Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-99
30 A nemzetgyűlés 99. ülése 1923. évi február hó 20-án, kedden. hogy minthogy az árvízvédelmi kényszer nem kötelező, abban az esetben, ha a főváros vagy Újpest vagy Káposztásmegyer a földmivelésügyi ministerhez fordul, hogy szakközegeket bocsásson rendelkezésükre a vízműveknek újból való létesítésére vagy kiegészítésére, mindenesetre készséggel fogok segítségükre menni minden olyan eszközzel, amely a földmivelésügyi ministeriumnak rendelkezésére áll. Egyáltalán a földmivelésügyi ministeriumnak vízügyi osztálya segédkezet nyújt azoknak a munkálatoknak létesítésénél, amelyek a jövőben ilyen katasztrófának elhárítására szükségesek lesznek. Ez különben — mondom — az illető városoknak és községeknek feladata. Ami pedig azt illeti, hogy lakókat kellett kitelepíteni, ez mégsem történt olyan nagy mértékben, mint ahogy egyes lapok szellőztették . . . Fábián Béla : 160 családról van szó ! Csak Újpesten. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Engedelmet kérek, az is a helyi hatóságoknak dolga, hogy engednek-e olyan helyre építeni lakóházakat, amely nincs kellőleg megvédve az árvízveszélytől. A városoknak és községeknek hatáskörébe tartozik, hogy hogyan engedik építeni a lakóházakat. A földmivelésügyi ministerium igazán nem tehet arról, ha árvíztől nem védett területekre engednek építkezni. Ilyen esetben azután azok a szegény lakók kerülnek kellemetlen helyzetbe. Szabó József '. Azok a szegény emberek a legkevesebbet tehetnek erről ! Fábián Béla : Egész Megvert elöntötte a viz ! Két méter magas volt a viz az utcákon ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Kern lett volna szabad odaépiteni addig, amig kellőképen nem gondoskodnak az árvízmentesítő munkálatokról. Ezek a hibák — ugy látszik — megtörténtek, de ezekért legkevésbé a földmivelésügyi ministeriumot érheti a vád. Ami a vízvezeték dolgát illeti, ez inkább a városokra tartozik. Az a vízvezeték, amely ármentesitetlen területen van, nem tartozik az ármentesítést teljesíteni köteles hatóságnak, tehát a földmivelésügyi ministeriumnak hatáskörébe. Ezek a csövek olyan mélyen vannak a földben, hogy csőrepedés beállhat árvizveszedelem nélkül is. Értesülésem szerint a szivattyútelepeket most sem öntötte el a víz ; a veszély csőrepedés folytán, vagy beomlás okából keletkezett. Meg kell állapítani, hogy ezt az árviz okozta-e, vagy pedig különben is bekövetkezett volna. Mert hiszen az ilyen csőhibák olyankor is előfordulnak, amikor árvíz nincs. Ez is teljesen a főváros hatáskörébe tartozik, nem annyira a földmivelésügyi ministerium hatáskörébe. Röviden összefoglalva, Káposztásmegyer és Újpest vidéke nem tartozik a földmivelésügy' ministerium vízi osztályának felügyelete alá, mert ott nincsenek olyan művek, amelyek a földmivelésügyi ministerium hatáskörébe tartoznának. A földmivelésügyi rninistetium vízrajzi osztálya pontos adatokat közölt 4—5 nappal előre. Itt vannak nálam sorban a hivatalos jelentések.. Ebben a tekintetben a földmivelésügyi ministeriam vízrajzi osztálya teljesen megfelelt a kötelezettségének. Jóval előbb figyelmeztette a hatóságokat a megteendő intézkedésekre, amint ahogy az árviz jött, a földmivelésügyi ministeriumot tehát semmiféle felelősség nem terheli. A jövőben pedig természetesen segítségére leszünk mindazoknak a városoknak és községeknek, amelyek ilyen védműveket kivannak létesíteni. A földmivelésügyi ministerium az erejéhez mérten a legnagyobb segítséget kívánja és fogja is nyújtani e tekintetben. Kérem a válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Fábián Béla : Az a fontos, hogy mi lesz az árvízkárosultakkal, nem pedig, hogy ki a bűnös ! Künn a legnagyobb nyomor van ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Azt ne tőlem méltóztassék megkérdezni. Reischl Richard : Adjon nekik a képviselő ur egy milliót. Fábián Béla : Én gyűjtöttem és gyűjtök állandóan ! (Zaj.) Rassay ároly : A Horthy-akció mire való ? Elnök : A belügy minist er ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Az intervelláló képviselő ur által felvetett első kérdés az, hogy mikép lehetséges, hogy bár az utóbbi években már fordultak elő ekkora árvizek és a székesfőváros vízellátásában zavart nem okoztak, a mostani esetben az árviz következménye az volt, hogy mártiz nap óta, nem, mint az interpelláció mcndja, 12 nap óta, a székesfőváros vízellátása a balparton majdnem teljesen meg van bénítva. Ez a vizmű az 1896 esztendőben épült, a másik visze pedig 1901-ben helyeztetett tizembe. Maga a rézmű, tehát a vizemelőgépek és a fő gyüjtőmedence ármentesitett területen van felépítve, körülbelül 9 méter 20 centiméter magasságban, tehát abban a magasságban, amelyen a székesfőváros fekszik, ugy, hogy viz által csak akkor lehetne elönthető, ha maga a székesfőváros is víz alá kerülne. Az egész vízmű három különböző nagy műszaki berendezésből áll ; az egyik a főgyűjtő* medence és a főnyomóberendezés, amely a székesfővárosi hálózatot látja el vizzel, a másik pedig az a két nyomóberendezés, amely a kutakból összegyűjtött vizet emeli bizonyos magasabb szintre, ahonnan természetes eséssel mélyen a föld alatt folyik be a főgyüjtőmedencébe. Ezt a két gyűjtőtelepet köti össze a főteleppel az u. n. ikercsatorna. Ikercsatornának azért nevezik, mert két párhuzamos cső van egymás mellett. Eredetileg ugyanis ugy volt tervezve, hogyha egyik vagy másik csőben zavar áll elő, a másik ikercsatornát lehessen használni. Részben 1896 óta, részben pedig 1901 óta tényleg több nagy árviz volt, nevezetesen 1897-ben 6 méter 82 centiméteres vízállás volt, tehát mindössze 2 centiméterrel alacsonyabb, mint az idei, 1899-ben 6 métet 70 centimét eres, 1900-ban 5
