ugy van, hogy az illető biró olyan ügyekben, amelyekben érdekelt fél, el nem járhat. Nagy Ernő : Az ügyviteli szabályzatban benne van ez ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Méltóztassék megvárni. Ha azonban megnyugtatásra szolgál az, hogy a törvényben ki legyen fejezve, hogy a főszolgabíró nem járhat el azokban az ügyekben, amelyekben érdekelt fél, nem vagyok ellene ennek a módosításnak, véleményem szerint azonban meg kellene állni ott, hogy a főszolgabíró azokban az ügyekben, amelyekben érdekelt fél, el nem járhat. Ha a módosítás így kívánja, hozzájárulok, mert ha ez megnyugtat, igazán nem vagyok ellene. De a további intézkedéseket talán hagyjuk el, mert azok zavarokat kelthetnek. Addig, »hogy el nem járhat«, hajlandó vagyok hozzájárulni az indítványhoz. Szakács Andor : A minister ur módosításához hozzájárulok ; indítványom második részét visszavonom. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister '. Meg kellene újra szövegezni. Elnök : Szakács Andor képviselő ur indítványát visszavonta. Kérni fogom az előadó urat, hogy szíveskedjék a földmivelésügyi minister ur indítványát megszövegezni. Amig az előadó ur megszövegezi az indítványt, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az előadó ur kíván szólni. Szabó Sándor előadó : T. Nemzetgyűlés ! Szakács Andor t. képviselőtársam indítványát a minister ur elvben elfogadta s így azt következőképen vagyok bátor a magam részérői némi változtatással a 4. §-hoz inditványképen előterjeszteni. Indítványozom, hogy a 4. § első bekezdésének 1. pontja elé uj pont iktattassák. Ez a következőképen szólna: »Az 1907. évi XLY. te. 62. §-ában megjelölt első- és másodfokú hatóságok hatáskörében eljáró tanácselnök nem járhat el olyan ügyekben, amelyekben érdekeltségi viszonyban áll a felekkel.« Tehát nem járhat el, ha akár a panaszossal, akár a panaszlottal áll érdekeltségi viszonyban. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy maga a 4. § nem támadtatotfc meg, azt elfogadottnak jelentem ki és fel fogom tenni a kérdést az előadó ur indítványára, hogy méltóztatik-e azt első bekezdéskép a 4. §-hoz elfogadni. Kérdem : méltóztatik-e a 4. § első bekezdésekép elfogadni az előadó ur indítványát, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház elfogadta az előadó ur indítványát. Következik az 5. §. Bodo János jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Szabó Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 5. §-hoz bátor vagyok stiláris módosításokat előterjeszteni, amelyeket a bizottság elfogadott. Indítványozom, hogy az 5. § utolsó bekezdésének második sorában »jelenik« szó után a következő szavak iktattassanak be : »vagy közben eltávozik«. Indítványozom továbbá, hogy ugyanezen szakasz utolsó bekezdésének utolsó sorában az »is eljárhat« szavak helyett »jár el« szavak tétessenek. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólani ? Csik József: T. Nemzetgyűlés! Bár abban a különleges helyzetben vagyok, hogy eddigelé egy módosításomat sem respektálták, mégis kötelességemnek tartom, hogy a tárgyalás további folyamán is előálljak módosításaimmal, hogy megokoljam azt az álláspontomat, amelyet a törvényjavaslattal szemben elfoglaltam. Az 5. §-nak harmadik bekezdése azt mondja, hogy az a munkaadó, aki alkalmazottját ülnöki kötelezettségének teljesítésében kellő indok nélkül megakadályozza, kihágást követ el és 4000 koronáig, ismétlődés esetén 6000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezt a pénzbüntetést én túlalac8onynak tartom. Lehetséges, hogy a 4000, illetőleg 6000 korona egy hónap múlva olyan kevés lesz, hogy alig teszi ki egy munkásnak napiberét, tehát az a munkaadó tényleg könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy inkább megfizeti a munkásának azt a bérét, amely arra a napra esik, de nem engedi el a munkását. Ha már büntetni akarunk, akkor büntessünk ugy, hogy ennek a büntetésnek tényleg meglegyen a súlya, Azt proponálnám tehát, hogy a pénzbírságot emeljük fel, ha többre nem is, de első esetben 10.000 koronára, ismétlődés esetén 15.000 koronára. Még egyet vagyok bátor javasolni ehhez a szakaszhoz. Az 5. bekezdés azt mondja, hogy az a kiküldött ülnök, aki nem tesz eleget a kötelességének, szintén megbüntethető, még pedig első esetben 1000 koronáig, ismétlődés esetén 2000 koronáig terjedhető pénzbirsággal, sőt az okozott költségekben is elmarasztalhatja őt az elnök, illetőleg a főszolgabíró vagy alispán. Ha már a munkásokat büntetjük az okozott költségek megtérítésével, ...