Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-115
r Ä nemzetgyűlés 115.ülése 192$. \ birtokososztály érdekköre. Már pedig a minister ur is el fogja ismerni, hogy az a munkásréteg, amelynek nincs meg az egyesülési és gyülekezési joga, amely nem tud szervezkedni, amelynek mozgási lehetőségét a legjobban akadályozzák ebben az országban, tisztán egyoldalú osztályfelfogás szempontjából, épen azért, mert a közigazgatás és az egész állami gépezet azt az uj, előretörő, felserkenő osztályt nem akarja elismerni és nem akarja azokban a jogokban részesíteni, amelyekben a régibb történelmi osztályok részesülnek, — s ezt a minister urnák is el kell ismernie — ez a munkásosztály sokkal nagyobb hátrányban van a közigazgatással szemben, mint az a birtokososztály. Ennélfogva nem egyenlő mértékkel, nem egyenlő arányban, nem egyenlő súllyal esnek latba azok az ülnökök sem ott, tehát a munkások kétségtelenül hátrányban vannak. S mert hátrányban vannak, ha keressük az igazságszolgáltatást, akkor, ha már az egyik oldalról nem kapcsolódhatnak be ugyanazon mód, ugyanazon erőtényezők szerint, találjuk meg a módját annak, hogy ez a bíráskodás lehetőleg igazságosabb legyen. Azután itt nem állja meg a helyét az, hogy erre legalkalmasabb a magyar közigazgatás. Mi is azt mondottuk, és azt az álláspontot képviseltük a bizottságban is, hogyha már nem lehet ezen a törvényjavaslaton alapszerkezetében változtatni, ha már nem akar a kormány rajta változtatni, akkor maradjunk meg azon az állásponton, hogy bírósági személyek legyenek azok, akik itt az elnöki tisztséget betöltik, mert ezekben a birósági személyekben a bírósági szervezet körülményeinél fogva nagyobb a garancia és a lehetőség arra, hogy függetlenebbek az egyik és másik osztálytól, mint a közigazgatási hatóság, (ügy van! a szélsobalóldalon.) Ha tehát keresni akarja a t. minister ur az igazságszolgáltatást ebben, ha keresni akarja azt, hogy maga az igazságszolgáltatás tudjon itt jól érvényesülni, akkor azt hiszem, hogy a t. minister ur és a t. többség sem helyezkedik arra az álláspontra, hogy itt a közigazgatást válassza a bírósággal szemben, hanem megfordítva, csak a bíróságot lehetne elfogadni és bírákat kellene itt alkalmazni elnöki személyeknek, nem pedig közigazgatási tisztviselőket. Minthogy Csik József t. képviselőtársam indítványa ezt a célt szolgálja, csatlakozom az ő javaslatához. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólani ? (Horváth Zoltán szólásra feláll.) Horváth Zoltán képviselő ur kivan szólani. Kérnem kell a képviselő urakat, hogy a házszabályok értelmében méltóztassanak előzetesen a jegyző uraknál szólásra jelentkezni, mert ha tévedés történik akkor mindenesetre nem a képviselő, hanem az elnök lesz a hibás. Méltóztassanak a képviselő urak a házszabályokban előirt rendelkezéseket pontosan betartani. Eddig Csik József képviselő ur volt az, aki a jegyző ivi március hó 22-én, csütörtökön. 127 urnái jelentkezett, a többi három képviselő ur egyáltalában nem jelentkezett a jegyző urnái szólásra. Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Drozdy Győző t képviselőtársam felszólalásához kívánok csatlakozni, abban az irányban, hogy én a törvényjavaslatnak első §-ának első bekezdését igen egyszerűen át tudnám formálni és áttekinthetővé tenni. Méltóztassék t. minister ur az én indítványomat ebben a tekintetben megfontolás alá venni, hogy az nem változtat semmit sem magán a törvényjavaslaton, csak az 1. § első bekezdésének beosztását, szerkezetét helyezi más sorrendbe. En ilyen formán szövegezném az első bekezdést (olvassa): »Az 1907. évi LV. te 62. §-ában megjelölt első- és másodfokú hatóság az eljárásra illetékes hatósági személy elnöklete alatt a munkaadók és munkavállalók sorából a 2. §-ban megjelölt módon meghívott két-két ülnökkel kiegészítve, tanácsban tárgyal és határoz a következő ügyekben.« Most azután pontokba szedve sorolnám fel azokat az ügyeket, amelyek itt egy mondatban vannak összeszükitve. S akkor ennek a bekezdésnek további része igy hangzanék (olvassa); »1., A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1918;II. te. 2. a vizimunkálatoknál, az ut- és vasútépítésnél alkalmazott munkásokról szóló 1899 : évi XLI. te. 3. a gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról szóló 1899. XLII. 4. az erdőmunkásokról szóló 1900. évi XXVIII. te. 5. a dohánytermelők és a dohánykertészek közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1900. évi XXIX. te. végül 6. a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907. évi LXV. te. hatálya alá eső gazdasági munkaadó és munkavállaló között kötött magánjogi szolgálati szerződésből felmerülő azokban a vitás ügyekben, amelyekben elbírálása a törvényes jogszabályok értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Ideértve« — ezt külön mondatba tenném — »az egyénenként 10.000 koronát meg nem haladó kártérítés iránti ügyeket is.« Drozdy Győző: Mindjárt világos! Horváth Zoltán : Ugy gondolom, hogy igy a szöveg mindjárt világosabb lenne, mintha huszonötsoros hosszú körmondatot szerkesztünk. Ha igy rátekint valaki a törvény szövegére, rögtön tisztában van vele, hogy mely ügyek tartoznak ezen eljárás alá. (Helyeslés a bal- és a szélsobalóldalon.) Propper Sándor: Az a cél, hogy ne értsék meg! Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Xemzetgyülés ! Propper Sándor képviselő urnák arra a közbeszólására, hogy az ló*
