Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

"Ä nemzetgyűlés 110. ülése 1923, Elnök .* Fábián képviselő urat illeti a szó ! Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! Benárd kép­viselő ur kijelentését, amelyben elmondotta azt, hogy ő e cikknek megjelenéséről egyáltalán nem tudott, a cikk szerzőjét sem ismeri. , . Propper Sándor : Szép kis főszerkesztő ! Fábián Béla:... amelyben kijelenti, hogy egyáltalában nem azonosítja magát és nem helyesli azt a plattformot, amely nemcsak ez alkalommal, hanem sajnos, állandóan a lapjában van, hogy a politikai kérdéseket személyes kérdésekké teszik és a képviselők magánéletéről olyan dolgokat Ír­nak, amiknek az ellenkezőjét nemcsak mindenki tudja . . . Benárd Ágoston : A Világ is irt ilyent rólam ! Fábián Béla : Én a képviselő urat biztosítha­tom arról, hogy ugyanezzel a címmel rólam már megjelent egy cikk, azt a cikket Szamuely Tibor irta és higyje el a képviselő ur, hogy abban az eset­ben, ha nem tudtam volna, hogy Szamuely Tibor elvette életének méltó büntetését, meg lettem volna győződve arról, hogy A Nép ismeretlen munkatársai között mint cikkíró Hollaender Sá­muel mellett Szamuely Tibor is ott szerepel. T. Nemzetgyűlés ! Amikor én a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén egy interpellációt terjesztettem elő A Nép és a Szózat izgatásairól, ezt olyan mó­don tettem — azt hiszem, hogy ezt a nemzetgyűlés minden tagja megállapíthatja — hogy egyetlen­egy elnöki rendreutasitásban vagy figyelmezte­tésben nem részesültem, tehát nem személyesked­hettem és nem mondhattam el olyan dolgokat, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Erre következett az, hogy a szünet alatt, amelyet kér­tem, a nemzetgyűlés folyosóján az egyik ujságiró felkeresett és azt mondotta : »Kérlek, Vicziánkép­viselő ur odament Zsirkay képviselő úrhoz és át­adott neki bizonyos dolgokat és azt mondotta : itt van, most fojtsd meg Fábiánt !« (Mozgás a baloldalon.) Rassay Károly : Azt hitte, moziról van szó ! Benárd Ágoston : Torz Coriolán ! Rassay Károly : De szubvenció nélkül ! ViCZián István : Kérem, ez nem igaz ! Rosszul informáltalr a képviselő urat ! Fábián Béla : Amikor ezt nekem az illető újság­író mondotta, azt feleltem, hogy én teljes nyugodt­sággal várom azt, hogy itt mi fog történni. Az én életemben sem a háború előtt, sem a háború alatt — amikor igenis ott vettem részt azoknak a csa­patoknak munkájában, amelyek nekivetették há­tukat a Kárpátok hegylábainak és ugy védték a magyar határt — sem oroszországi viselkedésem­ben, sem az Oroszországból való visszatérésem utáni magatartásomban nemcsak nem volt és nincs olyasmi, amit kifogásolni lehet, hanem, igenis, az én katonai conduitlistám, az én ellenforradalmi conduitlistám annyira tiszta, hogy bátor vagyok mondani, hogy senkinek sem inkább e nemzetgyű­lésben. Akkor éo vártam, hogy Viczián képvi­selő ur,., évi március hő 9-én, pénteken. 403 ViCZián István : Nem áll, kérem ! Rosszul infor­málták ! Fábián Béla : Vártam, hogy el fogják mondani ezeket az adatokat, de ez nem történt meg. Ellenben megtörtént az, hogy tegnap délután felhivtak tele­fonon és közölték velem, hogy A Népben megjelent egy cikk, amelynek a legkisebb kifejezése velem szemben az, hogy »bolseviki agitátor«, »nemzet­gyalázó selyemfiu«, holott nemcsak magyar nyel­ven, hanem a világ különféle nyelvein megjelent egész tömege e könyveknek« tanúsítja azt a mun­kát, amelyet én Magyarországnak és a magyar kialakulásnak érdekében a Károlyi-forradalom alatt és a bolsevizmus alatt végeztem. T. Nemzetgyűlés ! Én nem óhajtok ezek után e kérdéssel foglalkozni, csak egy kérésem van Benárd főszerkesztő úrhoz. (Egy hang a bal­középen : Képviselő 1) Benárd képviselő úrhoz, bocsánatot kérek ! Mi vei az ő neve rajta van azon a lapon, azért mondottam, hogy én hajlandó vagyok a túlsó párton kijelölendő legszélsőbb három kép­viselő határozatának magam alávetni s ha ebből a cikkből egy szó is igaz, lemondok a mandátumom­ról ; de ha nem igaz, Benárd képviselő ur mondjon le ! Mert lehetetlenség, hogy egy nemzetgyűlési képviselő szignaturájával itt a magyar közéletbe állandóan bedobassanak gyújtó anyagok akkor, amikor a nemzetnek Összetartásra és együttműkö­dés re van szüksége és lehetetlenség az, hogy nem­zetgyűlési képviselőkről állandóan ugy Írjanak a lapokban, mint a kapcabetyárokról. Én különben a magam részéről meg fogom indítani a sajtópert, (Helyeslés és felkiáltások jobb­felöl : Ezt is kellett volna csinálni !) és remélem, hogy nem két esztendő múlva fog jelentkezni az, aki a cikket irta, hanem, miután én most előre megmondom, hogy holnap a rendőrségen be lesz nyújtva a feljelentés, legyen szíves, jelentkezzék és ne késlekedjék betegség és más címen a tárgyalás lefolytatátásáról. ViCZián István : Személyes kérdésben kérek szót ! (Felkiáltások jobbfelöl : Elég lesz ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon !) Engedelmet kérek, t. Nemzet­gyűlés, ha engem Fábián t. képviselő ur aposztro­fálni méltóztatott, azt hiszem, kötelességem, hogy erre válaszoljak. Kijelentem^ — és Fábián Béla képviselő urat megnyugtathatom ebben a tekintetben, — hogy arról a támadásról, amely A Népben ő ellene meg­jelent, nekem abszolúte semmi tudomásom nem volt ; annál kevésbé tételezhető fel tehát az, hogy ahhoz én adatokat szolgáltattam volna. De ezekről a tényekről, illetőleg vádakról nincs tudomásom, s nekem ebben egyáltalában semmi részem nincs, (Egy hang a szüsöbaloldalon : Mi van azzal a meg­fojtó levéllel ? Zaj.) Hegyeshalmy Lajos : Micsoda dolog ez ? (Zaj.) Viczián István : Mikor ön, Fábián t. képviselő ur, a múltkori beszédét tartotta, én közben Zsirkay János képviselő úrral igenis beszéltem. Hogy azon­ban mit beszéltem vele, arról önt rosszul informál­ták. Én előterjeszthetném itt a nemzetgyűlésen, 5S*

Next

/
Oldalképek
Tartalom