Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-108

&K> A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi márcms hó 7-én, szerdán. a régi büntetési tételek helyett inkább a biztonsági intézkedéseket tartotta helyénvalónak a bűntettesekkel szemben folytatott küzdelemben. A régi klasszikus irányzattal szemben, amelyet abban az időben már egyedül, kizárólagosan a nagy német büntetőjogász Birkmayer képviselt, e modern büntetőjogi irányzat táborában voltak azok, akik a bűncselekményeket mint antiszociális cselekményeket fogták fel. Kiindultak a társadalom védelmének gondolatából és e gondolatból levezették azt, hogy a bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni. Propper Sándor : Be kell csukni az egész országot, el van intézve! f Erődi-Harrach Tihamér: Epen ezért ez a büntetőirányzat kifejtette azt, hogy a büntetések helyébe kettős intézkedést kell állítani. Az egyik a megelőzés szempontjából a fiatalkoruakra és az első bűnözőkre a nevelés, nevelő-intézetek létesítése utján ; a másik részére pedig csak a biztonsági intézkedéseket gondolta helyénvalónak. Propper Sándor : Egy kis gyakorlatit kérünk az elméleti helyett! Erődi-Harrach Tihamér: Leszek bátor ráutalni, de épen szükségesnek tartom, hogy ezt a rövid büntetőjogi bevezetést előrebocsássam, összefügg ez teljesen a gyakorlati kérdésekkel. Mondom, unalmas ez a kérdés, és sajnos, állandóan hangoztatjuk azt, hogy a parlament nivója annyira lesülyedt, hogy ha az ember egy szakkérdést, . . . Propper Sándor: Zalaegerszeg hatalmi kérdés, nem szakkérdés! Erődi-Harrach Tihamér: ... a legprimitívebb módon felvett, — mert ezek minden elemi büntetőjogásznál a legprimitívebb kérdések, amelyeket minden harmadéves jogásznak tudnia kell, hiszen tanítják, az egész tudományos büntetőjog erre van felépítve, — mondom, mikor az ember iiyen kérdéseket felvet, akkor azzal kárhoztatják, hogy felesleges az ilyen tárgyalás, felesleges a kérdések ilyen irányú tárgyalása. T. Nemzetgyűlés! Engem a választóim bizalma nem azért hozott ide, hogy személyeskedjem, én azt ígértem meg nekik, hogy nem fogok politizálgatni, annak köznapi értelmében, ahogy azt, sajnos, csinálják, hanem igyekezni fogok szerény tehetségemhez képest az ország boldogulását, az ország polgárainak javát szolgálni, amint a magam képességeivel megtehetem. (Elénk helyesles jobbfelöl.) Én senkinek személyét nem fogom támadni, én azt akarom, hogy dolgozzunk. Azért tartottam szükségesnek, hogyha bár talán unalmasnak is látszik és nem helytálló talán egy délutáni interpelláció során ezeket előadni, mégis meg fogom kísérelni, hogy ezeket elmondjam. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) T. Nemzetgyűlés! Amint mondom, a két büntetőjogi iskola harcából kialakult azután az az úgynevezett közvetítő iskola, amely azt mondja, hogy fentartja egyrészt a régi büntetési rendszereket, másrészt beállítja hozzá a biztonsági rendszabályokat. Ami az uj, modern büntetőjogi iskolának a megelőzésre, a nevelésre vonatkozó részét illeti, a fiatalkoruakra vonatkozó intézkedések — ahol a nevelés megy át, mint vörös fonal — megvalósultak a világ öszszes büntetőtörvénykönyveiben. Épen ezért az internálás kérdése — az »internálás« kifejezése nem szakkifejezés, de ugy mondhatom, amint az a közvéleményben, köztudatban benne foglaltatik — megvan az összes külföldi államokban. Propper Sándor : És azonfelül még egyben ! Erődi-Harrach Tihamér : Ennek folytán nem tartom helytállónak azt a közbeszólást, amelyet egyik t. képviselőtársam tett, hogy mit szól ehhez a művelt nyugat, amelyre mindig hivatkozás történik. (Ügy van ! jobb felöl.) Hébelt Ede: Amerikában gyűjtenek a magyar internáltaknak ! Erődi-Harrach Tihamér : Kapcsoljuk ki ezeket a kérdéseket. Én csak azt akarom megállapítani, hogy ez a mai modern büntetőjogi rendszereknek megfelel és a határozatlan tartamú szabadságvesztés-büntetéseknek elvét többé-kevésbé megvalósították. Propper Sándor: Bosszul tetszett megtanulni ; mert sehol sincs internálás ! Erődi-Harrach Tihamér: Itt van egy szakkönyv. »A büntetőtörvénykönyv helyébe lépő jogszabályok« címmel, amelyet a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület Magyar Csoportja adott ki és amelyben össze van foglalva ez a kérdés. Épen azért, nehogy azt mondják, hogy rosszul tanultam meg, felolvasom csak egész röviden slágvortszerüen, hogy Franciaország már 1885ben külön törvényt hozott a visszaesőkről (Loi sur la récidive), melyben a rendes büntetési eszközökkel meg nem fékezhető, sokszor visszaesőkre az életfogytiglani relegálást rendeli el. Propper Sándor: Birói ítélet alapján! Elnök: Csendet kérek! Erődi-Harrach Tihamér : Erre is leszek bátor utalni, csak kérem, méltóztassék engem meghallgatni : (Felkiáltások a szélsőbaloldalion : Est a francia forradalom már eltörölte!) 1885-ben csinálták ezt a törvényt ! (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások : Közönséges bűncselekményekre !) Belgiumban 1891-ben gyökeresen és mintaszerűen szabályozzák a csavargás, koldulás veszélyei elleni bűnügypolitikai védekezés ügyét s felállítják a közveszélyes csavargókra és koldusokra a dologház, a munkaképtelen, közsegélyre szorulókra a menhelyek s az elhagyott gyermekekre és fiatalkoruakra a közjótékonysági iskolák intézményét. Propper Sándor: Birói ítélet alapján! Elnök: Propper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Felkiáltások jobbfelöl : Miért nem hallgatják meg ? Félnek, hogy kiderül az igazság!) Erődi-Harrach Tihamér : Én egészen logikusan igyekeztem összeszedni az anyagot s ha