Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-112
478 A nemzetgyűlés 112. ülése 1923. évi már cms hő 14-én, szerdán. hogy ez az intézkedés egyenesen arra utalja a nyugdíjasokat . . . Peidl Gyula : Munkakerülésre ! Kitajka Lajos : . . . hogy ha bizonyos mértékben még munkaképesek is volnának, ne igyekezzenek a termelő munkára, inkább munkakerülők legyenek azért, mert bizonyos kedvezményeket elveszítenek abban az esetben, ha ilyen, a mai fogalmak szerint mindenesetre minimális kereseti többletre nyugdíjaztatásuk után privátszolgálatban szert tudnak tenni. Ilyen és ehhez hasonló követelésekről, ennek a tervezetnek megbeszéléséről esett volna szó azon a gyűlésen, amelyet a vasúti munkások megtartani szándékoltak és amelyről az államrendőrség főkapitánya a belügyminister úrral egyetértően azt mondja, hogy a vasúti munkásoknak ezt a gyűlését államrendészeti okokból betiltja. A további kívánságok szintén nem terjedtek túl azokon a lehetőségeken, amelyeket minden vasúti munkásnak joga van szorgalmazni és követelni, ha a saját érdekében szükségesnek tartja. Amikor azt látják pl., hogy a nyudíjazás mértékéül szolgáló legmagasabb szolgálati időt, ahelyett hogy a legyengült testi erőhöz, a háborús viszonyok között leromlott egészségi állapothoz képest leszállítani igyekeznének, az előkészületben lévő nyugdíjtervezetben 30 évről 35 évi szolgálatra akarják felemelni, jogos kívánság, hogy a szabályzatnak ezt a rendelkezését a vasúti munkások megtárgyalják, és érthető, hogy ezt ugy kivánják módosítani, ahogy a mai viszonyoknak, a mai egészségügyi lehetőségeknek a munkás munkaerejének jobban megfelelő, mint a tervezetben lévő rendelkezés. Csak ezt a néhány példát kívántam felhozni arra nézve, hogy milyen természetű lett volna annak a gyűlésnek programmja és lefolyása, amelyet az államrendőrség főkapitánya a vasúti munkásság részére nem engedélyezett. Ezenkívül a gyűlés másik programmpontja a szövetségi alapszabályoknak ismertetése lett volna. Amikor ezelőtt körülbelül egy esztendővel, ugy hiszem utoljára, hosszú idő után először és utoljára engedtek gyűlést a vasúti munkásság számára, vagy legalább azon vasúti munkások számára, akikről azt tartják, hogy szociáldemokratáknak vallják magukat : akkor azon a gyűlésen megbízást kaptak a gyűlés intézői arra, hogy alapszabályt dolgozzanak ki a vasúti munkásság megszervezésére. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Hát igaz, hogy a vasúti munkásság szervezkedési joga és szervezkedési szabadsága minden időkben korlátozva volt, és minden idők között a lehető legminimálisabb mértékre volt szorítva Magyarországon, ellentétben minden más haladottabb országgal, ahol a vasúti munkások épugy szervezkedhetnek, épugy alkothatnak a maguk gazdasági érdekképviseletére, a maguk gazdasági érdekeinek megvédésére szakmai szervezeteket, mint ahogyan alkothatnak,-alakithatnák más szakmák szervezeteket. Magyarországon ez tilos a vasúti munkásság számára. Egy ilyen alapszabály benyújtásával és szorgalmazásával a vasúti munkásság a maga szervezkedési szabadságát, szervezkedési lehetőségét akarta törvényes formák között belügyministeri jóváhagyással és a kereskedelemügyi minister jóváhagyásával kieszközölni a maga érdekeinek védelmére. Mondottam, t. Nemzetgyűlés, hogy hiába minden igyekezet arra, akármilyen jó céllal, akármilyen tartalommal alkothatunk szociálpolitikai intézményeket, tehetünk kedvezéseket, biztosithatunk jogokat betegség, munkanélküliség, elszerencsétlenedés esetére, de ha azoknak, akikért ilyen intézmények létesülnek, nincs meg a lehetőségük ahhoz, hogy szervezetten, közösen befolyhassanak ilyen intézmények formálására, szorgalmazhassák azok módosítását megfelelő értelemben, a maguk szükségletei szerint, mint ahogy az egyszerű példabeszéd szerint senkit sem lehet a saját akarata ellenére boldogítani : épen ugy minden ilyen szociálpolitikai alkotás is holt intézménylesz, hogyha az érdekeltek a szervezetük révén, a szervezetük segítségével nem nyerhetnek ezekre az intézményekre megfelelő befolyást, következésképen tehát joggal elvárhatja a vasúti munkásság, amelynek teljesítményét az illetékes tényezőknek minden tekintetben elismerni és honorálni kell, hogy ne zárassanak ki azokból a jogokból, amelyekkel más alkalmazotti kategóriákat, más foglalkozási körbe tartozó munkásoknak még élni lehet Magyarországon ugy, ahogy. Ha pedig a vasúti munkások ilyen követelést támasztanak, az nem veszélyeztetheti az állam rendjét és semmi esetre sem szolgálhat indokul arra, hogy lehetetlenné tegyék e munkáskategóriának, hogy gyülekezés utján ezt a jogot a maga számára illetékes helyen szorgalmazni, kiforszirozni igyekezzék. Hiszen van a vasúti munkásoknak szervezete, a vasúti alkalmazottaknak vannak szervezetei Magyarországon is. Csak természetesen olyan szervezet, amilyent a mindenkori kormányzat jónak lát megengedni, amilyenhez a mindenkori kormányzat a maga hozzájárulását odaadja. Batitz Gyula : Ami a saját képére van alkotva, Kitajka Lajos : Köztudomás szerint vannak szervezetek, ott van a KANSz, a vasúti tisztviselők képviseletében, mint általában a közalkalmazottak képviseletében, amely hiszen tesz is a vasúti munkásság és a vasúti alkalmazottak érdekében bizonyos intézkedéseket, szorgalmaz dolgokat, ahogyan azt épen a legutóbbi események kapcsán is láttuk. Ott van a VOGE a Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete, ez a keresztény szociális alakulat, amely privilégiumokat élvez a kormánytól, sőt nemcsak engedélyt kap, hogy a maga elveinek megfelelőeg szervezeteket alkothasson a vasúti munkásság körében, hanem egyenesen kényszeritik a vasúti munkásokat arra, hogy ezekbe az egyesületekbe beiratkozzanak; kényszerítik
