Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-112
4ßO A nem zeiyy ülés 112. ülése 1928. évi márcms hó 14-én, szerdán. ságnak jelentése szintén sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő nr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Ugyancsak a győri kir. főügyészség szintén a szombathelyi kir. törvényszék kérelme folytán Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert Höhlriegel Györgyné szombathelyi lakos nevezett képviselő ellen kétrendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett azon a címen, hogy a »Vas vár megye« című újságnak 1922 július hó 1-én megjelent számában »Tünetek a kőszegi választási harcban« cím alatt a következőket irta: »Az ellenzék pártvezetősége tegnap jelentést tett az ismert özvegy Höhlriegel Györgyné ellen, aki a kőszegi rokkantak és hadiözvegyek képviselőjeként szokott fellépni. Höhlriegelné azonban nagyon furcsán szokta felfogni az ő vezérszerepét, pl. a most is felvett jegyzőkönyv szerint öt hadiözvegy panaszt emelt ellene, mert megfenyegette őket, hogy ha nem szavaznak Rakovszkyra, akkor hadiözvegyi járulékait el fogják veszíteni, fejenkint 2000 korona büntetést fognak fizetni és be lesznek csukva. A megijedt idősebb védtelen özvegyek sir va kerestek védelmet az ijesztő fenyegetés elől. Lingauer erre személyesen sietett a rendőrségre, magával vitte tanuként Kincs apátot és Freiberger Ferencet és előttük a rendőrkapitánynál megtette a feljelentést Höhlriegel Györgyné ellen eme példátlan eljárása miatt és védelmet kért a hadiözvegyek és rokkantak számára Höhlriegelné határokat nem ismerő önkénykedésévei szemben.« »Höhlriegelné egyébként egy másik asszonynak posztót igért, ha a kormánypárti jelöltre szavaz, ez az eset is fel van jelentve.« A »Vasvármegye«-ének 1922 június hó 4-én megjelent számában »A kőszegi választás« cím alatt pedig a következők foglaltatnak: »A választás különben csendben és rendbey folyt le, csupán Kőszegen érte egy baleset a közismert Hőhlriegel alezredesnét, akinek kézzelfogható kellemetlenségei támadtak. Höhlriegelné, a kormánypárt mellett agitálva, egyeseket szidalmazni kezdett, amire az utca publikuma sürgősen leintette őt erről a foglalkozásáról. A nagy kavarodásnak a rendőrség vetett véget, amely Hőhlríegelnét eltávolította.« Ezek a tényállítások foglaltatnak ebben a két cikkben is. Miután az iratok betekintése után a bizottság meghallgatta Lingauer Albin képviselő urat is, aki a cikk szerzőségét és azért a felelősséget elvállalta, sőt kifejezetten maga is kérte — bár ez a mentelmi jog szempontjából nem fontos — mentelmi jogának felfüggesztését, a bizottság arra való tekintettel, hogy a panasz tárgyává tett cselekmény tényleg megállapitja a körülirt bűncselek menyek tényálladékát és miután a személyi összefüggés meg van a cselekmény és a képviselő ur között, politikai zaklatást pedig nem lát fenforogni, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ez ügyből kifolyólag is függessze fel Lingauer Albin képviselő ur mentelmi jogát. Elnök : Kivan még valaki szólani ? Senki sem. Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Lingauer Albin képviselő ur mentelmi joga a most tárgyalt ügyből kifolyólag felfüggesztessék, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ez ügyből kifolyólag Lingauer Albin képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a napirend 7. pontja: a mentelmi bizottság jelentése becsületsértés vétségével vádolt Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. ügyészség a budapesti kir. büntetőtörvény szék vád tan ácsának végzése alapján Kiss Menyhért képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett ellen Várossy Gyula főmagánvádló sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt feljelentést tett. A feljelentés alapján az »Uj Lap« című politikai napilap 1921 szeptember 28-án megjelent számában »Hazaáruló vagyok-e?« címen közzétett cikk képezi, amelyben a következők foglaltatnak: »Megkaptam »Hazaáruló vagyok-e?« című munkádat, melyet tiszteletpéldányként részemre megküldöttél. A válaszom a könyvedre rövid és egyszerű: Az vagy. Kósző István.« A bizottság meghallgatta Kiss Menyhért képviselőt, aki a bizottság előtt előadta az 1922. évi április hó 25-én a budapesti m. kir. államrendőrségnél felvett kihallgatási jegyzőkönyv tartalmával egyezően, hogy a cikket ő irta, de abban semmi olyant nem akart irni és nem is irt, amivel Várossy Gyula főmagánvádíót becsületében megsértette volna. Az igaz, hogy a Kószó István által vele közölt levelezőlap szövegét a cikkben szószerint idézte, ez azonban büntetőjogi szempontból nem az ő felelősségének terhére esik, mivel a forrást megnevezte. A bizottság tekintettel arra, hogy a vád tárgyává tett cikkben olyan cselekmény elkövetését nem látja, amelyért Kiss Menyhért büntetőjogi felelősséggel tartozik, tekintettel arra, hogy a Kószó István által a cikk szerint főmagánvádlóhoz irt levelezőlap szövegét a forrás megnevezésével tette közzé, figyelemmel továbbá arra, hogy az iratoknál lévő feljegyzések szerint a főmagánvádló ugyanezen cikk mellett Kószó István képviselő ellen is feljelentést tett és ezzel a kérdéssel a mentelmi bizottság csak azért nem foglalkozhatott, mert Kószó István képviselő mentelmi jogának felfüggesztését ez a főügyész-