Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-99
A nemzetgyűlés 99. ülése 1923. évi február hó 20-án, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Almásy László elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Giesswein Sándor napirend előtti felszólalása. — A sütőipari munkának szabályozásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az éjjeli ipari munka korlátozásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A mérnöki rendtartásról szóló javaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Hegyeshalniy Lajos sürgős interpellációja a vizáradás ügyében a belügy- ós földmivelésügyi ministerekhez. — A belügy- és a földmivelésügyi ministerek válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakovszky Iván, Walko Lajos, Szabó István (nagyatádi). (Az ülés kezdődik délélőtt 11 óra 40 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bodó János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovits György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Csik József jegyző ur. T. Nemzetgyűlés ! Fájdalmas kötelesség teljesítésével kell elnöki előterjesztéseimet megkezdenem. Az a nagy veszteség, mely a magyar katholikus társadalmat egy főpásztori erényekben kiváló egyháznagy elhunytával érte, nem maradhatna részvevő megemlékezés nélkül a magyar nemzet ezidőszerint egyetlen alkotmányos képviselőtestületében akkor sem, hacsak a legrégibb és legnagyobb magyar egyház és hi vei milli óinak gyászát jelentené. Várady Lipót Árpád kalocsai és bácsi érseknek férfikora delelőjén, bár hosszabb betegség után, de áldásos életéhez méltó szép halállal bekövetkezett elhunyta azonban nemcsak egyházának, hanem a magyar közéletnek is érzékeny vesztesége, mely felekezeti határokat nem ismerő közrészvétre tarthat számot. Az apostoli küldetését erős nemzeti érzéssel, SZÍVÓS fajszeretettel és nehéz megpróbáltatások közt hősies bátorsággal teljesítő főpásztor nemes egyéniségét tisztelte benne mindenki, a méltó embert, a maga méltó helyén, épen olyan jóságos atyját hi veinek, mint hű fiát hazájának. Egyházi kulturális és emberbaráti téren, különösen a világháború által okozott szenvedések enyhítésében fáradhatatlan áldozatkész tevékenyBége mellett ez az egész pályáját átható NAPLÓ x. hazafias szellem teszi emlékét méltóvá a magyar főpapi kar jeleseit megillető kegyeletre. Azt hiszem, hogy at. Nemzetgyűlés egyértelmű helyeslésével találkozik az az indítványom, hogy ennek a kegyeletes érzésnek jegyzőkönyvben adjunk kifejezést és erről a gyászoló érseki főkáptalant részvéttáviratban értesitsük. Ha méltóztatnak indítványomat elfogadni (Felkiáltások: Elfogadjuk!) ezt határozatként jelentem ki. (Helyeslés.) Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Csanád vármegye közönségének feliratát az 1922. évi XXI. te. 13. §-ának azon rendelkezése tárgyában, hogy az 1923. évi virilis névjegyzékek a buzaadó figyelembevételével állit andók össze ; Mosón vármegyének kétrendbeli feliratát a csonka vármegyék megszüntetése, valamint a jóvátételi kérdés ügyében ; Győr és Hódmezővásárhely közönségének feliratát október 6-ának nemzeti gyászümieppé nyilvánítása tárgyában. A feliratok a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Jelentem at. Nemzetgyűlésnek, hogy.a nemzetgyűlés elnökségéhez ujabban a következő mentelmi megkeresések érkeztek : a budapasti kir. főügyészségtől Drozdy Győző, Szabó József, Gschwindt Ernő és Vanczák János három rendbeli, a győri kir. főügyészségtől Lingauer Albin három rendbeli, a debreceni kir. főgyészségtől Szilágyi Lajos és Nagy Ernő két rendbeli, a kisvárdai főszolgabiróságtól Baticz Gyula és végül a soproni kir. törvényszéktől Halle r-József képviselő ur mentelmiügyébeii,'^- -w^-i. •'•• l
