Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-112

488 A nemzetgyűlés 112. ülése 1923. évi március hő 14-én, szerdán. A komáromi választásról van szó. Ennek az a része, bogy az ellenzék nagy többsége Beniczky Ödön volt belügyminister urat, én pedig Latinak Jenő iparost támogatom, nem tartozik ide a nemzetgyűlés elé. Meskó Zoltán : Fő az, hogy Klebelsberg megbukjon ! Ez a lényeg ! Rupert Rezső: Meg is bukik. Meskó Zoltán : Uj vezértek van már. Hegymegi-Kiss Pál : Amikor egyes képviselő­társaim, ugy a szociáldemokrata párt, mint a többi ellenzéki párt részéről velem a komáromi jelöltség kérdését tárgyalták, én bizalmas körben a nemzetgyűlés folyosóján pár kifogást tettem Beniczky Ödön volt belügyminiszter ur jelölt­ségére vonatkozólag, amely kifogásokat itt a nemzetgyűlésen felhozni nem akarok... (Fel­kiáltások jobbról: Halljuk! Halljuk!) Karafiáth Jenő: Igen érdekes! Hegymegi-Kiss Pál: ...Senkit a háta mö­gött és olyan helyen, ahol nem válaszolhat, nem támadok. Azonban a volt minister ur kifogá­saimat, illetve annak egy kis részét rosszul hal­lotta, illetve tévesen kapta az információkat és ezt szóvá tette a Pesti Hírlapban. En tartozom a saját reputációm érdekében a következőket kijelenteni : Először is a volt minister ur tévedésben van, mert én .Komáromban lentjártamkor az ő nevét soha fel nem emiitettem. Annál kevésbé tettem ezt, mert semmiféle választási agitáció során az ellenjelöltet vagy annak támogatóit támadni a háta mögött nem szoktam. Ennél­fogva ón Komáromban róla semmiféle nyilat­kozatot nem tettem. Különben is én a volt minister ur ellen semmiféle dehonesztáló nyilat­kozatot nem tehetek, erre alapom sincs. Beniczky Ödön képviselőjelölt ur a hirlapcikkben szóvá teszi az én összeomlás alatti magatartásomat. Megvallom őszintén, mindig vártam, hogy ezt itt a nemzetgyűlésen, esetleg a túlsó oldalról szóvá teszik, de sohasem gondoltam volna, hogy ez a támadás ellenzéki inspiráció folytán épen erről az oldalról történjék ellenem. Karafiáth Jenő: Egység az ellenzéken! Hegymegi-Kiss Pál: Bátorkodom kijelenteni, hogy én Beniczky Ödön képviselőjelölt urnák, volt belügyminister urnák . . . (Zaj ) Elnök : Csendet kérek ! Kérem, képviselő ur... Hegymegi-Kiss Pál : Rövid leszek ! Elnök : Figyelmeztetni akarom a képviselő urat, hogy a házszabályok 215. §-a alapján kért szót, hogy személyes megtámadásra kivan vála­szolni. Hegymegi-Kiss Pál : Engem aposztrofáltak, hogy mi van a Pesti Hirlapban Kérem a Házat, legyen szíves, adja meg nekem az engedélyt arra, hogy még röviden szólhassak, mert újság­ban nincs mód mellettem nyilatkozni. (Felkiál­tások jobb felöl: Megadjuk! Halljuk! Halljuk!) Karafiáth Jenő: A hozzá közelálló újságok nem engedik nyilatkozni. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Kö­telességem kijelenteni, t hogy a képviselő urat csak annyiban illeti meg a szó, amennyiben a Házban előfordult személyes megtámadtatásra kivan nyilatkozni. Rupert Rezső: Itt történt! Hegymegi-Kiss Pák Amit magatartásomra vonatkozólag Beniczky Ödön volt belügyminister ur a Pesti Hirlap hasábjain kijelentett, bátor vagyok a következőket megemlíteni : Felemelt kézzel állok érdemben az összeomlás alatti magatartásom tekintetében, egyáltalában nem védekezem, csupán hivatkozom az itt különböző oldalakon ülő barátaimra és arra a félesztendei működésre, amelyet itt tárgyilagos, becsületes hozzászólásaimmal, mindig a hazafias érzéstől áthatva végeztem. Kérdem az urak lelkiis­meretére appellálva, hogy ezek alapján vét­hettem volna-e öntudatoson a haza ellen?! (Egy hang jobbfelöl: Nem gorombáskodott soha!) Azonban helyre kell igazítani a volt minister ur nyilatkozatait. Perlaki György: Volt jelölt urat! Hegymegi-Kiss Pál: ... Jó ízlésem tiltja, hogy ezt a védő nyilatkozatot, amely itt van a kezemben a Károlyi-forradalom alatt történt kinevezések eszközlőjétől, itt felolvassam, de ezt a nyilatkozatot a volt minister urnák és mind­azoknak szívesen rendelkezésére bocsátom, aki­ket ez a kineveztetés egyáltalában érdekel. Azonkívül : A volt minister ur engem semmiféle feddésben ministersége alatt nem részesíthetett, mert az én igazolási ügyemet később, Meskó Zoltán államtitkársága alatt intézték el, és ebben a tekintetben őhozzá mint a jury elnökéhez fordulok, tegye szivére a kezét, hogy becsületes ember vagyok-e én ? Velem szemben semmiféle bizottság krudélis ítéletet tudtommal nem ho­zott. Érzékeny ember vagyok. Állásomról le­mondtam talán más okból is, ami ide most egyáltalán nem tartozik. Lehettek tisztviselő­társaim, akik nem akartak velem együtt szol­gálni, de akikkel a régebbi időkben jó viszonyban voltam, azokkal jő viszonyban vagyok ma is. Abban a tekintetben is tartozom a volt minister ur hiedelmét helyreigazítani, hogy én nem azt mondottam, hogy a volt minister ur megfosztott engem állásomtól, hanem csak azt mondtam, hogy kiemelt állásomból. Azután abban a tekintetben is helyre kell igazitanom a volt minister ur hiedelmét, hogy én nem azt mondottam, hogy 80 tisztviselőtársamat fosztott meg állásától, hanem azt mondtam, hogy körül­belül 80 panasz miatt indíttatott meg az el­járás. Tartozom kijelenteni azt is, hogy a régi belügyi tisztviselők közül egyiknek sem volt baja a büntetőtörvényszékkel, csak egypár Ein­schubnak, akit a belügyministerium tisztikara soha a kebelébe nem fogadott. Tudok olyan esetet, — elismerem ezt a volt minister urnák — amikor ő egy ítéletet enyhített, Karafiáth Jenő: Sajnos!

Next

/
Oldalképek
Tartalom