Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-115
W Á nemzetgyűlés 115. ülése 1923. évi március hó 22-én, csütörtökön. 129 azonban. így pillanatnyilag, mindez már nem áll módomban. Drozdy Győző ". A harmadik olvasásig van idő, megcsinálom én öt perc alatt. (Zaj és derültség jobbfelöl.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nincs kizárva, hogy a módosítás még rosszabbá tenné a szöveget, én azt igy hirtelenében nem tudnám megítélni, s ezért kénytelen vagyok ragaszkodni az eredeti szövegezéshez. (Helyeslés jobb felöl.) Drozdy Győző: A harmadszori olvasásig meg lehet azt csinálni, stilisztikai módosítást a harmadik olvasásnál is lehet tenni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mindenesetre kérem, hogy az 1. §-t az_ eredeti szövegezésben méltóztassék elfogadni. (Elénk helyeslés jobbfelöl és középen.) Elnök: Következik a határozathozatal. Az 1. § szövegének módosítására Csik József képviselő ur érdemi indítványt adott be. Én tehát elsősorban fel fogom tenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e az 1. §-t eredeti szövegében elfogadni? Ha a nemzetgyűlés nem fogadná el az eredeti szöveget, akkor fel fogom tenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e azt elfogadni Csik József képviselő ur módosításával. Csak azután fogom szavazás alá bocsátani Horváth Zoltán képviselő ur módosítását, aki az 1. § első bekezdéséhez tett stiláris módosítást. Végül fel fogom tenni a kérdést Drozdy képviselő ur indítványára, amely szerint az 1. § első mondatát a harmadszori olvasás előtt stilizálja át a földmivelésügyi bizottság. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az 1. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az 1. §-t eredeti szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Pikler Emil: Kisebbség! (Derültség.) Elnök: Többség. Az 1. § tehát eredeti szövegében fogadtatván el, Csik József képviselő ur indítványa elesik. Kérdezem most: méltztatnak-e az 1. §-hoz Horváth Zoltán képviselő ur stiláris módosítását elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Horváth Zoltán képvi>elő ur stiláris módosításával kívánják az 1. §-t elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A módosítás tehát elvettetett. Kérdezem végül : méltóztatnak-e elfogadni a Drozdy Gryőző képviselő ur indítványát, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Drozdy Győző : Ezt igazán el lehetne fogadni ! Elnök : Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Az indítvány elvettetett. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 2. §-U) Elnök: Kivan valaki szólni? (Csik József szólásra jelentkezik.) Csik József képviselő urat illeti a szó. Csik József : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Abból a kodifikált felfogásból kell kiindulnom, hogy a bizottság elnöke a főszolgabíró lesz. Ami már most az ülnököket illeti, egészen természetesnek találnám, ha ezeket az ülnököket maga az a testület választaná, amelynek kebeléből kiküldetnek. Nagy sajnálattal kell azonban konstatálnom, hogy a törvény a főszolgabírónak megadja azt a jogot, hogy az ülnököket felváltva hívhassa be saját tetszése szerint ebbe a bizottságba, vagy tanácsba. Pedig ha kellő bizalommal viseltetik a kormányzat a mezőgazdasági bizottságokkal és kamarákkal szemben, akkor igazán nem értem, miért nem adja meg a mezőgazdasági bizottságok tagjainak azt a jogot, hogy az ülnököket ők maguk választhassák és ne a főszolgabíró hívhassa be őket saját tetszése szerint. Annyira természetesnek tartom ezt, hogy nem is tudom másként elképzelni a dolgot. Emellett ugyebár számtalanszor elhangzott a túlsó oldalról az a kijelentés, hogy a mezőgazdasági bizottságok tagjainak egyéni intaktságához szó sem férhet. Hát ha ilyen kellő intaktsággal és kellő jellemmel rendelkező emberek vannak abban a mezőgazdasági bizottságban, akkor csakugyan meg lehetne adni nekik azt a jogot, hogy ezeket az ülnököket saját kebelükből ők maguk küldjék ki. így mélyen t. Nemzetgyűlés, előállhat az az eset, hogy mindössze néhány embert fog variálni az a főszolgabíró, egyszer ezt, másszor azt fogja majd behívni, aszerint, amint annak a dolognak elintézése, amely mellett ő legalább egyénileg pálcát tör, megkívánja, (ügy van! balfelöl.) De egyébként is, mélyen t. Nemzetgyűlés, ezt a szakaszt ebben a szövegezésben nem tartom helyesnek és célravezetőnek. A szakasz azt mondja, hogy ezeket az ülnököket esetenként a mezőgazdasági bizottságok tagjai sorából, még pedig elbőfokon a járási és a városi, másodfokon pedig a vármegyei és a városi mezőgazdasági bizottságok tagjai sorából kell behívni, nevezetesen a munkavállalók és a tiz katasztrális holdnál nagyobb birtokkai rendelkező birtokosok választói csoportját képviselő tagok sorából. Az utolsó mondata pedig ennek a bekezdésnek ugy szól, hogy a birtokosok választói csoportját képviselő tagok egyikét, a száz katasztrális holdnál nagyobb, a másikat az annál nem nagyobb birtokkal rendelkező birtokosok sarából kell meghívni. Ennek a mondatnak a második része lehetővé teszi azt, hogy ebbe a rendelkezésbe a 10 katasztrális holdon aluli birtokosok is belevetessenek, azonban az előző mondat azon rendelkezése, hogy a birtokosoknak a kiküldöttje csak a 10 katasztrális holdnál nagyobb birtokkal . rendelkező birtokosok sorából kerülhet ki, meg-
