Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-112
484 A nemzetgyűlés 112. ülése 1923. évi márcms hó 14-én, szerdán. feltűnő volt, hogy mindezek a gyűlések formahibák miatt nem engedélyeztettek, erre az utolsó gyűlésre vonatkozólag bekértem a bejelentést és konstatáltam, hogy valóban nem felelt meg a beadvány az erre vonatkozó rendelet határozmányainak. Az igen t. képviselő ur tisztában van vele, hogy az 1922. évi 6000. számú rendelet 2. §-a szerint a beadott kérelemben fel kell sorolni a megtartani szándékolt gyűlés helyét, pontos idejét, tárgysorozatát, valamint a gyűlésnek a törvények, törvényes rendeletek és az engedély keretein belül való lefolyásáért feleiősséget vállaló rendezőség tagjainak nevét, polgári foglalkozását és pontos lakcímét. Ez volna a tényállás, amelyhez két megjegyzésem volna. Az egyik az, hogy arra kérem a képviselő urat, hogy minthogy ezek a kellékek a rendeletben elő vannak irva, méltóztassék már egyszer szabályszerű kérelmet beadni, (Zaj a szélsöbaloldalon.) mert nem olyan nagy dolog az illető községben négy olyan polgárt találni, aki a beadványt aláiria, és a beadványban az illetők polgári foglalkozását és lakhelyét is méltóztassék kitenni. (Zaj.) A törvények és szabályok arra valók, hogy azokat be is tartsuk. (ügy van! jobb felöl.) Addig, mig a képviselő ur, illetve a gyűlést kérők a szabályokat be nem tartják, a főszolgabírót nem tehetem felelőssé azért, mert a rendelethez ragaszkodik, amely rendeletek elvégre is azért adattak ki. hogy azokat betartsák. A másik pedig, amit meg akarok jegyezni az, hogy — amint az iratokból meggyőződtem — a főszolgabírót az elutasító végzések meghozatalában késedelem nem terheli, mert hiszen mindig azonnal vagy rövid időn belül megtette az intézkedést, olyan időben, hogy a gyűlés napjáig a fellebbezés is elintézhető legyen. (Zaj a szélső haloldalOQt ) Meskó Zoltán : Kötelessége lett volna már a beadáskor figyelmeztetni a hiányokra! Karafiáth Jenő: Nem kötelessége! Rakovszky Iván belügyminister: Ha ilyen aprólékos konkrét hatosam intézkedésekről van sző, amelyek ellen fellebbezésnek van helye, akkor igénytelen nézetem szerint nem az a megoldási mód, hogy a képviselő urak meginterpellálnak engem, mielőtt a fellebbezési utat igénybe vették volna. Rassay Károly : Határozott rosszhiszeműséggel jártak el. Rakovszky Iván belügyminister: Méltóztassék legközelebb szabályszerű kérvényt beadni a főszolgabíró úrhoz ; ha azután a főszolgabíró a kérelmet elutasítja, méltóztassék a határozatot megfellebbezni. Biztositom a képviselő urat, hogy a legjobb indulattal és a képviselő ur politikai jogainak tiszteletbentartásával fogom az ügyet elintézni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! A 6000/922. belügyministeri rendelet 2. §-a tényleg azt mondja, hogy a gyűlést összehívóknak polgári foglalkozása és lakhelye is pontosan megjelölendő. Jánd községnek mindössze ezer lakosa van. Ott mindenki ismeri egymást. A főszolgabíró, aki szintén falusi ember, tudja, hogy ki az a Toldi Gergely, ki az a Simon Gyula, vagy Kiss Péter, és azt is tudja, hogy ez a Toldi Gergely nem alispán vagy csizmadia, hanem kisgazda. Karafiáth Jenő: Lehet több Toldi Gergely is! (Zaj.) Nagy Ernő : Az ilyen esetekben nem az az eljárás, hogy azért nem engedélyezik a gyűlést, mert Toldi Gergely vagy Kiss Pista nem irta oda, hogy kisgazda, és hogy Jándon melyik utcában lakik, hiszen talán nincs is annak az utcának neve. Csak ugy irják oda, hogy az alvégen, vagy a felvégen ? Vagy mikor nincs is házszám és házszámot irják oda? Méltóztassék megengedni, ezután lesz rá gondom, hogy igy legyen. Nem vehetem tudó' másul az igen t. minister urnák az interpellációra adott válaszát, azt azonban örvendetesen tudomásul veszem, hogy ha minden tekintetben eleget fogunk tenni ennek a rendeletnek, engedélyezik ezt a népgyüléstartást. Arra kérem a belügyminister urat, mint régi huszonötéves közigazgatási tisztviselő, aki annak a népnek, ahol megfordultam, ugy a szegénynek, mint a gazdagnak, ugy a zsidónak, mint a kereszténynek, ugy a kisurnak, mint a nagyúrnak igyekeztem igazi apja és vezére lenni, igyekeztem teljesen objektiven és tárgyilagosan a nép érdekében eljárni, — méltóztassék utasítani a közigazgatási tisztviselőket, hogy ők is ne a paragrafusokon rágódjanak, hanem a nép érdekeit nézzék, azt védelmezzék (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztatik-e a belügyminister urnák Nagy Ernő képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudó másul veszik, méltóztassanak feláll ani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: Én a bajai választási eljárás során a belügyminister részéről elkövetett szabálytalanságot kívánom szóvátenni. Előrebocsátom azonban, hogy ezt a szabálytalanságot nem Rakovszky Iván belügyminister ur követte el, hanem az általános választások alkalmával hivatali elődje : gróf Klebelsberg Kuno belügyminister. Miután azonban Baján választás lesz és ismét kilátás van ilyen szabálytalanság fiikövetésére, ennélfogva szóvá teszem a nemzetgyűlés előtt. Szóvá teszem pedig abból az indokból 3 mert
