Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-109

'À nemzetgyűlés 109. ülése 1923. évi március hő 8-án, csütörtökön. S6> akik a javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Györki Imre képviselő ur határozati javaslatot nyújtott be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök : E határozati javaslat sorsa a Ház előbbi határozatával eldöntve nincsen, mert nem áll ellentétben az eredeti törvényjavaslattal, a határozati javaslat ugyanis külön intézkedés megtételére kéri utasítani a földrnivelésügyi minister urat. Ezért a házszabályok értelmében a határozati javaslatot szavazás alá bocsátom. Előbb azonban a földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister ; T. Nemzetgyűlés ! Györki Imre képviselő ur határozati javaslatával már előbbi beszédemben foglalkoztam ; rámutattam a helyzetre és kijelentettem, hogy azt a tényt, hogy ezek az erdei munkások családostól együtt laknak a kunyhókban télen is, nem tartom helyesnek. A kormány azonban ezen eddig nem segíthetett s sem én, sem az erdészet nem oka annak, hogy ezen a helyzeten segíteni nem lehetett. A jövőben azonban a debreceni erdők állami kezelés alá kerülnek és gondoskodni fogunk ezekről a családokról. A határozati javaslatot ebben a formájában nem fogadhatom el, mert nem illik bele ebbe a törvényjavaslatba és azt hiszem, hogy az indítványozó képviselő ur feltételezi talán rólam, hogy segíteni akarok a helyzeten. Hiszen a földreformtörvénnyel a házhelyek kiosztásának kötelezettségét azért állapítottuk meg, hogy az ilyen embereknek, akiknek nincs lakása, lakást biztosítsunk. Ilyenformán akár a debreceni erdők állami kezelésbe vételével hatóságilag, akár a földreform keretében, de valami módon gondoskodni fogunk ezekről a családokról. A határozati javaslat azonban nem illik bele a törvényjavaslat keretébe. (Felkiáltások a szélsobaloldalon : De határozatot lehet hozni ! A végrehajtási utasításban!) Azt nem tartom szükségesnek, hogy engem mint földmivelésügyi ministert erre a Ház utasítson. Eddigi működésem is talán bizonyságát szolgáltatja annak, hogy igenis arra törekszem, hogy mindenki, akinek nincs lakóhelye, házhelyet kapjon és ha lehet, építhessen is. (Helyeslés.) Mivel a határozati javaslat a törvényjavaslatba nem egészen illik bele, kérem annak mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Györki Imre képviselő ur határozati javaslatát szavazás alá bocsátom. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e elfogadni Györki Imre képviselő ur határozati javaslatát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot elvetette. Az ülést Öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Hébelt Ede jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel nélkül elfogadtatih. Olvassa az 1 §-t). Elnök : Szólásra következik ? Hébelt Ede jegyző : Gaal Gaston ! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! Ez az 1. § állapítja meg tulaj donképen azokat a kategóriákat, amelyeket a különféle jogcímek alapján vidékenkint be kell majd fásitani. A megállapításnál egyik észrevételem és aggályom az is, hogy ezek a megállapítások abszolúte nem precizek, abszolúte meg nem foghatók, abszolúte nem világosak ; ezekbe minden a világon belefér és ezekből minden a világon kimarad. Méltóztassék csak a jogcímeket nézni, hogy milyen címen lehet valamely terület befásitását az itt felsorolt vármegyékben elrendelni. Azt mondja az 1. § első sora : »mezőgazdasági termelésünk előmozdítása érdekében«. Ez az egyik jogcím. Magyarázza meg nekem valaki, hogy mi mindent nem lehet belemagyarázni ebbe a jogcímbe. Azután jön a következő jogcím, hogy »az egészségügyi viszonyok megjavítása érdekében«. Hát J iszen az egyszer kétségtelen, hogy egészségügyi szempontból tulaj don képen az volna a legjobb, legegészségesebb, ha Magyarország egész területe erdő volna, mert kétségtelen, hogy az erdők, amennyiben azok nem mocsaras, hanem normális, rendes erdők, egészségi szempontból összehasonlíthatatlanul jobbak a lakosságra nézve, mint bármely más egyéb, mezőgazdasági terület. Ugyancsak azt mondja ez a szakasz, hogy »a klimatikus viszonyok megjavítása érdekében«. Az is kétségtelen, hogy ha egész Magyarország csak erdő volna, klimatikus viszonyaink feltétlenül jobbak volnának, mint akkor, ha itt erdő nincs vagy csak kevés erdő van. Végül a harmadik sorban azt mondja a szakasz : »a lakosság faszükségletének fedezése céljából«. Azt hiszem, hogyha Magyarország egész területét be nem fásitják, ennek a jogcímnek sohasem fogunk megfelelni tudni, mert annyi fát ültetni a jelenlegi Magyarország erdősítésre alkalmas területein, amennyire ennek az országnak fűtésre, építésre szüksége van, nem lehet. Az építésre helyezem a fősúlyt, mert építkezési fában szenvedünk óriási hiányt, már pedig épen az építkezési és asztaloscélokra alkalmas és szükséges legkülönbözőbb nemes fenyőfajtákat Magyarország azon területein, amelyeket ez a törvényjavaslat befásitani kíván, legalább is olyan tömegben termelni, mint amilyenre az országnak szüksége van, teljes képtelenség. Nagyon jól tudjuk mi, akik ezzel a kérdéssel gyakorlatilag is foglalkozunk,