Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-100

 nemzetgyűlés 100. ülése 1928. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a népjóléti minister ur által az összkormány nevében adott választ tudomásul venni ? (Igen.) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Még kilenc interpelláció van hátra, az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja él.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Az agyonindokoit interpellációkkal agyongyötört képviselőtársaim talán némi megnyugvással fogják hallani, hogy interpella ciómat nem szándékozom megindokolni. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Mindenesetre kénytelen vagyok azonban néhány szót előrebocsátani, nehogy esetleg szemrehányás érjen azért, hogy én teszem szóvá a kisüstök kérdését, holott ez tulaj donképen a kormányzópártnak programmja. Peidl Gyula ; Obt más is programra, amivel nem törődnek. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Farkas Tibor : Erre mentségül azt hozhatom fel, hogy én a kormányzópárt elméleti agrárprogramírj a iránt a legnagyobb elismeréssel és szimpátiával viseltetem, de sajnálattal nélkülözöm ennek gyakorlati megvalósítását mind e mai napig. Másodszer talán szemrehányást tehetnének azért, hogy másodlagos, értékükben és jelentőségükben mégis kisebb d lgokkal foglalkoztatom a nemzetgyűlést, őszintén megvallom, hogy szivesebben tárgyalnám azokat a régóta beigért javaslatokat, mint pl. a közjogi javaslatokat, amelyek elsőknek voltak jelezve, azután pedig a gazdasági javaslatokat, amelyek még mindig nincsenek itt... Horváth Zoltán : A közigazgatás reformját ! Farkas Tibor : ... és még sok-sok javaslatot, a munkásbiztcsitást, különböző szociális javaslatokat, de minthogy nincsenek ilyenek, talán ilyen kisebb dolgokat elintézhetünk, különösen akkor, amikor ugy veszem észre, hegy ebben a kérdésben — legalább akkor, amiker magánbeszélgetések folyamán ez a kérdés szóbakerül — az ellenzék és a kormánypárt között nagy nézeteltérés nincs. Interpellációm szövege a következő (olvassa) : »Van-e tudomása a pénzügyminist er urnák arról, hegy a kisüstÖn való szeszfőzés megengedése ä kisgazdapárt programmjának egyik p'ntját képezte a választások előtt és hogy ez a programmpont a kormányzópárt programmjában szerepel ma is ? Van-e tudomása a pénzügyminist er urnák arról, hogy ez a programmpont komoly volt-e, vagy csak választási célra készült, hogy a szeszfőzésre alkalmas anyagokkal és szavazatokkal rendelkező parasztokat a kisgazdajelöltek támogatására nyerjék meg 1 (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Egész bizonyosan /) * " " évi február hó 21-én

} szerdán. 65 Dénes István : Kortesfogás volt ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Farkas Tibor : Hajlandó-e a pénzügyminist er ur a kormányzópártnak ezt a pregrammját megvalósítani, vagy pedig módjában áll-e kijelenteni, hogy a párt ennek megvalósítását nem kívánja?» (Felkiáltások jobbfelől : Kívánjuk !) Örömmel veszem tudomásul. (Olvassa) : »Megfelel-e a valóságnak az a hir, hogy a pénzügyi kormányzat terve szerint a községi szeszfőzdék csak akkor működhetnének, ha szeszmérőgép alkalmazása mellett egy darab, legalább 200 liter űrtartalmú főzőkészülék beszerzését vállalják és többféle adminisztrációs kikötésnek eleget tesznek. Mi képezi a jogi alapját a pénzügyminister ur jelenlegi állásfoglalásának és mi volt a jogi alapja annak, hogy az általános választások idején községi szeszfőzdék hiányában egyesek is főzhettek kisüstön pálinkát ?« Dénes István : Akkor választások voltak ! Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák ! Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : Interpellációm a pénzügyminister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy a jövedelemadó kivetésére hivatott közegek a mezőgazdaságilag művelt területek után az adó kivetésénél átlag 4 métermázsa búza értékének megfelelő tiszta jövedelmet vettek alapul egy hold terület után, állítólag a központi utasításnak megfelelően ? Tekintettel arra, hogy minden vállalat, de különösen a mezőgazdaság értékének és hozadékának helyes megállapítása alapos gazdasági és technikai ismereteket feltételez, amelyeket az egyoldalú pénzügyi szakképzés rendszerint nem nyújthat, hajlandó-e a pénzügyminister ur gondoskodni arról, hogy ilyenféle utasítások kiadása előtt megfelelő szakembereket meghallgassanak 1 Minthogy joggal feltételezhető, hogy a pénzügyminister ur is látja azt a zavaros helyzetet, mely több gazdasági és pénzügyigazgatási körülmény következtében épen a jövedelem- és vagyonadó kivetésénél előállott, hajlandó-e a pénzügyminister ur odahatni, hogy az ellentétes kincstári és magánérdekek lehetőleg méltányos, de mindenekelőtt gyors összeegyeztetésével a helyzet mielőbb tisztázódjék ? A rendkívüli helyzetre való tekintettel a méltányosság azt kívánja, hogy különösen az anyagi teljesítőképesség szempontjából gyengébb adóalanyok, kik a bonyolult adótörvények és rendeletek között csekélyebb műveltségük folytán eligazodni nem tudnak, drága adóügyi szakértőket alkalmazni nem képesek, a közigazgatási hatóságok részéről ennek nagy elfoglaltsága miatt a szokásos támogatásban nem részesülhetnek ; a törvény betűjének szigorú alkalmazása által a nagyon is menthető késedelmes vagy hiányos bevallásokért vagy ezek elmulasztásáért súlyos anyagi áldozatokra ne köteleztessenek. Nem volna-e célszerű e tekintetben megfelelő iatéz-kedéssd a sok időt, pénzt és munkát igénybe-