Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-115
"A nemzetgyűlés 115. ülése 1923. Halász Móric : Nem a munkásokat, hanem àz ülnököt! Csik József : ... illetőleg az ülnököt az okozott költségek megtérítésével is lehet büntetni, egészen természetesnek tartom, hogy ezt a büntetési szankciót a munkaadókra is kirójuk. Épen ezért proponálnám, hogy a harmadik bekezdésnek emiitett számai után beíktattassókj hogy az ezáltal okozott költségekben való elmarasztalással is büntethető legyen az a munkaadó, aki a munkását mint ülnököt nem engedi el a tanácsba. Van azután az ötödik bekezdésnek egy olyan kitétele is, amelyet nem helyeselhetek. Az ötödik bekezdés azt mondja, hogy az ülnököt, aki a tárgyaláson az eljárás rendjét zavarja vagy kötelességét egyébként megszegi, végül azt, aki a már megalakult tanácsból alapos ok nélkül eltávozik, stb. büntetni lehet. Rendkívül tág fogalom az, hogy ki zavarja az eljárás rendjét, vagy ki nem tesz eleget a kötelességének. Ha már egyszer be akartuk vinni a törvény szövegébe azt a metódust, ahogyan az ülnököknek el kell jármok, akkor precizirozni kellett volna, hogyan kell eljárni, nem pedig ilyen nagy általánosságban kimondani, hogy aki pedig az eljárás rendjét zavarja, vagy a kötelességét nem teljesiti, az pénzbirsággal büntethető, sőt még a költségekben is elmarasztalható. Ez könnyen visszaélésekre adhat alkalmat, olyan esetekben, amikor az az ülnök erős hangon ad kifejezést a meggyőződésének, vagy talán túlhangosan bizonyítja a maga igazát. Ilyenkor az illetékes hatóság kiküldöttje, illetve az elnök, a főszolgabíró könnyen alkalmat találhat arra, hogy e szakasz alapján leintse, sőt pénzbirsággal is büntesse az illetőt. Ezt a kitételt feleslegesnek tartom a törvényjavaslatban. Ezért az előbb mondottakra és erre vonatkozólag is a következő módosítást vagyok bátor beterjeszteni (olvassa) : Az 5. § harmadik bekezdésének ezen szavai helyébe »és 4000 koronáig, ismétlődés esetén 6000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő«, ezen szavak iktatandók: »és 10.000 koronáig, ismétlődés esetén 15.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és az ezáltal okozott költségekben való elmarasztalással büntetendő«. Az 5. §. Ötödik bekezdésének ezen szavai : »aki az eljárás rendjét zavarja vagy kötelességét egyébként megszegi, végül azt« törlendők. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem .) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Nem járulhatok hozzá az indítványnak ahhoz a részéhez, amely ki akarja hagyni azt, hogy aki az ülés rendjét zavarja vagy alapos ok nélkül eltávozik, büntetendő. Ha már valaki felesküszik és ott van az ülésen, azután elmegy onnan, úgyhogy nem lehet Ítéletet hozni, mert nem lehet másik taggal helyettesíteni, azt mégis büntetni kell. NAPLÓ XI, évi március hó 22-én, csütörtökön. 13$ Csik József : Az ítélethozatalra nézve nem nyújtottam be módosítást. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az ellen nincs valami nagy kifogásom, hogy felemeljük a pénzbüntetés összegét arra a munkaadóra nézve, aki a munkását megakadályozza abban, hogy az üléseken megjelenjék. Itt csak arról lehet szó, hogy ezt milyen mértékben emeljük fel. A törvényjavaslat 4000 koronát mond, ismétlődés esetén pedig 6000 koronát. Én belemegyek ennek esetleg a kétszeresébe is, de valami hihetetlen vagy igen nagy összegeket nem volna helyes már az első esetre megállapítani. Ha a képviselő ur helyesnek találja a pénzbüntetés felemelését, én ezt nem akarom pártkérdéssé vagy elvi kérdéssé tenni, nem is ellenzem, de mégis meg kellene gondolni, hogy meddig menjünk az emelés mértékében. A magam részéről esetleg belemegyek abba, hogy a 4000 korona felemeltessék 8000 koronára, a 6000 korona helyett pedig 12.000 koronát vegyünk bele a szövegbe. Azt hiszem, ez elég, mert ez a büntetés mégis csak sokkal nagyobb, mint egy napszámbórnek az ellenértéke, arra az esetre, ha valaki nem akarja a munkását elengedni az ülésre. Ezek az ad hoc módosítások azért bajosak, mert nehéz őket beilleszteni a szövegbe. A magam részéről nem találnék kifogásolnivalót abban, ha belevesszük a törvényjavaslatba azt, hogy az a munkaadó, aki a munkásának megakadályozásával anyagi költségeket okoz, ebben is elmarasztalható legyen, ugy mint az az ülnök, aki elmaradásával a költséget okozza, de akkor ezt is újra kellene szövegezni, hogy a szakaszba beilleszthető legyen. A magam részéről, ahogy a módosítást hallom, pillanatnyilag azon az állásponton vagyok, hogy helyeslem ezeknek a büntetéseknek kétszeresére való felemelését és belemegyek abba is, hogy a munkaadót terhelje az általa okozott költségek megtérítése, de fenn akarnám tartani azt, hogy büntetni lehessen azt az ülnököt, aki eltávozik az ülésről, vagy pedig a magatartásával lehetetlenné teszi a tárgyalást, mert erre a büntetésre szükség van. (Ugy van ! jobbfelöl) Ez esetben azonban újra kellene szövegezni a szakaszt és ezért újból kérnék öt perc szünetet Elnök : Csik József képviselő ur kivan szólni. Csik József : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről nem emelek kifogást az ellen, hogy a javaslatom akkép módositassék, hogy 10.000 korona helyett 8000 korona, 15.000 korona helyett 12.000 korona legyen a pénzbüntetés. A javaslatomnak első részét tehát visszavonom, minthogy a földmivelésügyi minister ur volt szíves hozzájárulni a pénzbüntetés felemeléséhez, A második módosításomat azonban fentartom. Elnök: Az előadó ur kíván szólani. Szabó Sándor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről hozzájárulok Csik József t. képviselőtársam indítványának ama részéhez, 20
