Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-108

&K> A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi márcms hó 7-én, szerdán. a régi büntetési tételek helyett inkább a biz­tonsági intézkedéseket tartotta helyénvalónak a bűntettesekkel szemben folytatott küzdelemben. A régi klasszikus irányzattal szemben, amelyet abban az időben már egyedül, kizáró­lagosan a nagy német büntetőjogász Birkmayer képviselt, e modern büntetőjogi irányzat tábo­rában voltak azok, akik a bűncselekményeket mint antiszociális cselekményeket fogták fel. Ki­indultak a társadalom védelmének gondolatából és e gondolatból levezették azt, hogy a bűn­cselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni. Propper Sándor : Be kell csukni az egész országot, el van intézve! f Erődi-Harrach Tihamér: Epen ezért ez a büntetőirányzat kifejtette azt, hogy a bünteté­sek helyébe kettős intézkedést kell állítani. Az egyik a megelőzés szempontjából a fiatalkoruakra és az első bűnözőkre a nevelés, nevelő-intézetek létesítése utján ; a másik részére pedig csak a biztonsági intézkedéseket gondolta helyénvalónak. Propper Sándor : Egy kis gyakorlatit kérünk az elméleti helyett! Erődi-Harrach Tihamér: Leszek bátor rá­utalni, de épen szükségesnek tartom, hogy ezt a rövid büntetőjogi bevezetést előrebocsássam, összefügg ez teljesen a gyakorlati kérdésekkel. Mondom, unalmas ez a kérdés, és sajnos, állan­dóan hangoztatjuk azt, hogy a parlament nivója annyira lesülyedt, hogy ha az ember egy szak­kérdést, . . . Propper Sándor: Zalaegerszeg hatalmi kér­dés, nem szakkérdés! Erődi-Harrach Tihamér: ... a legprimití­vebb módon felvett, — mert ezek minden elemi büntetőjogásznál a legprimitívebb kérdések, ame­lyeket minden harmadéves jogásznak tudnia kell, hiszen tanítják, az egész tudományos bün­tetőjog erre van felépítve, — mondom, mikor az ember iiyen kérdéseket felvet, akkor azzal kárhoztatják, hogy felesleges az ilyen tárgyalás, felesleges a kérdések ilyen irányú tárgyalása. T. Nemzetgyűlés! Engem a választóim bi­zalma nem azért hozott ide, hogy személyesked­jem, én azt ígértem meg nekik, hogy nem fogok politizálgatni, annak köznapi értelmében, ahogy azt, sajnos, csinálják, hanem igyekezni fogok szerény tehetségemhez képest az ország boldo­gulását, az ország polgárainak javát szolgálni, amint a magam képességeivel megtehetem. (Elénk helyesles jobbfelöl.) Én senkinek személyét nem fogom támadni, én azt akarom, hogy dolgoz­zunk. Azért tartottam szükségesnek, hogyha bár talán unalmasnak is látszik és nem helyt­álló talán egy délutáni interpelláció során eze­ket előadni, mégis meg fogom kísérelni, hogy ezeket elmondjam. (Halljuk! Halljuk! jobb­felöl) T. Nemzetgyűlés! Amint mondom, a két büntetőjogi iskola harcából kialakult azután az az úgynevezett közvetítő iskola, amely azt mondja, hogy fentartja egyrészt a régi bünte­tési rendszereket, másrészt beállítja hozzá a biztonsági rendszabályokat. Ami az uj, modern büntetőjogi iskolának a megelőzésre, a nevelésre vonatkozó részét illeti, a fiatalkoruakra vonat­kozó intézkedések — ahol a nevelés megy át, mint vörös fonal — megvalósultak a világ ösz­szes büntetőtörvénykönyveiben. Épen ezért az internálás kérdése — az »internálás« kifejezése nem szakkifejezés, de ugy mondhatom, amint az a közvéleményben, köztudatban benne fog­laltatik — megvan az összes külföldi államokban. Propper Sándor : És azonfelül még egyben ! Erődi-Harrach Tihamér : Ennek folytán nem tartom helytállónak azt a közbeszólást, amelyet egyik t. képviselőtársam tett, hogy mit szól ehhez a művelt nyugat, amelyre mindig hivat­kozás történik. (Ügy van ! jobb felöl.) Hébelt Ede: Amerikában gyűjtenek a ma­gyar internáltaknak ! Erődi-Harrach Tihamér : Kapcsoljuk ki eze­ket a kérdéseket. Én csak azt akarom megálla­pítani, hogy ez a mai modern büntetőjogi rend­szereknek megfelel és a határozatlan tartamú szabadságvesztés-büntetéseknek elvét többé-ke­vésbé megvalósították. Propper Sándor: Bosszul tetszett megta­nulni ; mert sehol sincs internálás ! Erődi-Harrach Tihamér: Itt van egy szak­könyv. »A büntetőtörvénykönyv helyébe lépő jogszabályok« címmel, amelyet a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület Magyar Csoportja adott ki és amelyben össze van foglalva ez a kérdés. Épen azért, nehogy azt mondják, hogy rosszul tanultam meg, felolvasom csak egész röviden slágvortszerüen, hogy Franciaország már 1885­ben külön törvényt hozott a visszaesőkről (Loi sur la récidive), melyben a rendes büntetési esz­közökkel meg nem fékezhető, sokszor vissza­esőkre az életfogytiglani relegálást rendeli el. Propper Sándor: Birói ítélet alapján! Elnök: Csendet kérek! Erődi-Harrach Tihamér : Erre is leszek bátor utalni, csak kérem, méltóztassék engem meg­hallgatni : (Felkiáltások a szélsőbaloldalion : Est a francia forradalom már eltörölte!) 1885-ben csinálták ezt a törvényt ! (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások : Közönséges bűncselekményekre !) Belgiumban 1891-ben gyökeresen és minta­szerűen szabályozzák a csavargás, koldulás ve­szélyei elleni bűnügypolitikai védekezés ügyét s felállítják a közveszélyes csavargókra és kol­dusokra a dologház, a munkaképtelen, köz­segélyre szorulókra a menhelyek s az elhagyott gyermekekre és fiatalkoruakra a közjótékonysági iskolák intézményét. Propper Sándor: Birói ítélet alapján! Elnök: Propper képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni ! (Felkiáltások jobb­felöl : Miért nem hallgatják meg ? Félnek, hogy kiderül az igazság!) Erődi-Harrach Tihamér : Én egészen logiku­san igyekeztem összeszedni az anyagot s ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom