Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-110
A nemzetgyűlés 110. ülése 1923. bánás ne történjék és azok a koldusbotra jutott családok a földbirtokreformról beterjesztendő törvénynovellában fájó sebeikre mielőbb gyógyító irt kapjanak. (Helyeslés bal felől.) Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan szólni! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A Baross János t. képviselőtársam által előadott tényállás valóban megfelel a valóságnak. A mezőgazdasági kishaszonbérletek kivételes meghosszabitásáról és a legelő teriiletek biztosításáról kiadott ininisteri rendeletekben vannak pontok, amelyek alapján a bíróságnak módjában áll a kishaszonbérleteket megszüntetni. A rendelet lényege az, hogy a 20 holdnál nem nagyobb kishaszonbérletek egy-egy évre meghosszabbíttatnak. Már több év óta adatik ki ez a rendelkezés, hogy a kishaszonbérletek ne legyenek elvehetők legalább addig, amíg a föld birtokrendező bíróság a birtokreformot azokban a községekben végre nem hajtja. Ez a lényege a kishaszonbérletekről kiadott rendeletnek. Vannak azonban benne bizonyos pontok, amelyek szerint mégis megszüntethető birói végzéssel az ilyen kishaszonbérlet, mely 20 holdnál kevesebb. Ilyen eset az, amikor a haszonbérlő a föld okszerű megművelését elhanyagolja, amikor haszonbért nem fizet stb. Az 5. pont egyik megszüntetési esetként kimondja, hogy (olvassa) : »ha az addig haszonbérbe adott ingatlanra a haszonbérbe adónak magának vagy leszármazójának megélhetése végett nélkülözhetetlen szüksége van.« Valószínűnek tartom, hogy a konkrét esetben, amikor Karátsonyi gróf ur fordult a közigazgatási bizottság albizottságához azzal a kérelemmel, hogy mivel az ő bácskai birtokát a szerbek elvették és neki magának nincs több birtoka, mint ez az 500 hold szántó és 2000 hold erdő, szüntessék meg a haszonbérletet azon az 500 holdon, amelyre megélhetése szempontjából szüksége van, a közigazgatási bizottság ezen az alapon hozta meg döntését, amikor meg akarta felezni ezeket a kisbérleteket. A rendelet passzusa ezeket mondja (olvassa) : »A közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának határozata ellen 15.napon belül az Országos Földbirtokrendezq Bírósághoz fellebbezésnek van helye. A most említett ügy rendes birói útra nem terelhető«. Benne van tehát a rendeletben, hogy a gazdasági albizottság határozata ellen az Országos Föld birtokrendező Bírósághoz fellebbezésnek van helye és az végérvényesen dönt, mert rendes birói pörre az ilyen ügy nem vihető. Az említett ügyben így folyr tatták le az eljárást, a közigazgatási bizottság határozatot hozott, ezt megfellebbezték az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz és ez hozta meg végleges döntését, teljes joggal, mert a törvény és a rendelet őt jelölte meg mint legfelsőbb bíróságot a döntésre. Nem azért szólaltam fel, hogy az eljárást évi március hó 9-én } pénteken. 383 igazoljam, mert nem a földmivelésügyi ministerium intézkedett ebben az ügyben, de szükségesnek tartottam megemlíteni, hogy milyen jogon intézkedett az Országos Földbirtokrendező Bíróság. Az ő ítélete ellen fellebbezésnek már helye nincs. Ehhez még annyit kell hozzátennem, hogy a földbirtokreformról szóló novellát — amint már voltam bátor bejelenteni a t. Nemzetgyűlésnek — igyekszem lehetőleg mielőbb elkészíteni, (Helyeslés.) de ezt bizonyos mértékben hátráltatja igen nagy elfoglaltságom és az, hogy a panaszok és a földreform végrehajtása körül felmerülő kifogások egyre nagyobb és nagyobb mértékben halmozódnak össze. Ennek következtében a novellát alighanem nagyobb terjedelemben és behatóbban kell megcsinálnom, mint ahogy először magam is gondoltam. Eleinte az volt a gondolatom, hogy csak a földreform végrehajtásának gyorsításáról kell gondoskodnom, de most ugy látszik, hogy nagyobb mértékben keli felölelni a törvény ujraáttekintését, ami nagyobb előkészítést és hosszabb időt igényel, mint egy. jelentéktelenebb javaslat. En megígérhetem t. képviselőtársam itt előadott panaszára, hogy iparkodom ezzel a novellával mielőbb a Ház elé jönni. (Helyeslés.) Abban a meggyőződésben vagyok, hogy a nemzetgyűlés a múlt nemzetgyűlés példájára, amely egyhangúlag elfogadta azt a földreformtörvénytj amelyet a nemzetgyűlés elé volt szerencsém hozni, a novellában is megtalálja azt az utat, hogy lehetőleg kielégítse a kívánságokat és megmaradjon abban a keretben, amely az ország és a népesség érdekeinek — minden társadalmi osztály érdekeit figyelembe véve — lehetőleg megfelel és ha nem is teljesen, de a lehetőség határai között segit a jogos panaszokon és ki-, elégíti a jogos igényeket. (Helyeslés.) Erre törekszem és iparkodom ezzel minél előbb a nemzetgyűlés elé jönni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) ,. Elnök: T. Nemzetgyűlés! Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozat tárgyát nem képezheti. Áttérünk napirendünk tárgyalására. Következik az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, még pedig a 3. § feletti határozathozatal. Az előadó ur három rendbeli módosítást, Gaal Gaston képviselő ur pedig két rendbeli módosítást nyújtott be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ezeket a módosításokat felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a& előadó három rendbéli és Baal Gaston hét rendbeli módosítását.) Elnök : A földmivelésügyi ministor ur kivan szólni. Szabó István (nayyatádt) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A tegnapi ülésen már megtettem megjegyzéseimet ehhez a módosításhoz. Újra csak röviden jelzem, hogy Graal Gaston t. képviselőtársamnak az a módosítása^.
