Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-112
456 A nemzetgyűlés 112. ülése 1923. évi március hó 14-én. szerdán. hallásra vissza fogja vonni. Ennél a törvényjavaslatnál ezekkel a visszavonási javaslatokkal találkozom. A t. képviselő ur azt mondja, hogy én nem magyarázom meg, hogy mire kell ez az alap. Meg van ennek az alapnak a rendeltetése az előbbeni törvényben határozva, amely az indokolásban megmondja, — minden képviselőnek módjában van elolvasni, hogy mire akarjuk ezeket az alapokat felhasználni. Igazán ne méltóztassék a pénzügyministernél még nagyobb pénzügyminister lenni, amikor a pénzügyministert méltóztatik ideállítani, hogy ő nem ért rá megnézni ezt a törvényjavaslatot és azért járult hozzá. Méltóztassék tudomásul venni, hogy személyesen foglalkozott vele az a pénzügyminister, aki ezeket a külön alapokat bevonta mind a pénzügyministeriumba és mégis ennél a tételnél helyesnek találta, hogy ezek a különféle erdőalapok egységesittessenek és meghagyassanak az ő külön rendeltetésüknek előmozdítására. T. Nemzetgyűlés ! Nem igaz az, hogy több tisztviselőt foglalkoztatunk ezzel a törvényjavaslattal; egyetlen egy külön tisztviselőt sem kell ennek az alapnak a kezelésére beállítani, mert eddig is kezelték ezeket az alapokat, és pedig különféleképen különféle alapokat kezeltek. Inkább kevesbítjük az egészet és most az a hivatal, amely az egész ügymenetet vezeti, az épen ugy ellátja ennek az alapnak a kezelését, hogy külön hivatalt szervezni és külön embereket beállitani ebben a tekintetben igazán nem lehet., Én nem egészen értem magyarázatomnak a kétféle módját, hogy amikor ón idejövök a törvényjavaslattal, hogy huszonegy hivatalból hatot csináljak, négy alapból egy alapot csináljak, hogy összevonjam és kevesebb legyen vele a vesződség és a célnak jobban megfeleljen, hogy akkor a t. képviselőtársam — mondom, előbb is elismertem, most is elismerem az ő számviteli nagy tudását azt igyekszik belemagyarázni, hogy erre a törvényre nincs szükség. Egyszerűsítjük, összevonjuk, a célnak jobban megfelelővé tesszük ezt a törvényjavaslatot ; ez az álláspontunk, ez a többségnek az álláspontja, ez volt a képviselőház bizottságának is az álláspontja. Mindezeknél fogva én újra kérem a törvényjavaslat elfogadását és a határozati javaslat elutasítását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Strausz István képviselő ur határozati javaslatát fölolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa Strausz István határozati javallatát). Elnök: A határozati javaslatban többrendbeli beszúrás van, mely az olvasást nehézzé teszi. Kérem a t képviselő urakat, méltóztassanak máskor az ilyen beszúrásoktól tartózkodni és lehetőleg folyamatos szöveget beadni. Strausz István képviselő ur határozati javaslata a törvényjavaslatnak a napirendről való levételét célozza és igy a dolog természetéből folyólag ezt terjesztem először szavazás alá. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e elfogadni Strausz István képviselő ur határozati javaslatát, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani (Megtörténik.). Kisebbség. A nemzetgyűlés a határozati javaslatot mellőzte. Most felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az országos ' erdei alapról szóló törvényjavaslatot a földmivelésügyi és pénzügyi bizottság együttes szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat,, akik elfogadják, méltóztassanak felállani (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és l r 2. §-ait,. mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 3. §-t.) L. Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Horánszky Dezső előadó: Mélyen t Nemzetgyűlés ! A 3. § utolsó bekezdéséhez vagyok bátor átszövegezést proponálni a következő indítványban. Méltóztassék az utolsó bekezdést; következőleg szövegezni (olvassa) ; »Az országos erdei alap terhére vásárolt ingatlanok és erdőbirtokossági arányrészek az államnak az alap jövedelmeztetósére szolgáló tulajdonát képezze.« Ez a gondolat már az indokolásban is le van fektetve, a pénzügyi és a földmivelésügyi bizottság azonban szükségesnek látta, hogy ez a törvény szövegében is kifejezést nyerjen és ezért óhajtotta igy módosítani a szakasz utolsó bekez- . dését. Bátor vagyok módosításomat elfogadásra ajánlani. Elnök: Kíván valaki szólni? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom; a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 3 § első, második, harmadik és negyedik bekezdése meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki. A negyedik bekezdéshez az előadó ur adott be módosítást, mely ellentétben áll a negyedik bekezdés eredeti szövegével. A kérdést azért akként fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e elfogadni a negyedik bekezdést változatlanul ; amennyiben a negyedik bekezdést nem méltóztatnának változatlanul elfogadni, akkor a bekezdést az előadó ur által javasolt szövegben jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a 3. § negyedik bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nemi) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fou adta el, igy a bekezdést az előadó ur áltál javasolt módosítással jelentem ki elfogadottnak. Következik a 4. §.. Kérem a jegyző urat szíveskedjék felolvasni. t x-
