Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-115

13Ö 'A nemzetgyűlés 115. ülése 1923. liazudtolja ennek a feltevésnek igazságát, vagyis az a helyzet áll elő, hogy a 10 katasztrális holdon aluli birtokosok jóformán nem képviseltethetik magukat a tanácsban, mert én a 10 katasztrális holddal rendelkező birtokost nem tartom munkavállalkozónak. Annak a reménynek adok kifejezést, hogy azokat, akik ezt a törvényjavaslatot koncipiálták, az az intenció vezette, hogy munkavállalók alatt a teljesen birtoktalan elemeket értették. Ha már ezek két tagot beküldenek, akkor, mivel csak a 10 holdon felüli birtokosok sorából lehet a másik két tagot beküldeni, ezzel a 10 kat. holdon aluli birtokosok képviselete ki van zárva ebből a tanácsból. Nagy általánosságban ismételten hangoztatom azt, hogy legcélszerűbb volna, ha a mezőgazdasági bizottsági tagok egyes kategóriánként, vagyis a munkavállalók és a birtokosok kategóriáiból választatnának be a tanácsba. Ép ezért a közetkező módositást vagyok bátor e szakasz első bekezdéséhez ajánlani (olvassa): »A 2. § első bekezdése ekképen módosítassák : Az ülnököket első fokon a járási, H920: XVIII. te. 10. §) illetőleg a városi (1920 : XVIII. te. 8. §) mezőgazdasági bizottságnak, másodfokon a vármegyei (1920 : XVIII. te. 12. §) illetőleg a városi (1920: XVIII. te. 8. §) mezőgazdasági bizottságnak a munkavállalók (1920 : XVIII. te. 4. §) és a munkaadók (1920 ; XVIII. te. 4. §) választói csoportját képviselő tagjai sorából az illető kategóriák egyenlő arányban időről-időre választják. A birtokosok választói csoportját képviselő tagok egyikét a 100 kat. holdnál nagyobb, másikát az annál nem nagyobb birtokkal rendelkező birtokosok sorából kell megválasztani.« (Helyeslés balfelöl.) Elnök." Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Szabó Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! Ősik József t. képviselőtársamnak a 2. §-hoz tett indítványával szemben tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. Ezt a következőkkel indokolom meg: Azt mondja t. képviselőtársam, hogy a főszolgabíró azt fogja beidézni, akit ő akar. Nem. A szakasz második bekezdése ugyanis előírja azt, hogy a mezőgazdasági bizottság elnöke az ülnöki tisztségre jogosultak névsorát választói csoportonkint elkülönítve köteles a törvényhatóság első tisztviselőjével közölni. Mi következik ebből? Az, hogy meg van határozva, hogy kikből köteles behívni az ülnököket a főszolgabíró. Tegyük fel azt, hogy amint t. képviselőtársam javasolta, választani kellene az ülnököket. Mi történik ebben az esetben akkor, ha összeférhetlenség fordul elő, mely a 4- §-ban van szabályozva? Csik József: Küldjenek be póttagokat is. Szabó Sándor előadó : Választás esetén nehézkes lenne az elintézés, mig igy az a főszolgabíró lehetőleg miridig olyanokat jelöl ki, akik ?vi méretűé hó 22-én, csütörtökmi. nem összeférhetlenek. Ha mégis ilyet jelölne ki, igen gyorsan, 24 óra alatt intézkedhetik egy másik ülnök behívása iránt. Ha választani kellene az ülnököket, akkor össze kellene hívni a járási vagy a megyei mezőgazdasági bizottságot, ami heteket venne igénybe. (Felkiáltások balfelől : Póttagot kell delegálni!) Különben sem tudok kiindulni abból a feltevésből, hogy a főszolgabíró rossz Ítéletet akar hozatni a tanáccsal. Ha kissé fegyelmet gyakorolunk magunk felett és túlnézünk a választási eseményeken — tudom, az ellenzéket különösen ez vezeti arra a gondolatra, hogy a főszolgabirák igazságtalanul fognak Ítélkezni... Horváth Zoltán : Szomorú tapasztalataink vannak! Szabó Sándor előadó : .. t. képviselőtársaim, határvonalat kell húzni, nem minden főszolgabíró törekszik arra, hogy a munkást elnyomja, látunk olyan főszolgabirákat is, akik inkább a munkások mellett foglalnak állást, ha a mérleg ingadozik. Én nem vallom azt, hogy politikai szempontból a főszolgabíró mindig a munkásság ellen foglalna állást. Különbséget kell tenni a szociálpolitikai és a szociálgazdasági szempontok között. Ez utóbbi szempontból ne felejsék el t. képviselőtársaim, még kevésbé kell félteni, mint a másik szempontból. Ezzel okolom meg álláspontomat és kérem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni, amely a munkásság érdekében való, mert sokkal hamarább fogunk végleges ítélethez jutni, ami az egyik fő célunk, amellett, hogy az ítélet igazságos is legyen. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Nem akarok hosszasabban foglalkozni a kérdéssel, csak arra óhajtom figyelmeztetni Csik József t. képviselőtársamat, hogy a munkáságra lenne hátrányos az, ha előre választanák a tanács ülnökeit és csak azok mehetnének be a tanácsba, akik meg vannak választva. Egy munkás nincs abban a helyzetben, hogy minden ítélkezésre elmenjen, a munkásnak dolgoznia kell, az illető lehet uradalmi alkalmazott is. Ha választás utján kerülnének be a tanácsba, akkor ez számukra úgyszólván élethivatás lenne, mert hiszen annyi a pereskedés, hogy majdnem minden két hétben ülésezni kell és igy a munkás nem vehetne részt. A javaslatban intézkedés van ugyan arra, hügy a gazda köteles a munkást minden anyagi vagy joghátrány nélkül elengedni a tanács üléseire és igy a mezőgazdasági bizottság munkástagjainak inkább módjukban lesz az Ítélkezésben részt venni, de véleményem szerint kinevezni közülük 2—4—6 tagot a járás, vagy pláne a vármegye területére az alispán mellé, ellenkeznék a munkások érdekeivel, mert nem tudnának megjelenni. Mivel pedig folyton azt a vádat halljuk.