Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-100

86 A nemzetgyűlés 100. ülése 1923 '. évi február hó 21-én, szerdán. vevő tömeg jogorvoslatoknak elejét venni '?« (Helyeslés jobbfélol.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák ! Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Saly Endre ! Saly Endre : Az árvizkatasztrófával kapcsolatos dolgokról már előttem két nemzetgyűlési képviselőtársam is beszélt ; én tehát röviden csak azokra kívánok kitérni, amelyekre ők nem terjeszkedtek ki. A minister ur tegnap a válaszában körülbelül azt mondotta, bogy az árvízkatasztrófáért felelőssé tenni nem lehet senkit sem és ezt, ugy látszik, a kormány hivatalból csinálja igy, mert minden esetben, amikor a kormányt valamiért felelősségre akarják vonni, ez ellen tiltakozik és azt mondja,. hogy nem lehet felelőssé tenni semmiért sem. Megállapítom azonban azt, hogy ezért az árvízkatasztrófáért igenis maga az állam, az államkormány felelős ; nemcsak ez a kormány, amelyik most uralmon van, hanem felelősek a régi kormányok is, mert nem gondoskodtak megfelelő védőkészülékekről, arról, hogy a rakpart kiépíttessék ,egalább addig, ameddig a megyeri vizműtelepek vannak, vagy ha ezt nem lehetett kiépíteni, töltésekkel és védőgátakkal kellett volna gondoskodni arról, hogy a Budapest vízellátására szolgáló kutak mentesek legyenek minden néven nevezendő árvízkatasztrófa ellen. Ezért a mulasztás a mindenkori kormányokat terheli, ezért tehát a felelősséget a kormány az én megítélésem szerint nem háríthatja át másra. Az én megítélésem szerint Újpest város is felelős ebben a kérdésben, s Újpest városa akkor követett el hibát, amikor nem volt ugyan mód arra, hogy védőgátakkal akadályozza meg a viz betódulását, ellenben meg kellett volna védeni az állampolgárok vagyonát és egészségét, mielőtt a viz betódult és idejekorán kellett volna gondoskodnia, hogy az állampolgárok a viz betódulása előtt idejekorán kilakoltassanak azokból az épületekből. Halász Móric : A csehek nem küldtek idejekorán jelentést ! (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Peidl Gyula : Szóval, a csehek felelősek ! Nagyatádi nem ezt mondta beszédében ! Saly Endre : Én nagyon csodálom t. képviselőtársamat, hogy most az egyszer nem hiszi el saját ministerének az állítását sem. En elhiszem a minister ur állítását, mert azt az információt kaptam más oldalról is, hogy igenis a csehek is a vatóságnak megfelelő jelentéseket adtak le és abból következtethettek volna arra a katasztrófára, amely esetleg Megyerre vár. De ettől eltekintve, az árvízkatasztrófa bekövetkezése előtt három nappal felmentek a megyeri lakosok Újpest város polgármesteréhez és bejelentették neki, hogy az árvíz veszedelmesen kezd növekedni és nagyon félő, hogy a megyeieket el fogja önteni. Erre Újpest város polgármestere kijelentette, hogy meg fogja vizsgálni a dolgot és kiküldött másnap 2—3 mérnököt, akik megnézték a Duna vízállását. Ezek a mérnök urak valószínűleg jelentést is készítettek az ott tapasztalt dolgokról, de ugy látszik, a Duna bizony sokkal gyorsabban intézte el a maga destruktiv munkáját, mint ahogy azok a konstruktiv tisztviselők ezt a jelentést leadták és feldolgozták. Ez volt az oka annak, hogy Újpest város lakosságának egyrésze ott maradt az árvízkatasztrófa kellős közepén, ugy hogy éjnek idején lepte meg őket az árviz, amikor még a villanyvilágítás is felmondta a szolgálatot és gyerekestől, ruhástól együtt ugy kellett menekülnie a megyeri lakosságnak. Ez az, amit szóvá kell tennem és amit nem tudok eléggé hangoztatni, hogy igenis bűnös mulasztást követett el Újpest város tanácsa is ebben a kérdésben, amikor nem gondoskodott arról, hogy az illető egyének megfelelő időben kilakoltassanak. De ebbe belekapcsolódik Budapest vizzel való ellátásának kérdése is. Amint tudjuk, Budapesten körülbelül 2 hét óta nem lehet megfelelő mennyiségű és megfelelő módon vizet kapni, mert a kutak felmondották a szolgálatot. Ezért Budapest főváros tanácsa is felelős, és nagyon sajnálom, mégis azt kell tapasztalnom, hogy ezelőtt egy héttel vagy tiz nappal, amikor a főváros közgyűlést tartott, a tanácsülésen nem azt tették szóvá, hogy mi lesz a vízellátással Budapesten, mert egy millió embernek a vízellátásáról kell gondoskodni, nem ezen törték a fejüket és nem azon vitatkoztak, hogy mi módon lehetne minél előbb rendbehozni a kutakat, hogy mielőbb lehessen vizzel ellátni Budapestet, hanem egyik tanácstagnak az volt a legfontosabb feladata, hogy vizsgálatot kért a polgármestertől a Budapesten létező szakegyletek ellen. Ez jellemzi azt a kurzust, amely bevonult a városházára, hogy amikor olyan óriási katasztrófa előtt áll Budapest városa, amilyen katasztrófában ugy gondolom, nem volt része 38 év óta, amikor nincs víz, nincs megfelelő vízszolgáltatás, amikor Budapesten nemcsak cukorért, burgonyáért, zsírért és egyebekért kell sorbaállni, hanem megtörtént az is, hogy vizért is sorba kell állni és órák hosszat kell ácsorogni, amig Budapest lakosságának egy része vizhez jut, akkor Budapest főváros tanácsa nem gondoskodott kellőképen arról, hogy a vízművek mielőbb kijavíttassanak, hanem e helyett sokkal fontosabbnak tartotta, hogy szakegyletek ellen vizsgálatot rendeljen el. Ezek azok a dolgok, amelyekre az előttem felszólalt képviselőtársam nem mutatott rá s ezért tartottam én szükségesnek, hogy ezekre a dolgokra rámutassak. Ezzel kapcsolatban meg kell még említenem azt is, hogy amikor Budapesten a háború előtt nagy demonstrációk, politikai tüntetések voltak, mindenkor gondoskodás történt arról, hogy a köz javára szolgáló művek, igy a viz- és gázművek működésében fennakadás ne történjék és soha nem volt még eset arra egyetlenegy munkabeszüntetéssel kapcsolatban sem, hogy a gázgyári munkások, vagy a vízszolgáltatásnál alkalmazott munkások felmondták volna a szolgálatot és ne dolgoztak volna, mert tudták, bogy a köz javára doj-