Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

^84 A nemzetgyűlés 110. ülése 1923. évi mároius hó 9-én, pénteken. hogy itten a pontosvessző után való részletet hagyjuk ki, az egész törvény rendelkezéseit lehetetlenné tenné, mert akkor csak azokat a területeket lehetne erdősiteni, amelyeket a tulajdonosok önként felajánlanak; azzal pedig már eddig is próbálkoztunk, ez a rendszer eddig is megvolt, de ezzel célt érni nem lehet. A szakasz azt mondja: »ha pedig még ezután is mutatkozik hiány, — tehát először úgyis azokat fásitjuk, amelyeket önként felajánlanak, és vannak ilyen területek városoknál is, de ha nem állanak ilyenek rendelkezésre, akkor kerül a sor a többire, mint a szakasz mondja — ugy a község (város) tulajdonában lévő vagy más korlátolt forgalmú ingatlanoknak, végső esetben pedig más nagyobb földbirtoknak e célra szükséges részére mondható ki az erdősítési kötelezettség. A legutóbbi kategóriánál annak azonban csak legfeljebb 10%-a erejéig pótolható.« Tehát a szakasz arról is gondoskodik, hogy mikor ki kellett azt mondani, hogy nemcsak felajánlás alapján, hanem kényszer utján is, még pedig lehetőleg a városi vagy kötött birtokokból, vagy ahol az nincs, ott nagyobb birtoktestekből is lehessen erdősiteni, akkor, ha az államhatalom, vagy az erdészet esetleg bemegy a nagybirtokra és abból nagyobb területeket akar beerdősiteni, többet ne vehessen igénybe erre a célra, mint annak a birtoknak legfeljebb 10°/o-át. Ezért vette bele a bizottság a szakaszba ezt a korlátozást. Tehát még a nagyobb birtokosok védelme is mindenképen biztositva van ebben a szakaszban. Minthogy azonban a szakasznak ez a része tulajdonképen az egész törvénynek lényege, hiszen enélkül, mint jeleztem, a törvény úgyszólván semmit sem érne, mert máskülönben nem tudunk erdősiteni, vagy nem tudjuk azokat a célokat elérni, melyeket magunk elé kitűztünk, ennélfogva kérem Gaal Gaston t. képviselőtársam indítványának elvetését és az előadó ur által ajánlott módosítás elfogadását. Elnök: T. Nemzetgyűlés! A kérdést következőképen kívánom szavazásra feltenni. Az eredeti szöveggel szemben az előadó ur háromrendbeli, Gaal Gaston képviselő ur kétrendbeli módosító indítványt nyújtott be. Az előadó urnák kétrendbeli módosító indítványa áll ellentétben az eredeti szöveggel, az első és a harmadik, amelyek a szöveg megváltoztatását célozzák. Az eredeti szöveggel tehát szembe fogom állítani az előadó urnák most emiitett két javaslatát és Gaal Gaston képviselő ur javaslatait. Amennyiben a nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadja el, abban az esetben szembeállitom először is az előadó ur által tett első javaslatot a Gaal Gaston képviselő ur által tett javaslatokkal. Minthogy pedig minden javaslatot külön kell alá bocsátani, az előadó ur által tett javaslatokat, amelyek közül a második csak pótlást tartalmaz, színtan szavazás alá fogom bocsátani, ; Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget, szemben az előadó ur és Gaal Gaston képviselő ur javaslataival? (Nem) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállam. A nemzetgyűlés tehát az eredeti szöveget nem fogadta el. Most felteszem a kérdést az előadó ur első javaslatára vonatkozólag, amely a szöveg megváltoztatását célozza, szemben Gaal Gaston képviselő ur javaslatával. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e az előadó ur első javaslatát szemben Gaal Gaston képviselő ur javaslatával elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur első javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik?) Többség. Az előadó ur első javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Az előadó urnák második javaslata nem áll ellentétben a szöveggel, amennyiben csak egy pótlást javasol, a »kivételes« szó beiktatását. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az előadó urnák ezt a pótlást tartalmazó javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az előadó ur második javaslatát is elfogadta. Az előadó ur harmadik javaslata a szakasz utolsó sorában lévő szöveg megváltoztatását javasolja. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e elfogadni az előadó urnák ezt a javaslatát, igen vagy nem ? (Igen !) A nemzetgyűlés az előadó ur harmadik javaslatát is elfogadta. Ezzel elesett Gaal Gaston képviselő ur indítványa ós így a szakaszt az előadó ur által javasolt szövegben jelentem ki elfogadottnak. Gaal Gaston képviselő ur egy uj szakasz beiktatását óhajtja indítványozni, tehát most Gaal Gaston képviselő urat illeti a szó. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! A 3. § különleges intézkedéseinek némi ellen súlyozásaképen itt egy uj szakaszt kívántam a nemzetgyűlés elé terjeszteni, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyekben par excellence mezőgazdasági érdekek tárgyalásáról lehet szó és ahol esetleg olyan területeket kivan az erdészeti hivatal erdősiteni, amelyek elsőrangú búzaföldek, az erdészet teljesen egyoldalú felfogásának ellensúlyozása céljából az illetékes mezőgazdasági szervek, t. i. a mezőgazdasági kamara is kötelezőleg meghivassék, véleménye kikéressék és az Írásokkal a ministeriumhoz felterjesztessenek. Minthogy azonban arról értesültem az előadó úrtól, hogy ő hajlandó a 4. §-ba pár szóból álló olyan módosítást belevenni, amely teljes mórtékben biztosítja azt a célt, amelyet én az uj szakasszal elérni akartam, elállók attól, hogy egy uj 4. §-t indítványozzak. Elnök : Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök *, Az előadó ur kivan szólani